BPMK

Kihelyezett elnökségi ülés és szakmai nap Kolozsváron

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara március 26-án Kolozsváron tartotta kihelyezett elnökségi ülését és szakmai napját.

A rendezvényen elsőként Kassai Ferenc elnök köszöntötte a megjelenteket. Külön köszöntötte dr. Köllő Gábort, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) elnökét, dr. Bíró Károlyt, az EMT korábbi elnökét, dr. Gobesz Zsongort, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara docensét, dr. Néda Tamást, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának adjunktusát, valamint a vezetésével megjelent magyar egyetemi hallgatókat.
Kassai Ferenc BPMK elnök elmondta, hogy a mostani találkozón egyik célja, hogy erősítsük az erdélyi, kolozsvári és a budapesti műszaki szakemberek, mérnöki testületek közötti együttműködést. Beszélt a rendszerváltás előtti kapcsolatépítésről Székelyudvarhellyel, Márton Gyárfással, aki a székesfehérvári főiskolával került szorosabb munkakapcsolatba. Szólt Joó Istvánról is, aki a hátizsákos könyvcipelésekkel segítette a határon túli magyar mérnököket. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság geodéziai és térinformatikai egyesületével Ferenc József vezetésével is sikerült szakmai kapcsolatot kiépítenünk. Kamaránk részéről rendszeresen részt veszünk az ÉPKO rendezvényein, de dr. Köllő Gábor is részt vesz budapesti rendezvényeinken. Ezeken túlmenően elnökségünk több tagja is rendszeresen vesz részt a különböző erdélyi rendezvényeken.
Röviden szólt kamaránkról;
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara tevékenységének végső célja az adott szakmai terület mérnöki munkáihoz az elvárható szakmai, jogszabályi, szabályozási és szellemi háttér létrehozása, illetve a létrehozásban játszott meghatározó, koordinatív szerep. Szakembereik részt vállalnak a települések engedélyezési és építés-ellenőrzési szerveinek munkájában (tervtanácsok, építéskivitelezés-ellenőrzés), ahol – a jó minőség érdekében – a vonatkozó előírásoknak érvényt szerezve a tartalmi bírálatokon túl a jogosultsági (tervezés, szakértés, műszaki vezetés stb.) kérdéseket is vizsgálják.
A BPMK kapcsolattartókon keresztül 2007-től mérnök-körök kiépítésébe kezdett, mert felismerve a mérnökök kitüntetett szerepét, helyismeretét, az egyes területek fejlődésében és fejlesztésében azt a települési önkormányzatok – feladataik megoldása során – jól tudják hasznosítani. A hálózat létrehozásának lényeges szempontja volt a patrióta gazdaságpolitika létrehozásának elősegítése.
Ezen túlmenően a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara törvény által kijelölt, felhatalmazott testületként országos feladatokat is ellát; Így: az atomenergiai minősített független szakértők jogosítása,  az épület-energetikai tanúsítványok utóellenőrzése országosan,  a külföldi diploma megfelelőség vizsgálata és nyilvántartása, valamint a határon átnyúló mérnöki szolgáltatás végzésére irányuló kérelmek elbírálása az EU tagállamok állampolgárai esetében. Bízunk abban, hogy munkánkon keresztül a társadalom felismeri, azt hogy mérnöki teljesítmények nélkül nincs felemelkedés, a gazdaság kátyúba ragadt szekerét a műszaki értelmiség szakmai tudása nélkül nem lehet kimozdítani.
A mérnöki tudás az ország jövőjének a záloga. Véleménye szerint ez a szakmai nap, a kölcsönös tájékozódás első lépcsője lehet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara között egy hivatalos együttműködési megállapodás létrehozásában.
Dr. Köllő Gábor köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a találkozó Kolozsvárott jöhetett létre s egyetértett Kassai Ferenc elnökkel, hogy az erdélyi és az anyaországi kapcsolatokat szakmai oldalról is erősíteni kell, hiszen a magyarság egyetlen igazi tőkéje az alapos tudás. Ehhez pedig a folyamatos szakmai információcsere elengedhetetlen. Beszélt Kolozsvár nagy és ismert szülötteiről, megemlítette Bólyai János matematikust, Reményik Sándor költőt, Ruha István hegedűművészt, Ács Ferenc festőművészt és nem utolsó sorban Bocskai Istvánt, Erdély fejedelmét. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kapcsolatai közül kiemelte a Kolozsvári Műszaki Egyetemmel, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel meglévő szoros együttműködést. Javasolta, hogy az EMT és a BPMK szervezzen közösen egy interdiszciplináris konferenciát, amin keresztül a kapcsolatink erősödhetnek.

A köszöntőket követően a szakmai előadásokat hallgathatták meg a szakmai nap résztvevői.
Dr. Kontra Jenő Ph.D., egyetemi tanár ENERGIA KÖRKÉP című előadásában bemutatta a világ primer energia fogyasztásának alakulását. E szerint 1980-2012 között a fosszilis energiák részaránya nem változott, maradt 82%. 2035-re a fosszilis részarány várhatóan lecsökken ugyan 75%-ra, de ehhez 2,5-szeresére kell emelni a megújulók támogatását. Beszélt az európai energia-helyzetről, a gázellátás lehetőségeiről. A hazai energetikai helyzet kapcsán bemutatta a Magyarországi erőművek helyzetét, az energia-import nagyságrendjét, a magyar gázrendszer határkeresztező és belső kapacitásairól.
Dr. Zsebik Albin egyetemi docens, az Energetikai Szakkollégium alapító tanárelnöke, AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE ÉRDEK ÉS KÖTELESSÉG című előadásában bemutatta  az energiaveszteség-feltárás fontosságát és helyét az ISO 50 001-ben. Energiairányítási rendszer – EIR kapcsán ismertette a környzetirányítási rendszert a PCDA, vagy Deming ciklust, azaz; Tervezz / Plan, Végezz / Do, Ellenőrizz / Check, Jobbíts / Act. Az MSZ EN ISO 50001 alkalmazásához nélkülözhetetlen a veszteségfeltárás, mert kizárólag a folyamatos visszacsatolással jobbíthatjuk a rendszerünket.  Végezetül felajánlotta, hogy együttműködés keretében térítésmentesen részt venne Erdélyben az energia megtakarítási lehetőségek feltárásában.
Dr. Kajtár László egyetemi docens ÉPÜLETENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNYOK ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI című előadásában elmondta, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása szerint a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket. A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet intézkedik a tanúsítványok minőségellenőrzéséről is. A tanúsítások minőségellenőrzése, utóellenőrzése kiemelt feladat. A tanúsításokkal kapcsolatos mendemondák eloszlatásában, a munka szakmai színvonalának emelésében és megőrzésében fontos szerepe van a tanúsítások ellenőrzésének. Ennek tudatában szerveztük meg az országos kiterjedésű feladat megoldására alkalmas rendszert, Kamarán belüli szakmai, határozati hátterét és szabályozását; választottuk ki az ellenőrzésben résztvevő szakembereket. Elmondta, hogy az ellenőrzés rendje kialakult, a két féléves próbaüzem lezárult. Rövidtávú cél a tanúsítványok hitelét rontó tanúsítói magatartás megszüntetése. Hosszú távú cél a tanúsítványok minőségének általános javítása visszajelzésekkel, folyamatos tájékoztatással, rendszerszintű javaslatokkal.
Dr. Gobesz F.  Zsongor egyetemi docens (Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar) A KOLOZSVÁRI ÉPÍTŐMÉRNÖKI KÉPZÉS MAI KÉRDÉSEI címmel tartott előadást. Előadása bevezetőjében ismertette a mai Kolozsvári Műszaki Egyetem kialakulásának történetét. E szerint az egyetem elődjében a Kolozsvári Műszaki Intézetben az oktatás főleg gyakorlati volt. Később alakult ki az elméleti képzés erősítése, akkor már, mint egyetem. Elmondta, hogy megítélése szerint a bolognai folyamat hátrányosan érintette a műszaki képzést, komoly nehézséget jelent mind a képzés, mind a végzett különböző szintű műszaki szakemberek tudásának alkalmazása során. Úgy véli, hogy az elhibázott oktatási rendszer hiányosságait a diákversenyekkel lehet kiküszöbölni, illetve az oktatást javítani. Elmondta, hogy legutóbb az USA-ban a földrengésbiztonság témakörében tartott diákversenyen Európát egyedül a Kolozsvári Műszaki Egyetem képviselte. Első helyezést értek el. Nem tartja helyesnek, hogy az építőmérnöki képzés során nincs térinformatika oktatás. Megítélése szerint az akadémiai minősítésnél kiemelt helyet kellene kapnia a kutatásnak és az eszközök előállításának a külföldi szaklapokban megjelent cikkek felsorolása helyett. Az épületinformáció-modellezés (BIM), rendkivűl gyorsan tért hódított, melynek oktatása fontos lenne az építőmérnöki karon.
Bite Pálné dr. Pálffy Mária okl. villamosmérnök, környezetvédelmi szakmérnök KOLOZSVÁR STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPE (2012) ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE (2014) című előadásában elmondta, hogy a munkájukban helyszíni zajméréseket végeztek, a zajtérképeket SoundPlan szoftverrel készítették a közúti közlekedésre, a vasúti közlekedésre, a légi közlekedésre és az IPPC üzemeknél. Meghatározták a stratégiai zajtérképet és az abból adódó konfliktus térképet. Intézkedési terveket javasoltak és bemutatták az intézkedések várható hatásait. A zajterhelési értékeket a környezeti zaj értékelésére és kezelésére vonatkozó 2002/49/EK irányelv szerinti megítélési módszerrel kellett megadni figyelemmel a Romániában érvényes jogszabályokra. Példaként; a közútra vonatkozó intézkedési tervi javaslatok voltak; a tömegközlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek felújítása, kopóréteg cseréje, területhasználat-tervezés Belváros – „Zöld belváros” koncepció, kerékpáros közlekedés fejlesztése.
Dr. Bánó Imre okl. repülőmérnök, főmérnök MILYEN LESZ A REPÜLÉS HÚSZ ÉV MÚLVA című eladása kezdetén elmondta, hogy A 2014-es esztergomi Rubik emléknap alkalmából nemzetközi gyermekrajz pályázatot írtak ki, amire több mint 360 rajz érkezett. Ekkor merült fel a gondolat, hogy Tényleg.  Milyen is lesz a repülés húsz év múlva? Beszélt a repülés várható fejlődéséről, az új energiagazdálkodás lehetőségeiről, az elektromos repülőgépekről és az elektronikus forradalomról a repülésben is, de a várható főbb problémákat is elemezte. Elmondta, hogy ami húsz év múlva jellemző lesz,  az legalább tíz éve megvan, ugyanakkor paradigmaváltás idejét éljük. Problémák, hogy a géppark fizikailag és erkölcsileg elöregedett, erre példa a repülőgép motorok alaptípusainak tervezési kora; a B 737 és a B 747 tervezési éve 1965, vagy a kettős gyújtás problémája. Nagy kérdés, hogy milyen üzemanyagot fognak használni. A megszokott AVGAS (100 és 100 LL) repülőbenzint 2017-2018 után nem fogják gyártani. Egy megoldás lehet az elektromos meghajtás, illetve megoldást jelenthet a metanolgazdaság. Oláh György szabadalmai: Metanol előállítása energiából, vízből és a levegő széndioxidjából, Direkt metanolos üzemanyagcella.
A kérdéseket és válaszokat követően Kassai Ferenc Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke összefoglalójában elmondta: nem lehet elégszer felhívni a figyelmet az energetika fontosságára, a környezettel való szoros összefüggéseire. Ahhoz, hogy jól megalapozott terveket készíthessünk szükséges egy reális energetikai szempontokat figyelembe vevő állapot-felmérés az épületeinkről. Szükséges továbbá az épületenergetikai tanúsítások utóellenőrzése is. Remélhetőleg ezzel a tevékenységgel is elősegítjük az épületenergetika fontosságának ismertté tételét, az épületek tervezőinek, kivitelezőinek, használóinak, tulajdonosainak szemléletét tudjuk abba az irányba módosítani, hogy az épületenergetika mindig megkapja azt a hangsúlyt, ami szükséges. Ha az épület már megvan, akkor a további használat szempontjából az energetikai fejlesztés előnyös, mert ez is a rezsi csökkentésének egyik módja, de járulékos előnyökkel is jár, növekszik a komfort, rendszerint az épületek csendesebbek lesznek, a nyári túlmelegedés csökken.
Egyetért azzal, hogy a bolognai folyamat szolgai átvétele és bevezetése hátrányosan befolyásolja a műszaki mérnöki képzést. A BIM rendszerrel összefüggésben javasolta, hogy tartsuk a kapcsolatot az EMT-n keresztül. Felhívta a figyelmet Tarics Sándor okleveles mérnökre, aki a mérnöki kamara tiszteletbeli tagja, a legidősebb magyar olimpiai bajnok és a földrengésbiztonság atyja lett az USA-ban, számos találmány birtokosa.
Egyetért és fontosnak tartja egy közös konferencia megszervezését. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság tölti be Kolozsvárott azt a kapcsolattartói szerepet, amit Budapesten a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara. Ezért tartaná fontosnak a rendszeres tapasztalatcserét együttműködési megállapodás keretében.

A szakmai nap lezárását követően a látogatást tettünk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, ahol fogadott bennünket dr. Tonk Márton, az Egyetem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja, aki elmondta: a Sapientia, Erdély önálló magyar tudományegyeteme, amely – Csíkszereda és Marosvásárhely mellett – Kolozsvárott is több mint egy évtizede szolgálja a tudomány érdekeit, törekszik a minőségi, gyakorlati oktatásra és hallgatóbarát egyetemi környezet megteremtésére.