BPMK

POSGAY GYÖRGY (1928-2017)

Nem erről volt szó, kedves Posgay Gyuri. Arról volt szó, hogy még mesélsz olyan dolgokról, amikről már csak kevesen hordoznak emlékeket, hogy lehessen jegyezni azokat, de már nem sikerült.

Vártam, hogy beszélsz a titokról, hogy hogyan lehet a legsötétebb időben megőrizni a reményt, kijőve a légópincéből és látva a romokat újra életet tervezni.
Arról volt szó, hogy mesélsz, milyen volt a Műegyetemre járni 1946 ás 1950 között, amikor még alig volt ép ház, fűtött szoba és közlekedés. Mire tanítottak az akkori professzorok, mivel indítottak útnak, hogy néhány év alatt újra élhetővé váljék az ország és Budapest.
Arról is mesélsz, hogy milyen volt pályakezdőnek lenni abban a korban, amiről annyi rosszat lehet olvasni diktatúrával, oroszokkal, túlhajtott tervekkel és sikerpropagandával, miközben épültek maradandó értékek. Nagyjából egy idős voltál az édesapámmal, ő csendesen csak annyit mondott, fiam építeni kellett. Mert a mérnök erre esküszik fel: tervezésre, beruházásra, kivitelezésre, üzemeltetésre. Egypolitikus megteheti, hogy pillanatnyi jogszabályokat gyárt, saját dicsőségére piramist emel, a szoborparkba kerülő emlékművet állít.
Te viszont olyan munkákban voltál vezető tervező, amiket tízezrek használhatnak, és sok évtizedre szolgálják az emberek biztonságos közlekedését.
Az első években a GYESEV-nél vágánytervezés, felrobbantott híd pótlása; azután következett a Földalatti Vasúttervező Vállalat, majd jogutódja az UVATERV. Előbbiben három, utóbbinál 50 évet töltöttél, egészen a vállalat szétdarabolódásáig. Tervezőként dolgoztál MÁV vonalakkal többfelé az országban, a szekszárdi híd tervezésében, és egyre meghatározóbb tervezői pozíciókban dolgoztál. Kezed nyoma ott van a frankfurti metró, az iraki Diyala és Garmat Ali hidakban, limai metróban Peruban, vízvezetéknél Algériában, és a metróhálózatban Tripoliban.
Persze a hazai alkotások részleteit fel sem lehet sorolni. Itthon tervezted a millenniumi földalatti meghosszabbítását és rekonstrukcióját. Az összes budapesti metróvonal tervezésében közreműködtél az első lépésektől kezdve. Ott voltál a 4-es metró megvalósításánál is.
Gyémántdiploma. Tiszteletet, csodálatot ébreszt még kimondani is. De bocsáss meg, nekem még ennél is fontosabb, hogy szinte halálod órájáig a legkorszerűbb ismeretekkel felvértezve, folyton újat keresve és tanulva dolgoztál már nyugdíjasként a Metrobernél, az Euroutnál és az Eurometronál szakértőként, tanácsadóként.
Arról sem meséltél, hogy hogyan tanultak tőled olyan sokan a fiatalok.Feléjük csendesen, félmosollyal, biztosan az igazadban szóltál. El sem tudom képzelni, hogy valaha felemeltesd a hangod. Nem volt rá szükség, hitelesített egy alkotó életút.
A statika az egyik legtisztább mérnöki tudomány, de te művészi szinten dolgoztál vele. A tisztaság nagy erény egy életpályán át megőrizve. Köszönet érte. Állítólag az ember, amikor elköszön ebből a világból, egy alagúton keresztül megy a fény felé.Ezt az alagutat nem te tervezted. De remélem, hogy a végén ott találtad a tiszta fényt.
Lovas György

Kategória további cikkei: « Dohnalik József 1927 - 2014