BPMK

E-mobilitás konferencia

„E- MOBILITÁS” címmel rendezett október 18-án nagysikerű konferenciát és kiállítást a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, az AUTOMOTIVE Hungary kiállítás keretében a Hungexpo Vásárközpontban.

Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökeként és a Magyar Mérnöki Kamara alelnökeként köszöntötte a konferenciát, ami a Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése is egyben. Elmondta, hogy ezt a konferenciát immár harmadik alkalommal rendezzük meg. Az elsőt, 2015. november 30-án Budapest Főváros Önkormányzatával közösen szervezetünk, a múlt évit a mostanihoz hasonlóan AUTOMOTIVE Hungary kiállítás keretében. megnyitójában elmondta, hogy a műszaki fejlődés és az innováció eredményeként új lehetőségek nyílnak; megváltoznak a korábban megszokott gyakorlatok. Az információs társadalom térnyerésével a korábban használt fogalmak új tartalmakat is kapnak. Az informatika fejlődésével ma már intelligens városokról vagy okos városokról beszélünk. Az 56/2017. (III. 20.) Kormányrendelet a 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet és a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet módosításával az „okos város”, „okos város módszertan” fogalom beiktatásával meghatározta hivatalosan, hogy mit is értünk okos város alatt. E szerint; „Az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.” A fogalomhoz alrendszerek tartoznak: Okos kormányzás, Okos közlekedés, Okos környezet, Okos gazdaság, Okos életkörülmények, Okos emberek. Ezek az alrendszerek – az új korszerű eszközökkel – együttesen szolgálják a fenntartható fejlődést. Kiemelte az Okos közlekedés alrendszer fogalmát, ez alatt a fenntartható és szolgáltatás központú közlekedésfejlesztést, az egyes közlekedési ágak közötti rendszer szintű és konkrét téri kapcsolatok kiépítését értjük. Okos környezet alrendszer alatt a fenntartható környezeti erőforrás-gazdálkodást, a levegőminőség javítását célzó intézkedéseket értjük. Szót ejtett Magyarország energiastratégiájáról is, melynek fő célja az energiafüggőségünk jelentős csökkentése. A cél eléréséhez javasolt öt eszköz: az energiatakarékosság, a megújuló energia legoptimálisabb arányban történő felhasználása az életünk minden területén, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás, a közlekedés CO2-kibocsájtásának erőteljes csökkentése. A fenntartható fejlődés, város és település fejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen a közlekedés energia hatékonyságának javítása. Az energia ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb – rövid távon is megvalósítható módja – a fogyasztás csökkentése az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül valósulhat meg. Sajnos az emberek még napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozók tévhitében élnek, pedig az eddigi fogyasztási szokások a jövőben nem fenntarthatóak. 

A saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is. Hiszem és vallom, hogy az energetikában az elkövetkező időszak a szerkezet- és szemléletváltás korszaka lesz.  Meggyőződésem, hogy az elektromos autózás sokrétű, az egész gazdaságot, sőt az oktatást átformáló hatásáról is szól a konferenciánk. Ezekkel a konferenciákkal az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az e-mobilitásnak létező többféle megoldására és ütköztessük azokat. A mai konferenciánk a közlekedés alternatív energiaellátásáról és a környezetkímélő megoldásokról szól. A Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara ezzel fórumot, lehetőséget biztosít a közlekedés CO2 kibocsájtásának csökkentését célzó kérdéskör sokoldalú megközelítésére. Az Európai Unió országaiban a közlekedésre fordított energia mintegy 80%-a import kőolajból származik, ami jelentős energiafüggőséget mutat. E függőség csökkentésére, a 2014/94/EU irányelv alapján minden tagállamnak kötelező az alternatív üzemanyagok felhasználására stratégiát készíteni. Az Európai Unió egyik első, átfogó Elektromobilitás-stratégiája a magyar Jedlik Ányos Terv, melynek főbb témakörei; 1. az e-mobilitás elterjesztéséhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység támogatása, 2. a közösségi közlekedés és az e-mobilitás kapcsolatának vizsgálata is. Ez utóbbi témakör megegyezik az „okos városok” okos közlekedés alrendszerében megfogalmazottakkal. A közlekedés olajfüggőségének csökkentését szolgálja az a terv által kitűzött cél, mely szerint 2030-ra az elektromos- és tüzelőanyag cellás járművek arányának 14%-ra, az agroüzemanyag felhasználás 15%-ra történő növelése.  Ez azt eredményezi majd, hogy Magyarország felkerül az elektromos-és tüzelőanyag cellás meghajtás európai térképére. Az Energiastratégia céljainak eléréséhez hozzájárul még a közösségi közlekedés átállítása lokálisan előállított, fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő hajtóanyagokra, a biogáz, - hidrogén, - metanol, - illetve elektromos meghajtásra. Elmondhatjuk, hogy az e-mobilitási stratégia nem csak ösztönző jogszabályok halmaza, hanem magyar hozzájárulás is a technológia fejlesztéséhez. Azért szerveztük meg a mostani konferenciánkat is, hogy az előadók az elektromos járművek energiaellátására kínálkozó technológiák előnyeit, hátrányait elemezzék, a műszaki megoldások alapján. A Mérnöki Kamara szakmai kompetenciája a gépészet területén többek között lefedi az energia-, a gépjármű és a mobilitás-technika szakterületeit is. Elkötelezettek vagyunk a legjobb javaslatok kidolgozásában az alternatívák értékelésére, összehasonlítására, ezzel is segítve a kormányzati munkát. Azért dolgozunk a kamarában, hogy a mérnökök alkotó módon vehessenek részt az előttünk álló feladatokban, a mindennapi munkában. Szeretnénk, ha a mérnöki pálya ismét a figyelem középpontjába kerülne, és oldódna az a társadalmi apály, amely a mérnöki munkát olykor körülveszi és – helytelenül – leértékeli. Célunk az, hogy több, jól képzett mérnöke legyen Magyarországnak! Amit mi tudunk, azt a tudást el kell juttatni szélesebb körbe is: a társadalom figyelmét is fel kell hívnunk. A gazdasági fölemelkedéshez, egy valódi patrióta gazdaság kibontakozásához a legfőbb adottságok egyike, a mérnöki szürkeállomány rendelkezésre áll. E gondolatok jegyében megnyitotta a konferenciát, jó munkát kívánt a résztvevőknek.
Kun Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozatának elnöke elmondta, hogy mára több autógyár bejelentette, hogy leállítja a belsőégésű motorok gyártását. Ez az e-mobilitás felé mutatja az utat. Mára Magyarországon 1300 e-töltőállomás létesül. Kiemelte azt a tényt, hogy Balaton kikötőiben közel 100 töltőállomás is létesül, ahol az e-hajók jutnak üzemanyaghoz, energiaellátásukhoz. A Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata támogatja a mai konferenciát és továbbképzést, mert a töltésekhez szükséges hálózatok kialakítását a Tagozat mérnökei végzik. Az országos építési szabályzat mára rögzíti az e-töltőállomások telepítését. Ma már a mindennapok részévé vált ez a témakör.
Dr. M. Csizmadia Béla professor emeritus Szent István Egyetem, a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozatának elnöke; emlékeztetett arra, hogy ez a harmadik konferencia, ami az e-mobilitás kérdésköréről szól. Az első kettő címe volt; az „e-mobilitásról másképpen”. Hiszen az e-mobilitás kérdése függőben van, nem szabad az egyik, vagy a másik megoldás mellett dönteni. Először ki kell alakítanunk a lehetséges perspektívákat. A közösségi, városi közlekedésben az akkumulátoros energia használata jó megoldás lehet. Jelenlegi lehetőségeket figyelembe véve átmenetileg jó lehet a hibrid autó is, mert akkor nem kell töltő állomásokat létesíteni, és a globális levegőszennyezés így jobban csökkenhet, mint az akkumulátoros e-mobilitással, mivel a villamos energiaellátás 80%-a fosszilis energiából származik. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az e-mobilitás bevezetése nem csak azt jelenti, hogy az autóban a belsőégésű motort ki kell cserélni egy villanymotorra, de még azt sem, hogy a jármű konstrukciója alapvetően meg kell, változzon, hanem folyamatosan az egész gazdaság átalakítását eredményezi. Új iparágak keletkeznek, új képzéseket kell indítani, szakembereket át kell képezni, az ipari fejlesztések területei megváltoznak. A cél egyértelmű, de a hogyan még vitatott. Hogyan lehet megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek gazdaságosak, leginkább a megújuló energiákra épülnek, nem szennyezik a környezetet és a felhasználót nem kényszerítik megszokott kényelmének a feladására? A világon ezekre a kérdésekre még nem születtek meg az egyértelmű szakmai megoldások. Az elektromos járművek energiaellátására pillanatnyilag két technológia fejlődik egymással párhuzamosan és majd talán egymást kiegészítve: az akkumulátor, valamint a tüzelőanyag-cella. Ez utóbbi lehet hidrogén vagy metanol üzemű. Mindegyiknek léteznek előnyei és hátrányai és ezért is képzelhető el a jövőbeli kapcsolódás, amely minden bizonnyal az egyes technológiák előnyeit fogja ötvözni. A konferencia, az e-mobilitás bevezetését eredményező globális átalakítások problémaköre mellett, ezeket a lehetőségeket kívánja körbejárni és megfogalmazni érveit és ellenérveit a pillanatnyi és távlati megoldási lehetőségek figyelembevételével, szigorúan a műszaki megoldások tükrében.
Huba Bence főosztályvezető NGM, megköszönte, hogy előadásával megnyithatja a mai nagyjelentőségű konferenciát. „Az államigazgatás főbb terveinek ismertetése” című előadásában elmondta, hogy mindannyian tudjuk azt, hogy a jövőben nemcsak az elektromos autó az egyetlen megoldás. A gyártók több irányban fejlesztenek. A magyar kormány az elektromobilitás területét kiemelten fontos kérdéskörként kezeli, az elektromos autózást és a szükséges infrastrukturális háttér kialakítását a jövőben is ösztönözni kívánja.  Előadásában bemutatta a globális trendeket, miszerint a Föld országaiban minden héten mintegy 1,5 milliárd ember költözi városokba. Sokkal koncentráltabban élünk, nő a városok lakósűrűsége, növekszik a személyautózás iránti igény is. A nagy országoknak meghatározott céljuk van az elektromos autózás számbeli növelésére. Napjainkban már a forgalomba helyezett autóknak az aránya 40%. reményeink szerint az elektromos autók előállításának ára jelentősen fog csökkenni és 2022-re elérhetjük, hogy a robbanómotoros autók előállításával azonos árszintre kerül. Ahhoz, hogy az e-mobilitás, a környezetkímélő autózás elterjedjen szükség van a technika, a szemlélet és a gazdaságosság tényezőinek előtérbe helyezésére, amelyek egymásra hatása lényeges.

Az e-autózás jövőbe mutató, interdiszciplináris, stratégiai tématerületet jelképez Magyarország számára. A kormányzat célul tűzte ki, hogy hozzájáruljon az e-mobilitás széleskörű hazai elterjesztéséhez, az infrastrukturális háttér megteremtéséhez. A járműipari trendeket figyelembe véve a magyar Kormány már 2015-ben jóváhagyta a Jedlik Ányos Tervet (JÁT), amelynek célja az elektromos közlekedés térnyerésének ösztönzése Magyarországon. A közép-európai térségben hazánk az első, amely átfogó elektromobilitási koncepciót dolgozott ki, mely jelentős nemzetközi sikerként is felfogható. Jelenleg 2 340 zöld rendszámmal rendelkező jármű van Magyarországon. A Jedlik Ányos Terv eddigi eredményei a gépkocsi vásárlás támogatása terén; több mint 500 db autó, mintegy 750 millió Ft támogatással a pályázatok eredményeként. A JÁT eredményeként könyvelhetjük el, hogy az Electric Mobility Europe kutatási együttműködésbe Magyarország is be tudott kapcsolódni és az elektromobilitási kutatási együttműködés keretében 5 magyar érintettségű nemzetközi kutatási konzorcium is bejutott a pályázat második fordulójába. További siker, hogy az Electric Mobility Europe kutatási együttműködés elnöke magyar, valamint az, EME 3. kormányzótanácsi ülését Budapesten tartotta 2017 április 4-5-én.  A Kormányzat további célja; az infrastruktúrafejlesztés alapfeltétele átfogó és átlátható jogszabályi háttérének és szabályozási keretek megteremtése. Ezért a következő hónapokban piacmodell kerül elfogadásra, elektromobilitási törvényjavaslat kerül kidolgozásra, elektromobilitási végrehajtási rendelet és további részletszabályok és szabályzók kerülnek rögzítésre. Összefoglalva a Kormányzat tervei között szerepel: a Jedlik Ányos Terv aktualizálása, a megfelelő jogi szabályozás biztosítása, az innovatív beszállítóipar fejlesztése, illetve a tervezett projektek gyors és hatékony végrehajtása

A konferencia levezető elnöke Nagy Péter okl. gépészmérnök, okl. épületgépészmérnök volt.

A konferencia ünnepélyes megnyitását követően elhangzott előadások sora a következő volt:
A jármű hajtások különböző megoldásai, világtendenciák, előnyök, hátrányok.
Előadó: dr. Bánó Imre, az Aero Consult Mérnöki Iroda főmérnöke)

A járművek környezeti hatásainak áttekintése és értékelése
Előadó: dr. Anisits Ferenc, BMW dízel fejlesztés ny. igazgatója
 
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energiaösszetételének tisztítása érdekében. Előadó: prof. dr. Tóth László, SZIE, Gépészmérnöki Kar
 
Az e-mobilitás és az ipari-, tudományos-, innovációs és technológiai parkok
Előadó: Mórucz Norbert, az IPE elnöke

Az elektromobilitás üzemeltetési kihívásai.
Előadó: dr. Csiszár Csaba egyetemi docens, BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Az akkumulátoros járművek és kiszolgálásuk, kiszolgálásuk energetikai problémái
Előadó: Darvas István, MMK ELT Tervezői Szakosztály elnöke

Energiatárolás problémái és lehetőségei
Előadó: dr. Tompos András, MTA TTK     

Autonóm jármű fejlesztés lehetőségei
Előadó: dr. Tihanyi Viktor egyetemi adjunktus, BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar     

Az elektromos mobilitás gazdasági jövőképe: a járműipar, a közlekedés, az energetika és a digitalizáció konvergenciája
Előadó: Vígh Zoltán, JÁK