BPMK

A SZIP-hez kapcsolódó feladatokról

A Szupergyors Internet Programhoz kapcsolódó feladatokról tartott egyeztető megbeszélést a BPMK és az MMK Hírközlési és Informatikai Tagozata szeptember 7-én. Az ülésen részt vettek a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség Parlamenti Államtitkársága, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, az E.ON Áramszolgáltató Zrt, az ELMŰ Hálózati Elosztó Kft., DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség és a tervezők képviselői.

Kassai Ferenc, a BPMK elnöke, az MMK alelnöke köszöntötte a megjelenteket az immár hagyományossá vált egyeztető megbeszélésen. Elmondta, hogy a mérnöki kamara kiemelt feladatának tekinti a DNFP sikeres megvalósítását. A Szupergyors Internet Program kitűzött határideje és a célok megvalósítása érdekében jelentős feladat hárult a mérnöki kamarához tartozó hírközlési tervező mérnökökre (HI-V), műszaki ellenőrökre (ME) és felelős műszaki vezetőkre (FMV) egyaránt. Ennek tudatában végeztük szakmai képzési és továbbképzési munkánkat az elmúlt két évben. A program meghirdetését követően lényegesnek tartottuk a gyors információáramlást, a szakmai felkészítést és az érdekérvényesítést. El kell mondani, hogy a SZIP program végrehajtásában közreműködő tervezői oldal rendkívül kiszolgáltatott. Véleménye szerint a politika késében van a programmal kapcsolatban, ezért, ha nem mondjuk el a technikai problémákat, akkor a baj növekszik. Megállapítható: az e-közmű jelen állapotában alkalmatlan a tervezők kiszolgálására, nem a Lechner központ hibájából. Javaslatot tettünk a probléma megoldására. Mint többször leszögeztük, a mérnöki kamara támogatja a kormány erőfeszítéseit, az állami, kormányzati hálózatok, szolgáltatások fejlesztése terén. Ennek során együttműködünk az érintett minisztériumokkal és hatóságokkal. Támogatjuk a kormányzat azon törekvését is, amely a szélessávú szolgáltatások általános elterjesztésére irányul. Az elektronikus kormányzás informatikai hátterének fejlesztése egyre komplexebb informatikai infrastruktúrát eredményez, amely a nemzeti vagyon jelentős része. Ebben kiemelt szerepe van a geoinformatikai alapokra támaszkodó alkalmazásoknak, amelyekben a kamara a mérnöki tervezői tevékenység okán közvetlenül érintett. A térképi (térinformatikai) rendszerek fundamentális szerepet játszanak számos szolgáltatás számára; így a közműnyilvántartás, a közműegyeztetés (tervezés, beruházás előkészítés), a stratégiai döntés-előkészítés területén. Levelet írtunk a KIFÜ SZIP Programirodának a Szupergyors Internet Program határidőben történő megvalósulását akadályozó tényezőkről és problémákról. Ugyancsak a levélben, a Digitális Magyarország sikeres lebonyolítása érdekében a hazai informatikai tervező mérnökök számára a mérnöki kamara munkacsoportja által javasolt konkrét eszközök; a tervezést támogató szoftverek és eszközök, a nagy tömegű adatok kezelésére alkalmas szoftverek/rendszerek, a terepi munkavégzéshez szükséges eszközök, amelyekre célszerű vissza nem térítendő támogatást nyújtani; tételesen megfogalmaztuk. Lényegesnek tartottuk és tartjuk, hogy a – megszokott módon szervezett –rendszeres megbeszéléseken műszaki gondolkodással egyeztessünk és áttekintsük a feladatokat a párhuzamosságok elkerülése érdekében. Ezért rendeztük meg a mai egyeztető megbeszélésünket is. Kérte a jelenlévőket, hogy az észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék a további munkát.

Rácz József, az MMK Hírközlési és Informatikai Tagozatának elnöke ismertetőjében elmondta: többször hangsúlyoztuk, hogy a mérnöki kamara és a tagozat kiemelt feladatának tekinti a DNFP sikeres megvalósítását. Az elmúlt 2,5 éves időszakban a tájékoztatás, mozgósítás, képzés, a szükséges segédanyagok elkészítése és az érdekérvényesítés fontos feladatunk volt, amelynek eredményeit és problémáit az előző koordinációs megbeszéléseken részletesen ismertettem. Fontos megállapítás, hogy a program megvalósításához szükséges szellemi erőforrás rendelkezésre áll, viszont a tárgyi feltételek biztosítása, amelyet magas intenzitású pályázat formájában kezdeményeztük nem valósult meg.  A következő időszakban a tervezés és a kivitelezés feltételrendszerének – amelyek új elemeket tartalmaznak – a megismertetését és alkalmazását tűztük ki célul. A MÁV tulajdonosi hozzájárulás egységesítése és gyorsítása sikeres együttműködés keretében rendeződött. Ennek a folyamatát és a szükséges feltételeket 2017. szeptember 30-ig kidolgozzuk. Az elkészített anyagot tervezőink részére ismertetjük és hírlevél formájában részükre elküldjük. A menetközben felmerült problémákat fogadjuk és a MÁV szakértőivel egyeztetve megoldjuk. Az elektromos szolgáltatók és a kamara munkacsoportja Gyimesi Gábor és Szántó Tibor vezetésével a közös oszlopsoros szerelés feltételeinek optimalizálását és egységesítését készíti el, amelyről a mai megbeszélésünken a munkacsoport tájékoztatást ad. A javaslat összeállításánál a társ elektromos szolgáltatók véleményét figyelembe vesszük és ezt követően véglegesítjük. A folyamatábra, leírás és magyarázat a gyakorló tervezők részére kiadható lesz. Az elkészült anyagot a tervezők részére hírlevél formájában elküldjük és a továbbképzéseken ismertetni fogjuk. Célunk a gyors és hatékony tervezési és kivitelezési munkák feltételeinek az elősegítése, úgy, hogy a magas minőség is biztosított legyen. Az NMHH és MMK között létrejött együttműködés keretében szúrópróba szerűen a kiviteli tervek ellenőrzését és a kivitelezések helyszíni ellenőrzésénél szakértői közreműködést végzünk és az ott szerzett tapasztalatokat munkánk során és a továbbképzések alkalmával hasznosítjuk. 

Debreceni Győző, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projektvezetője részletes tájékoztatást adott a Szupergyors Internet Program megvalósításáról az indulástól a program befejezéséig. Beszélt a felmerült problémákról. Elmondta: a Mapping állapot szerint 2015-ben 1 millió igényhely szerepelt. Önerős fejlesztésre 75 jelentkező volt, míg szerződést végső soron csak 55 kötött. Ez komoly gond, mert 30 ezer lefedetlenség mutatkozik. Az utolsó 1%, ami kb. 100 ezer igényhelyet jelent ún. „fix mobil” vezeték nélküli megoldással jól lehet megközelíteni.

Bancsics Ferenc, a Belügyminisztérium politikai főtanácsadója a Kormányzati Hálózatfejesztési Projektről elmondta: annak  terjedelmét, a kiszolgált intézményi kört, a műszaki megvalósítás egyes részleteit a Kormány 2015. április 8-i ülésén elfogadott koncepció, illetve az azóta a tárgyban hozott kormánydöntések (például a hazai kiegészítő finanszírozási forrásról rendelkező 1101/2016 (III.3.) kormányhatározat) határozza meg a végrehajtásra kijelölt állami szereplők (NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (konzorciumvezető); MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.; „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt.; és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; továbbiakban: Konzorcium) részére. A projekt célkitűzéseinek elérésére összességében 18,18 Mrd forint áll rendelkezésre, azonban ez több forrásból (EU és hazai) származik, ennek megfelelően a végrehajtás is több fázisban történik. I. fázis: GINOP 3.4.2 és GINOP 3.4.3 által lefedett terjedelem, II. fázis: GINOP 3.4.5 által lefedett terjedelem, III. fázis: hazai forrásból lefedett terjedelem (a 1101/2016. (III. 3.) Korm. Határozat a kormányzati célú hálózatok továbbfejlesztéséről alapján). A feladat végrehajtásához a szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzése a Konzorcium érdekkörében, közbeszerzési eljárások keretében történik. Az I. és II. fázis kiírásai és pályázatai elkészültek, a különböző támogatási szerződések megkötésre kerültek, az I. fázis beszerzési eljárásai alapvetően lezárultak, a végponti eszközök (CPE) eljárás most zárul. A végponti létesítések elindultak, ez valójában négy kategóriába sorolható végpont létesítési / korszerűsítési megoldást jelent annak függvényében, hogy meglévő kormányzati végpont korszerűsítéséről, vagy új végpont létesítéséről van szó, illetőleg milyen finanszírozási konstrukcióban történik a fejlesztés. A II. fázis végponti felmérései, tervezése is folyamatban van. A gerinchálózat, és a 28 új aggregációs pont kialakításának előkészítése is zajlik, folynak a helyszín tervezések, egyeztetések, bejárások. A gerinchálózati (IP és DWDM) eszközök beszerzési eljárása is mostanában zárul. Összességében a projektnek a folyamatos működéséhez a finanszírozási alapok biztosítottak.  Felhívta a figyelmet, hogy az elektronikus hírközlésről szóló törvény nyitva van a parlament őszi ülésszakára. A március találkozón megfogalmaztam egy kérést, mely az épületen belüli infokommunikációs hálózatok minőségi tervezésének szükségességére hívta fel a figyelmet, ez egyre fontosabbá válik, ugyanis az iskolai WiFi hálózatok fejlesztése is egy kiemelt projekt (EFOP 3.2.4 finanszírozás, 10,53 Mrd forint) és várhatóan rövidesen indul. Továbbra is érzékelhető egyfajta diszharmónia a SZIP nyertesek és a végrehajtásban érintett tervezők, kivitelezők között, így továbbra is kérem a Kamara segítségét, javaslatát, hogy a kormányzati igények és szándékok a végrehajtási, tervezői szintekre is eljussanak. Üdvözöljük és hasznosnak tartjuk a Kamara szervezésében tartott egyfajta „tisztázó” megbeszéléseket, mint amilyenre június 8-án Debrecenben az áramszolgáltatók képviselőivel került sor. Továbbra is mind a magam, mind a KHP részéről állunk rendelkezésre, akár közvetlenül a tervezőknek is.

Buzás Zoltán, MMK HIT elnökségi tag, a Békés Megyei Mérnöki Kamara elnöke az e-közmű bevezetésének helyzetértékelése kapcsán elmondta: a 324/2013 (VIII. 29.) Kormányrendelet módosításával 2017.07.01-én elindult az egységes elektronikus közműnyilvántartás „e-közmű” rendszer. A rendszer két főbb elemből áll: a tájékoztató rendszerből, és a közműegyeztető rendszerből, ez utóbbinak része a tervezéstámogató modul és a közműnyilatkozat modul. A rendszer szereplői a közművezeték-üzemeltetők, állampolgárok, szakági tervezők, felügyeleti hatóságok és a Lechner Tudásközpont, mint üzemeltető. A tervezők 2017. július 1-jétől kizárólag a rendszeren keresztül indíthatják el a közműegyeztetés folyamatát, a hiánypótlási kérésekre 30 napjuk van reagálni, a rendszer bizonyos szolgáltatásait pedig rendszerhasználati díj megfizetése ellenében vehetik igénybe. A közművezeték-üzemeltetőknek regisztrációs, térképi adatszolgáltatási és közműegyeztetésben részvételi kötelezettségük van, a jogszabályban lefektetett határidőknek megfelelően. A felügyeleti hatóságoknak szankcionálási jogkörük van, amit a kötelezettségeiket elmulasztó közművezeték-üzemeltetőkkel szemben gyakorolnak. A rendszer elindulását követően mind a tervezők, mind a szolgáltatók – mivel nem volt betanulási lehetőség – próbálták/próbálják a rendszert használni, több kevesebb sikerrel. Kollegáink segítése érdekében a Magyar Mérnöki Kamara szervezésben több konzultációt, tájékoztatót szerveztünk a Lechner Központtal, mint a rendszer fejlesztőjével és üzemeltetőjével. A konzultációk eredményeként több hibára is fény derült, mely az alábbiak szerint csoportosítható:
-    Értelmezési problémák, melyek a jogszabály és az ÁSZF félreértéséből származnak.
-    Rendszer működési problémák
-    Kezelési hibák
-    Szolgáltatói, üzemeltetői különböző hozzáállás
-    Adatfeltöltési hibák (WMS, WFS hibás adatok, vagy nem szolgáltatott adatok)
-    Határidőkkel kapcsolatos gondok
Fontosnak tartotta elmondani, hogy az MMK-nak nem feladata az e-közmű oktatás és tájékoztatás, de kollegáink segítése érdekében a kamara kezdeményezésére munkacsoport alakult a problémák feltárására és a tájékoztatás segítésére, melyet a Lechner Központtal és a Miniszterelnökséggel közösen indítottunk el. Határidő problémákkal kapcsolatban elmondta, hogy sajnos a mi esetünkben a SZIP feszített ütemterve miatt a bevezetés szerencsétlen időszakra esett, hisz ebben a szakaszban kezdődtek meg a tervek közműegyeztetései és engedélyezési eljárásai, ami a változott határidők miatt csúszást eredményez a tervezési munkában és az egész projekten. Ami a rendszer bevezetése előtt 1-2 hét volt, az most 1-2 hónapban mérhető.
 Regisztrációra kötelezettek értelmezése:
-    Az FGSZ nem hajlandó részt venni a folyamatban, emiatt több 100 egyeztetés rekedt be a rendszerben. Mivel ők adatszolgáltatásra nem kötelezettek, így a közműérintettséget a Lechner nem tudja megvizsgálni adott településen, tehát mindenütt feladja az FGSZ-t mint érintettet és a folyamatból nem is vehető ki. Hiába szeretné az FGSZ külön intézni az egyeztetést, részükre is a rendszer a közös egykapus felület a nyilatkozattételre.
Szolgáltatók értelmezési, adatszolgáltatási kérdései:
-    A szolgáltatók nem mindegyike érti, tudja, hogy hiánypótlás esetén 2. körben ugyanúgy nyilatkoznia kell a rendszerben. Ha nem nyilatkozik, a folyamat megáll, amíg az utolsó érintett nem nyilatkozik újra.
-    Hiányosak, vagy nem megfelelő formátumú a WMS szolgáltatás, emiatt – mivel nem áll értékelhető adat az érintett poligon alatt, nem szolgáltat a rendszer alapadatokat. A kollegáknak közvetlenül kell beszerezni a szolgáltatóktól. Az E-Közmű mellett elengedhetetlen így a közmű szolgáltatók megkeresése adat beszerzés és személyes egyeztetés céljából, a hiánypótlás elkerülése érdekében. Van, aki ebben készséges, van aki pénzért ad adatot, a rendszer fele pedig nem szolgáltatja azt. Ez mindenképpen időveszteség és nem korrekt eljárás.
-    Több szolgáltató a rendszeren keresztül megkért, rendszerhasználati díj megfizetését követően még külön közműegyeztetésről számlát küld a tervezőnek, ami szerintem nem esik egybe a jogalkotó szándékával, hisz ebben az esetben ugyanúgy nem kiszámítható az engedélyezés költsége. Adott esetben dupla fizetést eredményez. (Digi Kft. NISZ Zrt. stb.). Egyértelmű szabályozást, értelmezést szükséges erre kiadni.
Szoftver működési problémák
-    Ha egy poligonnal jelöljük be az érintett területet, majd ez módosításra kerül, akkor a szoftver az adatbázisban a korábbi érintetteket is bent hagyja, mint érintettet, nem lehet eldönteni, hogy valós-e az érintettség, vagy programhiba.
-    Ha poligonnal adom meg a területet, akkor nem jelenik meg a szolgáltatóknál a településnév, így csak ügyszámra tud szűrni a szolgáltató. (csak egyik bevitel választható)
-    Célszerű lenne a szám mellett megjeleníteni legalább a településnevet.
-    Bejelentéses tervnél (pl. meglevő alépítményben történő fejlesztés, vagy áramszolgáltatói oszlopsoron történő építés esetén) is minden a területen levő szolgáltatót és üzemeltetőt fixen felad a rendszer és nem lehet csökkenteni a résztvevők számát.
-    Ha valamely szolgáltató nem válaszol a Hatósági ügyintézés nem szabad, hogy megállítsa a folyamatot, ennek határidő gátat kell szabni a megfelelő jogkövetkezményekkel.
Az elmondottak, nyilván csak vázlatos észrevételek, de az MMK tematikus felületén több 100 kérdés és javaslat érkezett, melyet a munkacsoport feldolgoz és javaslattal fog élni a jogalkotó és az üzemeltető felé. A DNFP sikeres megvalósítását a Magyar Mérnöki Kamara és a Hírközlési Tagozat kiemelt fontosságú feladatának tekinti.
Egyetért Rácz Józseffel, hogy az e-közmű rendszer a jövő, de jelen helyzetben a SZIP munkálatokat nehezíti. Emiatt az augusztusi SZIP helyzetértékelésben – látva az elhúzódó egyeztetéseket – kértük, hogy akadálymentesítés címén átmeneti jelleggel a SZIP tervezéseket egy jogszabály módosítással vegyék ki az e-közmű hatálya alól, felgyorsítva ezen terveknél a közműegyeztetést és engedélyezést. A feltárt problémák megoldása a sokszereplős környezetben gyorsan nem várható, viszont a tervek csúszása a teljes program sikerét veszélyezteti. Szántó Tibor, MMK munkacsoport, HÍR-KER Kft., rendszermérnök; Elmondta, hogy a Hajdú Bihar megyei térségben a tervezők és a szolgáltatók közösen dolgoznak és közös bejárásokon tisztázzák, hogy az erősáramú rendszeren hogyan helyezzék el a gyengeáramú rendszert, hogyan történjen az un. alkalmassá tétel. A költségek megosztását is közösen határozzák meg. A kész SZIP tervek bekerültek az E.ON-hoz, még a tervzsűrik hiányoznak és azt követően elkezdődhetnek a munkák. A kivitelezések ütemezése még gondot fog okozni az áramszolgáltatókkal, mert az ütemezés csak a tervzsűri után következhet. A kivitelezésre hagyott idő rendkívül rövid. A 8/2012(I.26) NMHH rendelet megkönnyítette az egyeztetéseket. E szerint mindegyik áramszolgáltató elfogadta a gyengeáramú rendszerek közötti távolság mértékét, 0,15 méterben. Ezt elősegítette a 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet módosítása. A továbbiakban

Gyimesi Gábor távollétében Szálkai József adott tájékoztatást, aki a GYR-ek közötti távolság tekintetében pontosította a megfogalmazást: A GYR-ek vezetékei és kezelési helyei (erősítők, berendezéske stb.)  között az oszlopon legalább 0,15 m szabad helyet kell biztosítani, a mászhatóság érdekében. Szálkai József, E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., kapcsolattartó; Az E.ON részéről elmondta, hogy az Elosztói iparágon belül eltérő a szabályozás és a keretek a gyengeáramú rendszerek fogadására. Ezért szükséges az elosztói iparági egyeztetések a SZIP támogatása érdekében Az E.ON Partneri egyeztetések történtek a SZIP támogatása érdekében; a Magyar Telekommal, az Invitellel, a Kábelszövetségekkel. Ezek eredményeként elkészült a javaslatcsomag az egységesített műszaki elvárásokra. Ugyanakkor a költségviselésre egyelőre nincs iparági egyezség. jelenleg is folyamatos az egyeztetés a Kábelszövetségek képviselőivel és a partnerekkel. Folyamatos az Információ megosztás, ezen belül a kapcsolattartók, minősített tervezők és kivitelezők listáinak átadása., a tervezői és kivitelezői kérdések megválaszolása. Feladatuknak tekintik a SZIP nyertesek megkeresését információkérés céljából, projektek tervezett ütemezésére. Az. E.ON elfogadta az egységesített javaslatcsomagot és vállalja a költségmegosztást. Amíg az elosztói iparági egyeztetések eredményeinek átvezetése megtörténik a belső szabályzatban (SZ -149-v02). az átmeneti időszak kezelésére a partnereket és a tervezőket előzetesen tájékoztatják (tájékoztató levél + táblázat a módosulásokról). A szabályzat módosulása szükségessé teszi a partnerekkel az együttműködési és üzemeltetési megállapodások újbóli megkötését. Kérik a távközlési partnerek együttműködő készségének előre mozdítását. Fontosnak tartják a kivitelezői magatartás felügyeletét, mert sok esetben a kivitelezők figyelmen kívül hagyják az elosztói üzemeltetési szempontokat, technológiai előírásokat az oszlopok mászhatóságát. Fontosnak tartja a fokozott információ-megosztást a gyengeáramú rendszerek projektjeiről és ütemezésükről Az előrejelzés szerint 6000 km kiépítéséről volt szó, eddig 4700 km-t látnak, ebből 3600 km a tény, a többi becslés. Kérdezi, hogy a távközlési szolgáltatók között született-e megegyezés egymás segítése érdekében?

Ökrös Gergely, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség elnöke elmondta: tárgyalt és tárgyal az E.ON-nal és a következő hetekben a DÉMÁSZ-szal és az ELMŰ-vel is a tervezett költségkeretekről. A SZIP projekt pályázatában meghatározott 1.870 e Ft/km építési költségkeret nem elégséges a léges hálózatépítésre mert az erősáramú tervezők, kivitelezők ajánlatai alapján 1,3-1,5 millió Ft csak az alkalmassá tételi díj EON oszlopokon. Úgy véli az a pályázó járt jobban, aki alépítményt tervezett nem pedig az áramszolgáltató oszlopain történő építést. A két kábelszövetség a megbeszéléseket már elkezdték a nyár folyamán, de jelentősebb horderejű kérdésekben áttörés nem történt (pl. régi eljárásrendre visszatérés). A megbeszélések során a tárgyaló felek meghatározták az állag miatti és a GYR rendszer miatti költségek szétválasztását, mely némileg csökkenti a hírközlési beruházók terheit. Sajnos időközben az erősáramú tervezők jelentősen emelték a vállalkozási díjaikat. A legnagyobb probléma a határidőre történő teljesítés és az erősáramú tervezői díjak önkorlátozásának hiánya. Néhány kérdésben van előrelépés pl: oszlopcseréknél a faoszlopok helyett nem szükséges vasbeton oszlop. Valamint lehetséges a méretlen áramvételezés is. Véleménye szerint az e-közmű üzemeltetésével kapcsolatban rengeteg gyakorlati probléma merült fel, ezért. megoldásként javasolta, hogy az e-közműt és a hír-közműt össze kell vonni és az üzemeltetést az NMHH vegye át. Petruska István, HBMMK Hírközlési és Informatikai Szakcsoport elnöke: Ökrös Gergely lényegi szempontokat fejtett ki. megkérdőjelezni nem lehet, hogy mindenki jószándékkal közelít a helyzet jobbítására. Kérdezi, hogy az erősáramú tervezők díját összevetette-e a Magyar Mérnöki Kamara ajánlott díjszabásával? (Válasz: nem.) Ez fontos, mert a mérnöki kamara küzd a mérnöki díjszabásért. Véleménye szerint még a SZIP elindítása előtt az állami térképi alapadatokat kellett volna rendbe tenni.

Lukács Balázs, a HHT'98 Kft. ügyvezetője az e-közműnél üzemeltető oldaláról hiányolta, hogy az egyeztetésekről, illetve a hiánypótlásokról a Lechner központ nem küld értesítést a szolgáltatónak. A SZIP fő problémája, hogy a megvalósításához korábbi becslésemnek megfelelően 200 milliárd Ft szükséges. A jelenlegi forrásból 10-15 milliárd Ft-ot az áramszolgáltatói hálózatok alkalmassá tételére kell fordítani. Nehezíti a beruházók helyzetét az is, hogy több helyen a polgármesterek- teljes joggal- nem csak a kötelezően vállalt résztelepülési megoldást várják el a nyertestől, hanem a teljes település lefedését igényelik. Az áramszolgáltatói díjkalkulációk-tervezői, kivitelezői-hűen tükrözik a piaci helyzetet így a résztvevők érvényesíteni tudják- a szakma összefogásának köszönhetően –a költségeiket. A hírközlési szakma idáig ezt nem tudta megvalósítani. A SZIP tervezése, dokumentálása során lényeges többletmunka jelentkezik és reményeim szerint ennek többletköltségét érvényesíteni tudjuk.

Pálinkás Csaba, a Miniszterelnökség, Parlamenti Államtitkárság, Infokommunikációs Koordinációs Főosztály stratégiai elemzője elmondta: nem tiszte a Lechner központot megvédeni. Ha valami nem működik az elvárt módon, akkor meg kell vizsgálni, hogy mitől nem működik. Véleménye szerint párbeszéddel is lehet rendezni a problémákat. Úgy látja, hogy a folyó ügyek száma jelentősen csökkenni fog. A hibariportok pontossága lényeges. Lényegesnek tartja, hogy a felmerült problémákat közvetítsék a kamara felé.

Rácz József, az MMK Hírközlési és Informatikai Tagozat elnöke összegzésként elmondta: a MÁV tulajdonosi hozzájárulás egységesítésének folyamatát és a szükséges feltételeket 2017. szeptember 30-ig kidolgozzuk. Az elkészített anyagot tervezőink részére ismertetjük és hírlevél formájában részükre elküldjük. Reméli, hogy az elektromos szolgáltatókkal az egységesítés ugyanúgy megtörténik és azt is megküldjük tervezőink részére és közzétesszük fórumainkon. Eredménynek könyveli el – a SZIP munka sikere érdekében – hogy a 8/2012 (I. 26.) NMHH rendelet módosítása folyamatban van, 1-2 héten belül hatályos lesz. Lényeges, hogy – akár jogszabály-módosítással – a SZIP kerüljön ki az e-közmű csomagból. A HTMR-rel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a többletmunka, a tervezők részére kerüljön megfizetésre. Javasoljuk, hogy a SZIP felügyelő mérnökei a minőséggel kapcsolatos tapasztalataikat összegezve Tagozatunk részére küldjék meg. Megköszönte az aktív részvételt és az egyeztető megbeszélést berekesztette.