BPMK

Nagymegyeri kihelyezett elnökségi ülés

Október 13-án, Nagymegyeren tartotta kihelyezett elnökségi ülését és szakmai napját a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara.

A rendezvényen elsőként Kassai Ferenc elnök köszöntötte a megjelenteket. Külön köszöntötte dr. Lojkovič Samuelt, Nagymegyer polgármesterét, Mikóczy Dénest, a város alpolgármesterét, valamint Dobis Ildikót, a város képviselőtestületének tagját. Elmondta, hogy a BPMK példaértékűnek tartja azt, ahogy a város a geotermális forrásait hasznosítja, ezért is választotta a kihelyezett ülés helyszínéül a várost.
Kassai Ferenc BPMK elnök megnyitó beszédében röviden szólt kamaránkról: a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara tevékenységének végső célja az adott szakmai terület mérnöki munkáihoz az elvárható szakmai, jogszabályi, szabályozási és szellemi háttér létrehozása, illetve a létrehozásban játszott meghatározó, koordinatív szerep. Szakembereink részt vállalnak a települések engedélyezési és építés-ellenőrzési szerveinek munkájában (tervtanácsok, építéskivitelezés-ellenőrzés), ahol – a jó minőség érdekében – a vonatkozó előírásoknak érvényt szerezve a tartalmi bírálatokon túl a jogosultsági (tervezés, szakértés, műszaki vezetés stb.) kérdéseket is vizsgálják.
A BPMK kapcsolattartókon keresztül 2007-től mérnök-körök kiépítésébe kezdett, mert felismerve a mérnökök kitüntetett szerepét, helyismeretét, az egyes területek fejlődésében és fejlesztésében azt a települési önkormányzatok – feladataik megoldása során – jól tudják hasznosítani. A hálózat létrehozásának lényeges szempontja volt a patrióta gazdaságpolitika létrehozásának elősegítése.
Ezen túlmenően a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara törvény által kijelölt, felhatalmazott testületként országos feladatokat is ellát; Így: az atomenergiai minősített független szakértők jogosítása,  az épület-energetikai tanúsítványok utóellenőrzése országosan,  a külföldi diploma megfelelőség vizsgálata és nyilvántartása, valamint a határon átnyúló mérnöki szolgáltatás végzésére irányuló kérelmek elbírálása az EU tagállamok állampolgárai esetében. Bízunk abban, hogy munkánkon keresztül a társadalom felismeri, azt hogy mérnöki teljesítmények nélkül nincs felemelkedés, a gazdaság kátyúba ragadt szekerét a műszaki értelmiség szakmai tudása nélkül nem lehet kimozdítani. A mérnöki tudás az ország jövőjének a záloga. Véleménye szerint ez a szakmai nap, a kölcsönös tájékozódás első lépcsője lehet egy hivatalos együttműködési megállapodás létrehozásában.
Lojkovič Samuel polgármester köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a találkozó Nagymegyeren jöhetett létre, majd pár szóban bemutatta a várost, valamint a város méltán népszerű termálfürdőjét, a Thermal Covinust.
Dr. Kontra Jenő szavaival élve: óriási pillanatokat élünk a Kárpát-medencében, innen indul meg Európa újjászervezése, amelyben nem elhanyagolható szerepet töltenek be a technikai együttműködések.
Dobis Ildikó „Nagymegyer termálvíz bázisú távfűtése” című előadásában ismertette a város geológiai alapjait, a ’70-es évek kutatási eredményeit, majd bemutatta annak a hőcserélő állomásnak a felépítését, amely segítségével 1300 lakás, 2 iskola, 1 óvoda és 1 kulturális központ fűtését biztosítja a város, a termálvíz hőjén keresztül. Elmondta, hogy a 2016-ban fúrt kút igen merész vállalkozás volt, hiszen az a város közepén, a lakóparki épületek között valósult meg.
Dr. B. Füri Béla (Pozsonyi Műszaki Egyetem) a „Hőszivattyús rendszer hatékonyságnak értékelése használati meleg víz előállításánál” című előadásában egy alacsony hőigényű családi ház hőszivattyús használati melegvíz-előállításának energetikai hatékonyságát értékelte, földhő/víz rendszerű talajkollektoros megoldás figyelembe vételével. Az értékeléshez a tényleges üzemviteli viszonyok mellett végzett mérések képeztek alapot, figyelembe véve a rendszer összes komponensének hatásfokát, valamint a vezérlő rendszer tulajdonságait. Az előadásban bemutatott eredményekhez a 2014. december 26. és 2015. január 1. közötti időszakban végzett mérések szolgáltak alapul. Az erről készült cikket a Magyar Épületgépészet 2016/7-8. számában, a 12-13. oldalon közölte.
Dr. Takács János (Pozsonyi Műszaki Egyetem) a „Hulladékhő hasznosításának lehetőségei a medencerendszerekben” címmel tartott előadást. Bevezetőként ismertette a 2010/31/EU irányelvét az épületek energiahatékonyságáról, amely szerint 20%-kal csökkentjük az energia igényt, valamint a CO2-kibocsájtást, illetve növeljük a megújuló energiák hasznosulását, majd bemutatta Szlovákia termálvíz lelőhelyeit és medencerendszereit.
Véleménye szerint szükséges lenne kidogozni a jelenlegi helyzetképet a medencékre vonatkozóan, meg kellene határozni azok üzemét (tisztítását, karbantartását); adott időszakokra ki kellene dolgozni és értékelni kellene az energiamérleget és a geotermikus rendszer hatékonyságát, energetikai, gazdasági és ökológiai szempontból; illetve kiemelte, hogy a hévíz hasznosításával közelebb lehetne kerülni a 2010/31/EU irányelv teljesítéséhez.
Dr. Élesztős Pál (Pozsonyi Műszaki Egyetem) a „Kutatás és gyakorlat a műszaki ipari üzemekben” című előadásában a hosszú csővezetékben keletkező lökéshullámmal, a nyomáshullám dinamikai hatásával a csővezetékre, az akusztikus hullámok keletkezésével és hatásával a csővezetékekben, a feszültségcsúcsok csökkentésével előfeszítéssel, a Stresstest - gömbtartály, reaktor testtel, a csővezetékek nyomás alatt történő javításával, valamint a reaktortestek javításának szimulációjával foglalkozott.
Sánka Imre (Pozsonyi Műszaki Egyetem) a „Szén-dioxid koncentráció és légcsere intenzitás felújított lakóépületekben” című előadásában egy 1964-ben átadott, távfűtésű, természetes szellőzésű, majd 2015-ben felújított, újra szigetelt, fűtésrendszerében beszabályozott lakást vizsgált. Mérései szerint a felújítást követően a falak 76%-kal, a tető 81%-kal, az algsor feletti mennyezet 61%-kal, és a nyílászárók 17%-kal kevesebb energiát, hőt engedtek ki a külső térbe, mint a felújítás előtt. Egyértelműen leolvasható tehát a hőátbocsátási tényező javulása. Kiszámolták továbbá a hőveszteséget, a hőigényt és az energiaigényt is, illetve vizsgálták az épületet energetikai tanúsítási szempontból is: „E” osztályból, „B” osztályba került át a lakóépület.
Sánka Imre előadásában felhívta a figyelmet továbbá, hogy nem csak az energetikai előírásokat kellene teljesíteni, hanem az egészséges belső környezet megteremtését is. Előadásában
Bite Pálné dr. Pálffy Mária az új komáromi Duna-híd környezeti hatástanulmányának eredményeit ismertette a hallgatókkal. Előadásában felvázolta mindazon tényezőket, amelyek szerepet játszottak a híd elhelyezésében, a technikai és esztétikai szempontokat, az előzetes forgalmi vizsgálatokat. Elmondta, hogy mivel a híd Magyarországon egy akácost, a szlovák oldalon pedig egy szántót keresztez, így az előzetes vizsgálatok alapján nem várható zaj-, vagy természetvédelmi probléma.
Dr. Kontra Jenő a Kárpát-medence geotermális adottságairól tartott előadást. Elmondta, hogy geológiai szempontból viszonylag gyorsan süllyed a terület, passzív geotermális adottságú, rendelkezik mélységi vízkészletekkel, jó geotermális gradienssel – az európai átlag majdnem kétszeresével, valamint jó a mélységi nyomás szintje is. Egyetért azzal, hogy a hévíz adta lehetőséget jobban ki kellene használnunk, valamint, hogy foglalkozni kellene a visszasajtolással is.

A szakmai nap lezárását követően a látogatást tettünk a  bős-nagymarosi vízlépcsőnél, illetve megtekintettük nagymegyeri fűtőműt is.