Amikor felmerült néhány évvel ezelőtt, hogy az épületek energetikai viszonyait meg kellene határozni, elég sokan még nem értették, miért fontos ez? Egyesek újabb, költséges intézkedéseket vizionáltak. Mára már nagyon kevesen gondolkoznak így.

Az uniós fejlesztések ügye az elmúlt hetekben politikai slágertémává vált az után, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elkövetkező, a választások idejéig tartó kormányzati időszak egyik leghangsúlyosabb céljának az uniós források minél hatékonyabb fölhasználását jelölte meg.

A magyar mérnöktársadalom nevében többször adtam hangot a felsőoktatás helyzetéről, hiányosságairól. Mindig a jobbító szándék vezetett, hiszen ország-gyarapodás nincs megbízható, és kiszámítható értelmiségi utánpótlás nélkül.

Budapest 100 éves házainak bejárása, testközelből való megismerése a felfedezés örömével szolgál mindnyájunknak, hiszen elámulunk azon a hatalmas, és többnyire titokban maradó építészeti kincsen, amelyet Budapest épületei, és udvarai őriznek, és az érdeklődőknek nyújtanak.

Az első uniós költségvetési ciklusunk végén már látható, hogy talán a történelmünk során csak XIX. század fordulóján megvalósult fejlődéshez mérhető Magyarország gazdasága szempontjából az unió támogatások rendszere.

A kifutó 2007-2013 időszak tapasztalatai és az EU 2014-2020 perspektívái az életképes, pénzügyi-gazdasági szempontból is kiegyensúlyozott, fenntartható és átlátható támogatási-pályázati célokra irányul. Tehát bárhogyan is alakuljon a most záruló uniós költségvetési ciklusnak az egyenlege, vigyázó szemünket már az új támogatási időszakra kell fordítani!
(Teljes cikk: Népszabadság 2015. augusztus 21.)

A vízgazdálkodás olyan tudományos és mérnöki kérdésköröket ölel fel, amelyek alapvetően befolyásolják életkörülményeinket, ezért közérdeklődésre tartanak számot. Ezért nekünk, mérnököknek az a feladatunk, hogy megalapozott szakmai érveinkkel megváltoztassuk a vízzel kapcsolatos, társadalmilag káros nézeteket.

Ma Magyarországon mintegy 750 ezer paneles, illetve iparosított technológiával épült lakás van. Ez a szám a hazai lakásállomány kb. 15%-a, de 2,5 millió magyar ember otthona. Budapesten, mintegy 890 000 lakás van, melyből több mint 200 000 paneles, illetve iparosított technológiával épült. 


A mintegy négymillió lakást kitevő állománynak legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány még rosszabb. Az ország energiafelhasználásának pedig közel 40%-a az épületeink energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható.

Sokszor halljuk a médiában, hogy kormányzati cél az, hogy az internet 2018 végére minden háztartásba eljusson. A kormány egyértelmű szándéka, hogy a digitális átalakulásnak minden magyar polgár nyertese legyen, és Magyarország Európa legsikeresebb országai közé tartozzon. Ez egybeesik az Európai Unió által meghirdetett internet-menetrenddel, mely azt célozza, hogy Európa az IT szektorban is globálisan versenyképes legyen.