BPMK

Műegyetemi Épületgépész Nap

XXIV. alkalommal rendezték meg november 29-én a Magyar Épületgépészek Napját, az épületgépészek nagy szakmai találkozóját.

Az „Egészség, Kényelem, Hatékonyság” mottóval megrendezett programok fővédnöke dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, védnökei dr. prof. Orbulov Imre Norbert BME Gépészmérnöki Kar dékán, Nagy Gyula MMK elnök. A már megszokott programok, mint a diplomaterv előadások, a BPMK kötelező szakmai továbbképzései, a Magánépítkezők fóruma és a nagyszabású kiállítás mellett az épületgépész hallgatók vetélkedője a BME ÉPGET Tanszék Stockes laboratóriumában színesítette a szakmai napot.

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, az esemény szervezője együtt dolgozott a magasszintű szakmaiság biztosítása érdekében a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének munkatársaival. A szakmai nap a kiállítás megnyitásával kezdődött. A kiállítást Chappon Ákos, a Kamleithner-Hungária Kft. cégvezetője, a rendezvény főtámogatója és dr. Csoknyai Tamás, a BME ÉPGET Tanszék vezetője nyitotta meg, aki külön örömét fejezte ki, hogy az 50 kiállító és az 1000 regisztrált látogató mellett, idén először szakgimnazista diákok is részt vettek a jeles eseményen. Egyben tolmácsolta dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter gratulációját és jó kívánságait. Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök nyitotta meg a konferenciát, aki megnyitójában elmondta, hogy; az épületgépészet mára korunk egyik legmeghatározóbb mérnöki szakterületévé vált. A hazai épületgépészek munkáját fókuszba állító Műegyetemi Épületgépészek Napja nagy múltra tekinthet vissza: 2017-ben 22. alkalommal került megrendezésre a főváros és az épületgépészeti szakterület emblematikus programjaként. 

A rendezvények rendkívüli sikere és a mindennapok tapasztalata bizonyította, hogy az épületgépészet hozzájárul az ember jobb komfortjának megteremtéséhez, a környezeti-gazdasági-társadalmi fenntarthatóság biztosításához. Idén második alkalommal került megrendezésre az Országos Magyar Épületgépész Nap, melynek része Műegyetemi Épületgépész Nap. Öröm számunkra, hogy a széleskörben, az ország számos városában –a területi kamarákkal, oktatási intézményekkel, gyártókkal, szakkereskedésekkel közösen – megtartott programokkal az épületgépészek tevékenysége nagyobb társadalmi nyilvánosságot kap, hiszen a mindennapi élet minőségéhez, a környezettudatos életmódunkhoz e szakmai ág képviselői jelentős mértékben járulnak hozzá.

A Műegyetemi Épületgépész Nap házigazdája és szervezője a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéke. Immár hagyománnyá vált Budapesten a minden év vége felé megrendezett Műegyetemi Épületgépész Nap. A mai összejövetelünk is a jobb életkörülmények megteremtéséhez, a környezeti-gazdasági-társadalmi fenntarthatóság biztosításához szükséges megoldásokhoz járul hozzá. A mai nap során két továbbképzésünk segíti a kollégák jobb szakmai felkészítését; melyek a „Részletes módszerek az épületenergetikában, új kihívások az energiatudatos épületek tervezésében”, illetve „A gáz csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szabályzatában bekövetkezett és várható változások, a tervezők feladatainak bővülése” címmel kerülnek megrendezésre. Rövid köszöntőjében néhány gondolatot fűzött a konferencia témaköreihez, amely a jelen időszak időjárási viszonyait is tekintve, aktuális. Nem sztereotípia az, hogy a Földet nem örököltük a szüleinktől, hanem kölcsönkaptuk az unokáinktól; aminek akkor van értelme, ha teszünk is érte, ha felismerjük azt, hogy mekkora problémát jelentett az, amit az emberiség a Földön az elmúlt kétszáz évben tett.  A műszaki megoldások fejlődése, az új technológiák kialakulása a 2000 -es években robbanás-szerűen ment végbe. A mérnöki szakma olyan korábban nem ismert, nem gondolt változáson, átalakuláson ment végbe, amely minőségi változásokat hozott az alapfeladatokban is és új szakterületek, kutatási irányok alakultak ki. Mára kényszerítő erőként jelenik meg az energiagazdálkodás, az energiatakarékosság fogalma. Az új évezred kezdetének legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdésévé az energia léte és nem léte vált. Az energiáé, amely biztosítja az emberek komfortját, helyváltoztatását, az ipari termékek előállításának lehetőségét és megfelelő helyre való eljuttatását, valamint számos fontos területen való felhasználást. Mindez ugyanakkor szennyezi és veszélyezteti környezetünket. Magyarország nem bővelkedik energiaforrásokban, ezért a drágán beszerzett energiahordozók eredményes hatásfokú kihasználása nagy feladatot jelent, komoly felelősséget ró a mérnökökre. Az energiapazarlás tarthatatlan állapot, e téren van javítanivalónk bőven. Racionalizálni kell az energiafogyasztást, meg kell felelnünk a fenntartható fejlődés modern igényének, tennünk kell a környezetünk védelmében, mégpedig oly módon, hogy közben nem mondunk le a gazdasági fejlődés, a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényéről. Fontos feladatunk, hogy élhető környezetet hagyjunk utódainkra. Az energiával való gazdálkodás tehát nem pusztán szakmapolitikai kérdés. Elmondta, hogy közismert mára, hogy az energiafelhasználás csökkentése napjaink egyik legfontosabb feladata mind lokálisan, mind globálisan, melynek elengedhetetlen része az energiahatékonyság növelése. Ennek elérésében eminens szerepe van az épületgépészetnek, ami az építmények esetében ma már a bekerülési költség, mintegy 70%-át is eléri. A mérnöki munkában az emberi szükségletek és komfortigények legmagasabb szintű és legbonyolultabb technikájú kielégítését kell megvalósítani, mások mellett a légi és vízi közlekedésben, az űreszközökben és nem utolsó sorban: az épületekben.  A műszaki fejlődés eredményeként új lehetőségek nyílnak meg; megváltoznak a korábban megszokott gyakorlatok. Az információs társadalom térnyerésével a korábban használt fogalmak új tartalmakat is kapnak. Az informatika fejlődésével ma már az épületgépészet egybefonódott az okos házak, és az intelligens városok tervezésével; e munka középpontjában az ember és az emberi élet minőségének javítása áll. Elmondható tehát, hogy az épületgépészet mindenütt jelen van, ahol az ember tartózkodik. Ezen túlmenően az épületgépészetnek rendkívül jelentős szerepe van a megújuló, illetve az alternatív energiaforrások felhasználásában, és alkalmazásában. A mai szakmai nap gazdag programját is nézve valóban elmondhatjuk, hogy az épületgépészet korunk egyik legmeghatározóbb mérnöki szakterülete.
Dr. Csoknyai Tamás, a BME ÉpGet tanszékének vezetője volt a délelőtti program levezető elnöke.
A délutáni program levezető elnöke; Chappon Ákos, a Kamleithner-Hungária Kft. cégvezetője volt.

A konferencián elhangzott szakmai előadások:
Módosult az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv: új kihívások és lehetőségek – előadó: dr. Csoknyai Tamás
Automatikus hiba detektálás épületgépészeti rendszerekben – Igények, kihívások, adatelemzésen alapuló módszerek – előadó: Jin Wen, Ph.D., Drexel Unversity, Philadelphia
Gondolatok az energetikai szimuláció alkalmazási lehetőségeiről és kihívásairól – eladó: univ. prof. DI dr. Ardeshir Mahdavi, TU Wien
Épület Információs Modelltervezés (BIM) az épületgépészeti tervező gyakorlatában – módszertani előadás – előadó: Virág Zoltán
Újdonságok a tűzvédelmi füstelszívásban és a nagyméretű kompakt hő visszanyerő szellőztetésben – előadó: Kovács István, műszaki vezető, HELIOS Ventilátorok
Hőszivattyúink épületgépészeti rendszerekben – előadó: Kovács Zoltán, IDM Hőszivattyú Kft.
VRF hőszivattyús rendszerek helye a hatékony épületgépészetben – előadó: Bicskei Attila, ELMÜ-ÉMÁSZ Kft.
Energiahatékony és intelligens szennyvíz átemelők a problémamentes működésért – előadó: Lencs Antal, Xylem Water Solutions Magyarország Kft.

 

Párhuzamos rendezvény volt – meghívott résztvevőkkel – a PAKS II. PROJEKT címmel. A rendezvény célja az volt, hogy tájékoztatást adjon a projektről és elősegítse a potenciális beszállítókkal, közreműködőkkel történő kapcsolatfelvételt. A tanácskozás megnyitásaként Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök külön köszöntötte Lenkei Istvánt, Paks II vezérigazgatóját, Kovács Gábor műszaki igazgatót, valamint Plásztán Bence külső technológiai szakértőt. Beszédében kiemelte a hazai energiaszektor jövőjét felvázoló, az Országgyűlés által 2011 őszén elfogadott Nemzeti Energiastratégia fő célkitűzése a „függetlenedés az energiafüggőségtől”. A mottó a fosszilis energiahordozók importjának jelentős csökkentését jelenti, amihez a stratégia a következő eszközöket rendeli; a hazai megújuló energiaforrások hasznosítása a lehető legnagyobb mértékben; az atomenergia hosszú távú fenntartása; az energiahatékonyság fokozása fő hangsúllyal az épületenergetikára; az infrastrukturális fejlesztésekre. Már önmagában ez az általános célkitűzés és hozzárendelt eszközrendszer is egy olyan jövőképet vetít előre, amely jól illeszkedik a dekarbonizáció folyamatába.  
Hazánk célja, hogy 2030 -ra a megtermelt elektromos áram 90%-át szénioxid mentesen állítsuk elő.
Ehhez szükség van az ún. megújuló energiák termelésének fejlesztésére de elkerülhetetlen Paks II. megépítése. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a természet fölös mennyiségben ontja az energiát, de sohasem ott és sohasem akkor és annyit, amikor és amennyire szükségünk lenne rá.  Ezen túlmenően a megújuló energiák hasznosításához szükséges berendezések előállítása is széndioxid emissziót okoz.
A rendezvény során a meghívott vendégek kérdései és hozzászólásai alátámasztották a program szervezésekor kitűzött célunkat, hogy elősegítsük a tényszerű, szakmai tájékoztatást a Paks II. projektről, a lehetséges beszállítókkal, közreműködőkkel pedig a kapcsolatfelvételt.

Kategória további cikkei: « MÉRNÖKBÁL 2020