BPMK

E- MOBILITÁS MÁSKÉPPEN II.

„E- MOBILITÁS MÁSKÉPPEN II.” címmel október 19-én nagysikerű konferenciát és kiállítást rendezett a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara a Hungexpoval, a Jedlik Ányos Klaszterrel és az MTA Természettudományi Kutatóközponttal közösen.

Kassai Ferenc, a BPMK elnöke, MMK alelnöke köszöntötte az előadókat és a megjelenteket. Ezt követően megnyitójában hangsúlyozta, hogy a BPMK első e témával foglalkozó rendezvénye 2015. november 30-án volt, amit Budapest Főváros Önkormányzatával közösen szervezett. Mindkét esetben a „másképpen” szó azt jelenti, hogy az elektromos mobilitásnak nem egyetlen, mostanában folyamatosan hangoztatott módja létezik, hanem az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a létező többféle megoldásra és ütköztessük azokat. Az elektromos autózás sokrétű, az egész gazdaságot, sőt az oktatást átformáló hatásáról is szól a konferencia.  Elmondta, hogy mindannyian tudjuk, hogy a XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és az energiaellátás fenntartható biztosítása. Az energetikában az elkövetkező időszak a szerkezet- és szemléletváltás korszaka lesz. Az emberek még napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozók tévhitében élnek, azonban az eddigi fogyasztási szokások a jövőben nem fenntarthatóak. A saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is. A mai konferenciánk a közlekedés alternatív energiaellátásáról és a környezetkímélő megoldásokról szól. A Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara ezzel fórumot, lehetőséget biztosít a közlekedés Co2 kibocsájtásának csökkentését célzó kérdéskör sokoldalú, a hatásokat ütköztető megoldások keresésére. Az Európai Unió, közlekedésre fordított  energiájának mintegy 80%-a import kőolajból származik, ami jelentős energiafüggőséget mutat. Ennek kivédésére készült a 2014/94/EU IRÁNYELV alapján minden tagállamnak kötelező az alternatív üzemanyagok felhasználására stratégiát készíteni. Az Európai Unió egyik első, átfogó elektromobilitási stratégiája a magyar Jedlik Ányos Terv. A közlekedés olajfüggőségének csökkentését szolgálja az a kitűzött cél, miszerint 2030-ra az elektromos- és tüzelőanyag cellás járművek arányának 14%-ra, az agroüzemanyag felhasználás 15%-ra történő növelése.  Ez azt eredményezi majd, hogy Magyarország felkerül az elektromos-és tüzelőanyag cellás meghajtás európai térképére. Az Energiastratégia céljainak eléréséhez hozzájárul még a közösségi közlekedés átállítása lokálisan előállított, fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő hajtóanyagokra, a biogáz,- hidrogén,- metanol,- illetve elektromos meghajtásra. Elmondhatjuk, hogy az e-mobilitási stratégia nem csak ösztönző jogszabályok halmaza, hanem magyar hozzájárulás is a technológia fejlesztéséhez. Azért szerveztük meg a mostani konferenciánkat is, hogy az előadók az elektromos járművek energiaellátására kínálkozó technológiák előnyeit, hátrányait elemezzék, a műszaki megoldások alapján. A Mérnöki Kamara szakmai kompetenciája a gépészet területén többek között lefedi az energia-, a gépjármű és a mobilitás-technika szakterületeit is. Elkötelezettek vagyunk a legjobb javaslatok kidolgozásában az alternatívák értékelésére, összehasonlítására, ezzel is segítve a kormányzati munkát. Azért dolgozunk a kamarában, hogy a mérnökök alkotó módon vehessenek részt az előttünk álló feladatokban, a mindennapi munkában. Szeretnénk, ha a mérnöki pálya ismét a figyelem középpontjába kerülne, és oldódna az a társadalmi apály, amely a mérnöki munkát olykor körülveszi és – helytelenül – leértékeli. Célunk az, hogy több, jól képzett mérnöke legyen Magyarországnak! Amit mi tudunk, azt a tudást el kell juttatni szélesebb körbe is: a társadalom figyelmét is fel kell hívnunk.
A gazdasági fölemelkedéshez, egy valódi patrióta gazdaság kibontakozásához a legfőbb adottságok egyike, a mérnöki szürkeállomány rendelkezésre áll, csak jól kell használni.
E gondolatok jegyében megnyitotta a konferenciát és kívánt az előadóknak és a résztvevőknek eredményes munkát.
Az I. rész: Az elektromobilitás jelentősége levezető elnöke: dr. Tompos András, MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag és Környezetkémiai Intézet igazgatója volt.

Dr.-ing. Anisits Ferenc, BMW dízel fejlesztés ny. igazgatója; Az e-mobilitás befektetés a jövőbe, című előadásában az elektromobilitás három fő témakörével foglalkozott. Kiindult a jelenlegi helyzetképből és az elektromobilitás lehetséges jövőjének folyamatát vetítette előre. A meghajtási láncot a villamos áram vagy energiahordozó termelésével együtt mint összetartozó energiaátalakítási rendszert definiálta, a technológiai koncepciók ökológiai és ökonómiai értékelésére. Az elsődleges feladatként a villamos áramtermelés szénhidrogén mentesítését, a megújuló energia és atomáram részarányának emelését jelölte meg. A nemzetközi trendek és felismerések alapján összegző következtetéseket és ajánlásokat vezetett le az elektromobilitás sikeres megvalósítására.  Kifejtette, hogy az elektromobilitás elsőrangú értelme a fenntartható fejlődés biztosítása.
Dr. Czinege Imre professor emeritus, Széchenyi István Egyetem, Az e-mobilitás komplex kihívásai: elektromobilitás az oktatásban, fejlesztésben, médiában, fórumokon témakörben a fejlődési tendenciák rövid áttekintése után a címben felsorolt témákat elemezte, külön kiemelve, az elektromobilitásnak átfogó társadalomformáló szerepét. Az oktatással kapcsolatban ismertette az eddig megvalósított tananyagfejlesztéseket, a képzésben megjeleníthető szakmai anyagokat, majd bemutatta a tehetséggondozás fórumainak számító TDK aktivitást, valamint a járműépítő hallgatói csapatok eddigi munkáját. A K+F helyzetelemzésében kitért az e-mobilitást támogató EU és hazai fejlesztési koncepciókra, a hazai pályázati lehetőségekre és azok eddigi eredményeire. Bemutatott néhány egyetemi járműfejlesztést és felvázolta a kutatások lehetséges esélyeit. Az e-mobilitás társadalmi elfogadottsága és az iránta való érdeklődés magas, ezt támasztják alá a gyakori média megjelenések, tartalmas honlapok, valamint a témában rendezett fórumok gyakorisága. A bemutatott eredmények azt mutatják, hogy a váltás az e-mobilitásra elkerülhetetlen, amelynek pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek. Ebből adódik a következtetés, hogy a váltásra fel kell készülni, és olyan lépéseket kell tenni, amelyek a pozitív hatásokat erősítik, a hátrányokat pedig minimalizálják.
Dr. Tóth László professor emeritus, Szent István Egyetem, Energiafordulat; zöld áram a megújuló energiákból, című előadásában bemutatta az energiaellátási tendenciákat a világban és az EU-ban, az energiaforrások szerinti erőmű létesítéseket az utóbbi 20 évben. Elemezte a megújuló energiaforrások fejlődési trendjét hatékonyság és költség oldalról, az egyes energiaforrások, az e-mobilitás és a megújuló energiák jellemzőit. Beszélt az akkus tárolásról, a SZET-tárolásról, az átalakításáról. A különböző rendszereket kritikusan elemezte.  Végezetül a megújulók realitásáról beszélt a villamos energiatermelésben Magyarországon, hangsúlyozva a rendkívül fontos lépések szükségességét a „tiszta” villamosenergia megteremtésére.

A II. rész: Felkészülés az e-mobilitási váltásra, hazai eredmények; levezető elnöke dr. Sztranyák József a VOSZ BPMRSZ elnökhelyettese, a BKIK ingatlan Osztály elnöke volt.
Mészáros Csaba, az evopro csoport elnök-tulajdonosa; Elektromobilitás a közösség szolgálatában - „.. göröngyös úton, sötét éjjelen…” című előadásában  felhívta a figyelmet az e- mobilitás fontosságára a  közösségi közlekedésben, bemutatta az evopro csoport buszfejlesztéseit és a gyártás eredményeit. Ez mint sikeres, támogatott program egy konkrét eredményes lépés az e-mobilitás előretörésében.
Dr. Kulcsár Sándor ügyvezető igazgató, Accusealed Kft, Hazai energiahordozók tárolási fejlesztési eredményei. K+F és ipari bevezetés lehetőségei című előadásában ismertette a hazai legalább mintapéldány szintig eljutott fejlesztési eredményeit. Kitért az Accusealed – BMF – MTA – VHJ által kifejlesztett villamos gépkocsi néhány tulajdonságára és egyéb pl. villamos busz eredményekre. Bemutatta néhány 1-2 kW-os teljesítményű metanolos tüzelőanyag elem ígéretes fejlesztési eredményét. Beszélt a fejlesztési eredmények ipari bevezetésének követelményeiről és lehetőségeiről, külön hangsúlyozva a fejlesztés, a prototípus, és a sorozatgyártás nagyságrenddel eltérő költségigényét.
Csordás Antal fejlesztőmérnök, Kontakt-Elektro Kft, Hidrogénüzemű tüzelőanyag-cellás technológiák, és azok jelentősége a nemzetközi járműgyártásban címmel tartott előadásában áttekintést nyújtott a már napjainkban is üzemben lévő üzemanyag-cellás járművekről, amelyek közül néhány már több tíz éves múltra tekint vissza. Ezután a Kontakt-Elektro Kft. által kifejlesztett üzemanyag-cellás, mobil tápellátó berendezéseket és prototípus járműveket mutattatta be. Összehasonlította az akkumulátoros és az üzemanyag-cellás járműveket, a jelen technikai problémáinak és a közeljövő várható fejlődési irányainak tükrében.
Mayer Zoltán, MHTE – Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület részéről Tüzelőanyag-cellás járművek és a kapcsolódó hidrogén-töltőinfrastruktúra helyzete és várható jövőjéről adott áttekintést. Ennek keretében beszélt a piacon már megjelent hidrogén tüzelőanyag-cellás (HTC) járművekről, ezek főbb műszaki jellemzőiről; illetve azon gyártókról, amelyek a következő ~3-4 évben tervezik a piacra lépést HTC modellekkel. Kitekintés szintjén egyes ígéretes korai piacokat (pl. anyagmozgató gépeket) és HTC buszokat is bemutatta. Elmondta, hogy a HTC járművek terjedésének nélkülözhetetlen feltétele a hidrogén töltőinfrastruktúra fejlődése, amely egyébként az alternatív üzemanyag-infrastruktúra irányelvnek (AFI, 94/2014/EU) is részét képezi. Emiatt a hidrogén töltőállomások jelenlegi számát, elhelyezkedését, és várható fejlődését is bemutatta az előadó, egyes élenjáró országok hidrogén mobilitási útiterveiben. Röviden szólt a közlekedési célú –  akár on-site módon történő – hidrogén előállítás villamosenergia-rendszerrel való együttműködésének, és a kölcsönösen előnyös szinergiáknak a lehetőségéről.
Dr. Bánó Imre, az AeroConsult Mérnöki Iroda főmérnöke, Mérnökszemmel az üzemanyagcelláról és a metanol gazdaságról című előadásban először az energia mozgás folyamatát tekintette át, az energia nyerése, tárolása, szállítása és felhasználása szempontjából. Hangsúlyozta, hogy energiánk rengeteg van csak nem ott, nem akkor, és nem olyan formában, ahogy szükségünk van rá. Rámutatott a zöld energia felhasználás problémáira. Elemezte a biomassza, a szélenergia, a vízi energia, a napenergia, valamint a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket. Megállapította, hogy valamilyen zöld energia mindenütt van, azonban ez általában nem folyamatos energiaforrás és jellegében nem illeszkedik a ma használt, centrális nagy energia rendszerekhez. Bemutatta a villamos energia előnyeit és hátrányait.  E szerint a villamos energia tiszta, jól alkalmazkodik a különféle üzemeltetési körülményekhez, jól szabályozható, megbízható és egyszerű szerkezetet eredményez, de rosszul szállítható és tárolható. Ezeken túlmenően és a nagy elektromos energia rendszereknek stabilitási problémái is vannak és rendkívül érzékenyek a külső zavarásokra. Megvizsgálta az energia szállításának kérdését. A tárolási lehetőségeknél vizsgálta meg az energiasűrűségek kérdését. Lényeges az energia átalakítása, ez majdnem minden rendszerben előkerül. Hogyan segít az üzemanyagcella megoldani ezeket a problémákat? Először is az előadó bemutatta, hogy mi az üzemanyagcella. Röviden ismertette a különféle üzemanyagcella fajtákat, azok felhasználhatóságát. Tárgyalta a hidrogén és a metanolgazdaság kérdését. Végezetül összefoglalta azokat a nehézségeket és lehetőségeket, amelyek ezekben a kérdésekben előttünk állnak.
Dr. Tompos András, igazgató, MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag és Környezetkémiai Intézet; A metanol üzemanyag-cella fejlesztésének problémáiról tartott előadást, melyben elmondta, hogy  a direkt metanol tüzelőanyag-cellák (DMFC) metanolból termelnek elektromos energiát. Fejlesztésük nem tekint vissza olyan múltra, mint a hidrogén üzemű PEM celláké. Ugyanakkor óriási elvi lehetőség rejlik metanolon alapuló energiatároló energia átalakító rendszeren, hiszen a metanol számos vonzó tulajdonsággal rendelkezik: könnyű kezelni és tárolni, számos nyersanyagból előállítható, vizes elektrolitokban jól oldódik, és nagy az energiatároló kapacitása. Mivel folyékony üzemanyag, a jelenlegi töltőinfrastruktúra viszonylag csekély módosításával alkalmassá tehető metanol tankolására. A metanol nemcsak közvetlenül juttatható a tüzelőanyag-cellába, de egy reformáló lépés közbeiktatásával hidrogénné alakítva is. A DMFC-k lehetséges alkalmazási területei a hordozható elektronikáktól a közlekedési felhasználásig terjednek. Mindenesetre a hidrogén üzemű tüzelőanyag-cellákkal szemben a DMFC fejlesztése jelentősen lemaradt, de még a PEM cellák sem jutottak el a piaci áttörésig, nagyon valószínű, hogy a DMFC-k piacra jutása is várat még magára. A jövő fejlesztéseinek sikerei döntik el, hogy milyen réspiacokon tud a DMFC érvényesülni és/vagy kiegészítője lenni a hidrogénüzemű PEMFC-éknek. Közlekedési alkalmazásban (e-mobilitás) történő egyeduralmát nem segíti elő, hogy ilyen mennyiségű metanol előállítására nincs lehetőség megújuló energiahordozók és a légköri széndioxid felhasználásával. Hangsúlyozta, hogy fosszilis energiahordozók, mint szénforrás szóba sem jöhetnek nyersanyagként, amennyiben fenntartható termelésről és fenntartható energiarendszerről beszélünk. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan technológia, amely a légkörben található 450 ppm mennyiségű széndioxidot nagy hatékonysággal és reverzibilisen képes megkötni, s így megfelelő forrást biztosítani a szükséges mennyiségű metanol előállításához. A DMFC-k piaci érvényesülését további számos műszaki probléma is hátráltatja: az elektorkatalizátorok rossz metanol oxidációs kinetikája, a metanol átdiffundálása a katód oldalra az elektroliton keresztül, és az egészségre káros melléktermékek, mint pl. a formaldehid képződése. A jelen kutatás-fejlesztések programjainak ezeket kell megoldania.

A III.rész: Hazai aktivitások, jövőkép az eddigi szakmai eredmények tükrében levezető elnöke dr. M. Csizmadia Béla professor emeritus Szent István Egyetem, az MMK Gépészeti Tagozatának elnöke.
Dr. Jakab László dékán, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, BME; A Műegyetem szerepvállalása a hazai e-mobilitás K+F-ben címmel tartott előadásában elmondta, hogy az e-mobilitás és a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma sokszorosan beágyazott jelen világunkban, hatásai kiterjednek mindennapi életünk jelentős részére. A hazai e-mobilitási ökoszisztéma megteremtése egyszerre jelent környezetvédelmi és energetikai programot, kutatás-fejlesztési kihívásokat, ipar és gazdaságfejlesztési lehetőséget, új termékek és szolgáltatások létrejöttét, továbbá új fogyasztói és átvitt értelemben vett társadalmi szokásokat is. A téma kellően sok irányú kötődése jelenti ugyanakkor a legnagyobb visszatartó erőt. Az elképzelt jövőkép ugyanis csak akkor hatékony és működőképes, ha annak a legtöbb eleme már a helyén van, úgymint az új fejlesztési eredmények elérése, alkalmazásba ültetése, szabályozási környezet kialakítása, társadalmi szokások megújítása és nem utolsósorban a kritikus tömeg elérése. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem meghatározó szerepet kíván vállalni az e-mobilitási ökoszisztéma megteremtéséhez szükséges technológiai feltételek és kutatási-fejlesztési eredmények létrejöttében. A BME kiemelt kutatási területei közül több közvetlenül is kapcsolódik az e-mobilitási programokhoz; a fenntartható energetika, járműtechnika, közlekedés és logisztika, biotechnológia, egészség- és környezetvédelem, nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány, intelligens környezetek és e-technológiák, katasztrófa-megelőzés az ezekhez kapcsolódó korszerű mérnöki módszerek területén. Mivel a legnagyobb hatást elsősorban az energetika, illetve a mobilitás területén lehet elérni, ezért ezek kiemelt jelentőséget élveznek, amellett, hogy minden alkalmazás alapja valamilyen informatikai rendszer, ami képessé teszi a környezetet arra, hogy hatékonyabb és együttműködőbb legyen. Ezen területek metszéspontjai olyan fejlesztési feladatokban való elmélyülést eredményeznek, mint az intelligens járművek és intelligens infrastruktúra kialakítása és ezek kapcsolata, mobilitási modellezés és viselkedés-előrejelzés, járművek hatékonyságának javítása és fedélzeti szolgáltatások bővítése. A nem túl távoli jövőben az e-mobilitás elterjedése – ha összekapcsolódik az intelligens és autonóm járművekkel illetve környezettel – olyan változásokat indíthat el világunkban, amit nehéz megjósolni. Iparágak dőlnek össze és épülnek újjá, de ennek a jövőnek a felépítéséhez nagy kutatási és fejlesztési kihívások előtt állunk. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ebben a munkában kíván aktívan részt venni és erre hívja partnereit is.
Pethő József, Jedlik Ányos Klaszter ügyvezető igazgató; Az e-mobilitás elfogadott fejlesztési programja a Jedlik Ányos Tervben, módosulások az elmúlt időszakban című előadásában kifejtette, hogy az e-mobilitás alapjaiban érinti és felforgatja a meglévő klasszikus iparági trendeket és piaci szereplők elképzeléseit. Ez nem új keletű dolog, mert már a múlt század elején is futottak az utakon elektromos meghajtású járművek, de a belsőégésű motorok mellett elenyésző volt a jelenlétük. Most viszont a technológiai fejlődések eredményeképpen megjelentek a mindennapok világában ezek a járművek. A régóta emlegetett “smart city” és “smart grid” projektek farvizén felerősödött elektromobilitás egyesíti és kihasználja a három nagy iparág eredményeit és lehetőségeit: 1. Közlekedés (autóipar), 2. Energetika (villamos energia), 3. ICT (innováció). Hazánkban az EU-s tapasztalatokat figyelembe véve elkészült a Jedlik Ányos Terv és ennek folytatásaként több olyan ösztönző került bevezetésre, ami mostanra 1200 db zöld rendszámos gépjárművet eredményezett a hazai közúti forgalomba. Mivel mind az iparág, mind a hazai szereplők és a piac folyamatosan változik, ezt ennek a programnak is követnie kell.

Mórucz Norbert az IPE elnöke tájékoztatást adott az Ipari-, Tudományos-, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületének tevékenységéről, jövőbeli céljairól, és egyben beszámolt az ipari parkokkal kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokról.
Kerekasztal beszélgetés a közeli és távolabbi lehetséges és szükséges feladatokról.
A beszélgetés során kérdések és megállapítások hangzottak el.
Dr.-ing. Anisits Ferenc, BMW dízel fejlesztés ny. igazgatója; elmondta, hogy a fenntartható fejlődés szempontjai fontosabbak, mint a fogyasztó szokásai. Az elektromobilitás elsőrangú értelme a fenntartható fejlődés szolgálata. Az elektromobilitás hosszú folyamat végeredménye lehet, de 2050-re elérhetjük technológiai váltást és az energia-fordulatot.
Dr. Czinege Imre professor emeritus, Széchenyi István Egyetem, hozzászólásában kifejtette, hogy fel kell készülni a jelenlegi motorszerelő iparág megszűnésére. Ezért az oktatásban szükséges elsősorban felkészülni az e-mobilitásra.
Antai Zoltán energetikus; kérdésesnek tartja, ha az autók villamos energiát használnak az felboríthatja az energiaszektort Magyarországon. Kérdés az is, hogy az e-mobilitás segíthet-e abban, hogy Magyarország a közlekedési szektorban az EU által előírt megújuló energiákat felhasználja.
Pethő József, Jedlik Ányos Klaszter ügyvezető igazgatója sürgetőnek tartotta az innovációs klaszterek összefogását a közös cél érdekében.
Dr. Tóth László professor emeritus, Szent István Egyetem, elmondta, hogy a PhD hallgatók ~ 60%-a dolgozatukban a megújuló energiákkal, kapcsolatos témákkal foglalkoznak. Decentralizált energiaellátásra van szükség. Tudjuk, hogy az Európai Unióban az erőmű-beruházások 77%-ban megújuló energiákra épülnek. Magyarországon is segíteni kell a megújuló energiák alkalmazását.
Dr. M. Csizmadia Béla professor emeritus Szent István Egyetem, az MMK Gépészeti Tagozatának elnöke, összefoglalójában elmondta, hogy élvezettel hallgatta a konferencián elhangzott előadásokat és a vitát. Ennek zárásaként elmondta, hogy az e-mobilitás kérdése függőben van, nem szabad az egyik, vagy a másik megoldás mellett dönteni. Először ki kell alakítanunk a lehetséges perspektívákat. A közösségi, városi közlekedésben az akkumulátoros energia használata jó megoldás lehet. Jelenlegi lehetőségeket figyelembe véve átmenetileg jó lehet a hibrid autó is, mert akkor nem kell töltő állomásokat létesíteni, és a globális levegőszennyezés így jobban csökkenhet, mint az akkumulátoros e-mobilitással, mivel a villamos energia ellátás 80%-a fosszilis energiából származik.
Összegezve; az e-mobilitás bevezetése nem csak azt jelenti, hogy az autóban a belsőégésű motort ki kell cserélni egy villanymotorra, de még azt sem, hogy a jármű konstrukciója alapvetően meg kell, változzon, hanem folyamatosan az egész gazdaság átalakítását eredményezi. Új iparágak keletkeznek, új képzéseket kell indítani, szakembereket át kell képezni, az ipari fejlesztések területei megváltoznak. A cél egyértelmű, de a hogyan még vitatott. Hogyan lehet megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek gazdaságosak, leginkább a megújuló energiákra épülnek, nem szennyezik a környezetet és a felhasználót nem kényszerítik megszokott kényelmének a feladására? A világon ezekre a kérdésekre még nem születtek meg az egyértelmű szakmai megoldások. Az elektromos járművek energiaellátására pillanatnyilag két technológia fejlődik egymással párhuzamosan és majd talán egymást kiegészítve: az akkumulátor valamint a tüzelőanyag-cella. Ez utóbbi lehet hidrogén vagy metanol üzemű. Mindegyiknek léteznek előnyei és hátrányai és ezért is képzelhető el a jövőbeli kapcsolódás, amely minden bizonnyal az egyes technológiák előnyeit fogja ötvözni. A konferencia, az e-mobilitás bevezetését eredményező globális átalakítások problémaköre mellett, ezeket a lehetőségeket járta körül és fogalmazta meg érveit és ellenérveit a pillanatnyi és távlati megoldási lehetőségek figyelembevételével, szigorúan a műszaki megoldások tükrében.
A Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamra e-mobilitás standján lévő kiállítást kiválónak minősítette. Hangsúlyozta, hogy a kiállítás nem a jelenre, hanem a jövőre irányult Bemutatásra került a teljes vertikuma annak, hogyan lesz a tényleges zöld energiából hidrogén, és ez a hidrogén, hogyan hajt meg járműveket üzemanyagcella segítségével.
Végül megköszönte az előadóknak és a kiállítóknak a fáradtságos felkészülést, a szervezők precíz munkáját, melyek eredményeként létrejöhetett ez a jó konferencia.