BPMK

YBL összes – könyvbemutató

Szeretettel várjuk, hívjuk Önöket az Ybl összes, 52 település – 113 épület című kötet bemutatójára, amely november 6-án 11 órakor lesz a Várkert bazárban (Budapest, I. kerület, Ybl Miklós tér 6.).

A könyvbemutatót Ráday Mihály városvédő nyitja meg. Halász Csilla, a kötet ötletgazdája és szerkesztője, Őrfi József építész, Viczián Zsófia művelődéstörténész, Timár Sára fotográfus számol be arról a közel egy évig tartó kalandos országjáró túráról, amelynek során felmérték és dokumentálták Ybl ma is meglévő összes épületének állapotát.

Ma az országban Őrfi József az egyetlen építész, aki minden Ybl-épületet személyesen keresett fel és Timár Sára az egyetlen fotográfus, aki minden Ybl-épületről helyszíni felvételt készített. A szerzők a határon túli területeken is felkutatták az Ybl-műveket, s a XIX. század egyik legnagyobb építészéről szóló kötetbe a legfrissebb tudományos kutatómunkák eredményeit is beépítették.

A könyvbemutatón szó lesz azokról az épületekről is, amelyeket évtizedeken át a mesternek tulajdonítottak, de azokról később kiderült, nem Ybl alkotásai. A tudományos alapossággal készült, 300 színes fotót tartalmazó, térképekkel, képjegyzékekkel is kiegészített képes albumot Hidvégi Violetta, az Ybl-hagyaték gondozója is értékeli.

(A kötet a helyszínen 50 százalékos áron vásárolható meg.)

Egy kötet, egy építész: 52 település, 113 épület

Akiket az érdekel, hogy mi a fenti műveknek az igazi jelentősége, milyen korban alkotta őket a neves építész, hogyan fogadták ezeket a műveket, és milyen épített környezetben születtek, némi kutatómunkára szorulnak, de a meglévő, vonatkozó irodalom frissen kiadott műveiből azért lehet tájékozódni. A fentieken kívül azonban nehéz lenne egyértelmű választ kapni arra a kérdésre, hogy milyen állapotban vannak ma Ybl további művei? Hol vannak ezek pontosan? Használatban vannak-e, és ha igen, ennek módja illik-e az épülethez? Erre a kérdéssorra csak egyféleképpen adható válasz: ha fogja magát az ember, és végiglátogatja az összes ismert Ybl-épületet.

Ehhez természetesen több útra lesz szüksége: bár a művek közel fele Budapesten áll, a mintegy 50 alkotás bejárásához érdemes legalább két munkahetet rászánni. De ez még a könnyebb feladat lesz: a többi ugyanis – kastélyok, kúriák, templomok, magtárak, mauzóleumok – szerteszét találhatóak az országban. És jó pár közülük a mai határok túloldalán áll. Egy párnapos útra mindenképp szükség lesz Békésbe: a megyében több mint egy tucat Ybl-épület található – többnyire romos állapotban, de a többi helyszínhez képest a legnagyobb sűrűségben. A szinte ismeretlen, nehezen megközelíthető tanyabokrok, a gyakran nehezen beazonosítható helyszínek persze jelentenek némi akadályt, de még mindig itt a legkönnyebb boldogulni. Mert a többi út nem lesz ehhez foghatóan hatékony: feltételezve, hogy munka mellett csak egy-egy napra tud kiszakadni az ember, budapesti indulással szükség lesz még legalább tíz külön útra. A vajdasági Écska temploma, kastélya és magtára, a mácsai kastély, a nagykárolyi, kaplonyi, tótmegyeri, stomfai helyszínek nehezen hozhatóak össze Nagycenkkel, Parádfürdővel, Kajdaccsal vagy éppen Füzérradvánnyal. De ha valaki veszi a fáradtságot, és rászánja magát, a sok útnak köszönhetően kicsit belehelyezheti magát Ybl életébe: a technikai fejlődésnek köszönhetően közel egy hónap alatt ma már egy egész életutat lehet végigjárni. Az élmény igencsak különleges lesz.

Pedig Ybl nem utazott keveset. Pollack Mihály és Koch Henrik tanítványaként, munkatársaként már igen fiatalon belépést nyert a főúri körökbe, akik csakhamar számos önálló megbízással látták el. Ezen családok közül is kiemelkedett a Károlyiaké, akiknek köszönhetően hamar divat lett Ybllel terveztetni. Sok vidéki munkája kisebb-nagyobb átalakítás: nem egy tiszta szerkesztésű, de tulajdonosai által unalmasnak talált klasszicista kastélyt kellett a kor ízlésének megfelelően romantikus, majd később reneszánsz stílusban átalakítania. Ha valahol megfordult, teremtő képzeletével azonnal átrajzolta a környék fontosabb épületeit. A helyi főúr kérése eleinte csak a kastélyra, vagy csak a templomra vonatkozott, de Ybl szólt, ha nem tetszett neki valami. Egyik-másik közismert Ybl-munka környékén a mai napig érdemes tehát nyitott szemmel járni.

Mert nem maradt fent minden adat. Annak ellenére, mennyire köztiszteletben álló alkotóról van szó, aki mintegy hatezer tervlapból álló életművet hagyott maga után, sok kisebb munkájáról nem tudhatunk pontosat. Így – aki elővigyázatlanul azt veszi fejébe, hogy minden Ybl-művet látni akar, hamar szembesül a feladat szinte lehetetlen voltával. Nemcsak utazni, de kutatnia is kell. Korábban megjelent művek, levéltári adatok és az internet elejtett apró megjegyzései segítenek rekonstruálni, hol mit találunk. Melyek azok a munkák, amelyeket – gyakran egy-egy szájról-szájra terjedő anekdota, vagy téves feljegyzés alapján – csak a helyiek remélik Ybltől származónak, és melyek azok, amikről bizonyítékok, életrajzi információk, és stílusjegyek alapján biztosan kijelenthető, hogy terveit valóban ő rajzolta. De akármilyen nagy lendületet is vesz az ember, nem mehet minden esetben biztosra: egyes helyszíneken hosszan kellene kutatni a vitás kérdések eldöntéséhez.

Miután szembesült vele, hogy a közkézen forgó, többnyire hivatalos szervek által is használt Ybl-listák egyike sem hiánytalan, és nem mutatnak teljes átfedést, az Ybl-életmű mai állapotát megismerni vágyó, jószándékú vállalkozó így nem tehet mást, mint összesíti ezeket. Rögzíti, ami egyértelmű, és felhívja a figyelmet arra, ami nem az: erre vállalkoztunk az Ybl-összes című könyv összeállításakor. A 300 oldalas könyv kétharmada az utazások során szerzett és kutatásokkal kiegészített ismereteket tartalmazza, minden egyes Ybl-műről, legyen az egyszerű oszloptalapzat, elhagyott obeliszk, romjaiban is pusztuló kastély, gondozott síremlék, vagy fényűző, közfeladatot ellátó palota. Olyan információk mellett, hogy kinek, mikor, milyen stílusban, milyen funkcióra készült az épület, a leírásokban a jellegzetes építészeti részletek felsorolása és személyes élmények is megtalálhatók. Így természetesen rengeteg a visszatérő részlet: például az Ybl által előszeretettel alkalmazott, hangsúlyos, konzolsorral, vagy fogrovattal díszített főpárkány, ami szinte védjegyévé vált az idők során. Mégis, minden eset más és más. Érdekes volt látni, hogyan oldotta meg a tehetséges építész az olyan egyszerűbb feladatot, mint egy magtár: mit tartott fontosnak építészeti elemekkel kihangsúlyozni az építményben zajló folyamatokból. Megérteni, hogy alkotó ereje, műveltsége és rendkívüli rálátása folytán milyen magabiztossággal mérlegelte az egyes feladatok jelentőségét, és sosem tévedett ebben. Minden műve éppen annyira hangsúlyos, amennyire pozíciója, feladata indokolta – mintha egy már készen lévő, ideális világot látott volna szeme előtt, és ebbe helyezte el magától értetődően egyes munkáit a mester.

Aki kifelé mutatott alázatával, munkabírásával, nyugalmával, és ezzel a tökéletesről szóló belső tudásával hamar elismert lett, főúri családok udvari építészéből élete végére a Képviselőház tagja. Akinek kérelmét az önálló tervezési munka végzésére – olyan elkészült művekkel a háta mögött, mint például a fóti templom – az aktuális hivatalos szerv elutasította, hogy aztán később ő maga reformálja meg a hazai építészet érdekképviseletét.

A már kapható, Ybl-összes című kötet mintegy harmada azokhoz szól, akik az egyes munkák mellett az alkotóra, mint emberre és korára is kíváncsiak. A könyvet és az egyes fejezeteket bevezető írások Viczián Zsófia történész, újságíró kiváló munkái. A könyvben bemutatjuk azokat az ismertebb műveket is, amelyek már nem állnak, de jelentőségük meghatározó volt. Szót ejtünk azokról is, amelyekről tudható, hogy nem Ybl-munkák, de sokan annak tartják őket. A színes korrajzok segítségével átfogó ismeretet szerezhetünk arról az időbeli és térbeli környezetről, amelyben a kiemelkedő tudású építész élt és alkotott.

A Látóhatár Kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent könyv Halász Csilla, a kiadó vezetőjének ötlete nyomán és kitartó szervező munkájának köszönhetően születhetett meg. Ő egy rövidebb írása miatt szerzője is a Hidvéghi Violetta, az Ybl életmű gondozója által lektorált könyvnek. A rövid épületleírásokat építészként, szakújságíróként magam készíthettem – hálámat a megtisztelő felkérésért ezen a fórumon keresztül is szeretném kifejezni Halász Csillának. Nem túlzás állítani, hogy munkánk élvezhetetlen lenne, így szinte semmit nem érne Tímár Sára gyönyörű felvételei nélkül, amelyek segítségével a helyszíneken érezheti magát az Olvasó. Az elmúlásukban is gyönyörű részleteket, és a teljes pompájukban felújított értékeket ugyanazzal az igényességgel és egyéni látásmóddal dokumentálta a fiatal fotóművész, aki nem mellesleg remek útitársnak is bizonyult.

Az Ybl összes – 52 település – 113 épület című kötet a teljesség igényével kívánja bemutatni mindazt, amit ma a magyarság és a magyar építészet számára Ybl jelent. Vállalkozásunk természetesen nem juthatott tökéletes eredményre, de szerettünk volna határozottan rámutatni arra, mit jelent ma Ybl munkássága, mennyire becsüljük meg műveit. Mindezek mellett az Ybl-művek ma elérhető legteljesebb, legaktuálisabb gyűjtését tartalmazza a könyv, ami remek karácsonyi ajándék lehet az építészet, és a XIX. század iránt érdeklődők számára.