BPMK

Kihelyezett elnökségi ülés és szakmai nap Szabadkán

Október 11-12. között Szabadkán tartotta 2018. évi kihelyezett elnökségi ülését és szakmai napját a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara.

Az oda vezető úton a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökségének tagjai és a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara képviselői közösen megtekintették a Zielinski Szilárd tervei alapján épült, 2006-ban felújított szegedi Szent István téri víztornyot. A víztoronyról Bodor Dezső, a CSMMK elnöke és Szolga András tartottak ismertetőt, aki a víztorony felújításának tervezője volt dr. Körmőczi Ernővel.
Szeged szabad királyi város 1903 áprilisában pályázatot hirdetett egy 1000 m3-es víztorony előállítására. A nyertes a Zielinski Szilárd-féle pályamű lett. Zielinski mind a víztorony tartórendszerét, mind a tárolómedencét vasbeton szerkezettel oldotta meg, mellyel megelőzte korát. A csodálatos szecessziós homlokzati megjelenítés Korb Flóris munkája. A víztorony egy év alatt épült fel és 1904 óta szolgálja a várost.

Szabadka gyönyörű szecessziós városközpontjának, valamint a magyar segítséggel felújított Zsinagóga megtekintése után, megkezdtük szakmai napunkat, amelynek a Városháza díszterme adott otthont; vezértémája az energiahatékonyság volt.
Elsőként Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke köszöntötte a megjelenteket.
Külön köszöntötte Horvát Tímea asszonyt, Szabadka város alpolgármesterét, dr. Köllő Gábort, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnökét, dr. Zavargó Zoltán professzort, az Újvidéki Egyetemről, Evetović Cvijanovič Kornéliát, a Szerb Mérnöki Kamara épitészszekció VB tagját, Csipa Józsefet, a Szerb Mérnöki Kamara Szabadkai Regionális Központ IB tagját, Borsits Jánost, a Szerb Mérnöki Kamara Szabadkai Regionális Központ tagját, Kávai Sándort, a Szerb Mérnöki Kamara Külföldi Kapcsolatok Bizottságának tagját, Bodor Dezső CSMMK elnököt, dr. Bálint Ákos CSMMK alelnököt, dr. Csenke Zoltánné CSMMK elnökségi tagot, Tornai László szakcsoporti vezetőségi tagot, valamint Medgyesi Pál tiszteletbeli elnököt. Elmondta, hogy a mostani találkozónk egyik célja, a szerbiai, a Csongrád megyei és a budapesti műszaki szakemberek, mérnöki testületek közötti együttműködés erősítése.  
Horvát Tímea alpolgármester köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a BPMK Szabadkát választotta szakmai programja helyszínéül. Bodor Dezső, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke miután köszöntötte a budapesti és a helybéli résztvevőket, elmondta, hogy a Szerb Mérnöki Kamarával a kapcsolat régóta fennáll, rendszeresen találkoznak, eszmét cserélnek.
Kassai Ferenc BPMK elnök elmondta, hogy a mostani találkozónk egyik célja, hogy erősítsük a szerbiai, a szabadkai és a budapesti műszaki szakemberek, mérnöki testületek közötti együttműködést.  
Prof. dr. M. Csizmadia Béla egyetemi tanár (SZIE) a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozatának elnöke, a BPMK elnökségének tagja röviden szólt a szeptember 28-i Botka Imre-díj átadásáról. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a kerek évfordulót ünneplő – már korábban Botka Imredíjjal kitüntetett – kollégák köszöntésként díszoklevelet kapnak. Idén professor dr. Nyers Józsefet is köszöntötte 70. születésnapja alkalmából és átadta a díszoklevelet.
Dr. Kontra Jenő Ph.D., professzor emeritus (BME), BPMK elnökségének tagja GLOBÁLIS ENERGETIKAI ÁTTEKINTÉS, MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSA, FÓKUSZBAN A GÁZ ÉS AZ ATOMENERGIA című előadásában bemutatta a világ primer energia fogyasztásának alakulását.
E szerint 1980-2012 között a fosszilis energiák részaránya nem változott, maradt 82%. 2035-re a fosszilis részarány várhatóan lecsökken ugyan 75%-ra, de ehhez 2,5-szeresére
kell emelni a megújulók támogatását. Beszélt az európai energiahelyzetről, a gázellátás lehetőségeiről. A hazai energetikai helyzet kapcsán bemutatta a magyarországi erőművek helyzetét, az energia-import nagyságrendjét, a magyar gázrendszer határkeresztező és belső kapacitásairól. Beszélt a hazai villamosenergia helyzetről és elemezte azt, miért kell Paks 2.
A magyar villamosenergia ellátás-biztonság kulcsszereplője lesz a Paks 2 erőmű. Nagy szükség lesz rá, mint a rendszeres áramszünetek elkerülésének fő eszköze. Említést tett a németországi áramtermelés és áramfogyasztás helyzetéről.
Dr. Zsebik Albin egyetemi docens, a BPMK elnökségi tagja AZ EU PARLAMENT ÉS TANÁCS 2012/2/EU SZ. IRÁNYELVE MAGYARORSZÁGI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI – EGY ENERGAIAUDITOR SZEMSZÖGÉBŐL című előadásában felhívta a figyelmet, hogy az energiahatékonyság a költségcsökkentés miatt érdek, a jogi szabályozás miatt kötelezettség, a környezetvédelem miatt pedig kötelesség. Az energiaveszteség feltárása során lényeges, annak szem előtt tartása, hogy a vizsgált rendszert jól megtervezték, körültekintően üzemeltetik, de változik a gazdasági és műszaki környezet, ezért időnként érdemes felülvizsgálni. Beszélt az energia veszteség-feltárásáról, annak tapasztalatairól a múltban és a jelenben. Ismertette a jelenlegi nemzetközi és a hazai helyzetet. Bemutatta az energiaveszteség-feltárás fontosságát és helyét az ISO 50001-ben. E szerint az Energiagazdálkodási rendszer alapja; a PCDA, vagy Deming ciklus, azaz; Tervezz / Plan, Végezz / Do, Ellenőrizz / Check, Jobbíts / Act. Az MSZ EN ISO 50001 alkalmazásához nélkülözhetetlen a veszteségfeltárás, mert kizárólag a folyamatos visszacsatolással jobbíthatjuk a rendszerünket.  Végezetül felhívta a figyelmet, hogy felül kell vizsgálni és jobbítani kell a határon átnyúló együttműködést!
Bodor Dezső, a Szegedi Vízmű Zrt. műszaki igazgatója, a CSMMK elnöke a VÍZ-SZENNYVÍZ-MEGÚJULÓ ENERGIA A SZEGEDI VÍZMŰNÉL című előadásában kiemelte, hogy a víz életünk meghatározó eleme, ugyanakkor a Föld vízkészletének kevesebb, mint 2,5%-a édesvíz és ennek mindössze tizede vehető igénybe. A Föld lakói közül 1 milliárd nem jut egészséges ivóvízhez. A prognózis szerint 2025-re az emberiség 2/3-a nem jut egészséges ivóvízhez. Érzékletesen bemutatta a Föld felszín alatti édesvíz készletét, valamint Közép- és Kelet-Európa országainak megújuló vízkészletét m3/fő/évre vetítve. Az ENSZ FAO adatai szerint Magyarország nem áll előkelő helyen. Földünk sok országában komoly küzdelmet kell folytatni az ivóvízért. A víz megléte, minősége lényegesen befolyásolja az emberi életet, a környezetünket. A természeti katasztrófák okozta vízkárok és a vízhasználat során keletkező szennyvizek komoly gondot okoznak életünkben. Kitekintést adott a vízerő, energia hasznosításról a földrészeken. Bemutatta a Tiszalöki vízlépcső és a Kiskörei vízmű hasznosítási adatait. Említést tett a tervezett Bős-Nagymaros vízépcsőről is és a hazai termálvizek hasznosítási lehetőségeiről. Részletesen beszélt Szeged város vízellátásáról a kezdetektől napjainkig. Bemutatta a megújuló energia hasznosítását a szegedi vízmű telepeken, a hőszivattyús rendszereket az Algyői szennyvíztisztítón, az Újszegedi és az Alsótelepi szennyvízátemelökön. Szeged városi szennyvíztisztitó telepén biogáz hasznosítással biztosítják a kezelőépület fűtését és villamosenergia ellátását. Az összes energiafelhasználás 74,5%-át biztosítják biogázból. Előadása befejező részében a víz megjelenését érzékletesen mutatta be az irodalomban, zenében és a festészetben.
Dr. Kajtár László tanszékvezető egyetemi docens (BME ÉPGET Tanszék), BPMK alelnök ENERGETIKAI TANÚSÍTÁSOK ELLENŐRZÉSÉNEK TANULSÁGAI című előadásában elmondta, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása szerint a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket. A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet intézkedik a tanúsítványok minőségellenőrzéséről is. A tanúsítások minőségellenőrzése, utóellenőrzése kiemelt feladat. A tanúsításokkal kapcsolatos mendemondák eloszlatásában, a munka szakmai színvonalának emelésében és megőrzésében fontos szerepe van a tanúsítások ellenőrzésének. Ennek tudatában szerveztük meg az országos kiterjedésű feladat megoldására alkalmas rendszert, Kamarán belüli szakmai, határozati hátterét és szabályozását; választottuk ki az ellenőrzésben résztvevő szakembereket. Részletesen beszélt az ellenőrzési rendszer módszertanáról, az ellenőrzések eredményeiről és a szankciókról. Ismertette a típushibákat is. Elmondta, hogy rövidtávú cél a tanúsítványok hitelét rontó tanúsítói magatartás megszüntetése, hosszú távú cél a tanúsítványok minőségének általános javítása visszajelzésekkel, folyamatos tájékoztatással, rendszerszintű javaslatokkal.
Prof. dr. habil Nyers József, a Szerb Mérnöki Kamara képviselője HŐSZIVATTYÚVAL ÜZEMELŐ FŰTŐRENDSZER ENERGIAOPTIMUMAI című előadása bevezetőjében ismertette az energiaoptimum meghatározásának célját. E szerint a feladat: az épület hőigényének megfelelő teljesítményű víz-vizes hőszivattyú kiválasztása után meg kell határozni a kút- és a keringhető szivattyú teljesítményét is.  A cél: a fűtőrendszer maximális COP-jának a meghatározása.  Megoldás: a kút- és a keringtető szivattyú teljesítményének optimalizálása.  A gond: a szivattyúk hagyományos méretezése.
Magyarázat: a hőszivattyút gyártó cégek előírják a kútvíz és a fűtővíz tömegáramat a hőszivattyú maximális COP-jának elérése érdekében. Ezek a tömegáramok biztosítják a hőszivattyú maximális COP értékét, de nem a fűtőrendszerét. A szivattyúk optimális teljesítményének a meghatározásánál a tömegáram mellett az áramlási körök áramlási ellenállása, a nyomásesés nagymértékben, négyzetesen befolyásolja a optimum értékét. Részletezte az optimalizációs eljárást és annak matematikai hátterét, összefüggéseit. Esttanulmányokon keresztül bemutatta a számítások és a konkrét mérések eredményeinek arányit.

Dr. Köllő Gábor, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöke köszöntötte a szakmai nap résztvevőit. Örömét fejezte ki, hogy ezen a találkozón is részt vehet, megköszönte a BPMK elnökének a találkozó létrejöttéhez kifejtett nagy szervező munkájukat.
KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM című előadásában előzetesen bemutatta a közlekedéspolitika stratégiai fő irányait; eszerint a cél az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a területi különbségek csökkentése, a közlekedésbiztonság növelése, valamint az épített és természeti környezet védelme. Elemezte a légi közlekedés mobilitásban betöltött helyét, GDP hozzájárulását, a költségeit, közlekedésbiztonsági eredményeit, a légszennyezésben és a zajártalomban betöltött szerepét nemzetközi kitekintésben. Bemutatta a közúti és a vasúti közlekedés nemzetközi helyzetét, előnyöket, hátrányokat. Összehasonlította a vasúti és a légi közlekedés utazási idejét. Beszélt a különböző közlekedési rendszerek lokális és globális környezeti hatásairól is. Elemezte a városi közlekedést napjainkban. Beszélt a városi közlekedés „ördögi köréről”. A tömegközlekedés részarányának növelése, beleértve Metró hálózatokat is, egyik lehetőség a városi közlekedés problémáinak megoldására. Elemezte a tömegközlekedés problémáit. Megállapította, hogy a hagyományos tömegközlekedés nem elégíti ki a XXI. századi társadalmat. Összefoglalásként Brendon Finnt idézte; „A (rugalmas) közlekedés lehetőségeinek feltárása a közlekedési szakemberek feladata, de a döntéshozók felelőssége, hogy ezek alapján megteremtsék a működési feltételeket.”
Prof. dr Zavargó Zoltán egyetemi tanár, (Újvidéki Egyetem) az Energiahatékonysági klaszter Egyesület, ENEF elnöke ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS KLASZTERIZÁCIÓ című előadásában beszélt a klaszterek jelentőségéről és az EU tapasztalatokról. Elmondta, hogy a klaszterek képesek növelni a gazdaság versenyképességét. és az EU, valamint tagjai erőteljesen támogatták a klasztereket. Bemutatta az EU kis- és középvállalkozásokra, valamint a klaszterekre irányuló programját. Megállapításként elmondta, hogy az energiahatékonyság érinti a társadalom minden szegmensét, ugyankkor az energiahatékonyság megvalósításában jelentős szerepe van a kis- és középvállalkozásoknak. Ezért fontos az energiahatékonyságban is a klaszterekről beszélnünk. A transznacionális együttműködés kulcsfontosságú az európai ipar megerősítése érdekében. Project TRAns-national Collaboration Empowering Key European Industries célja; A klaszter menedzsment igényeinek meghatározása, a tagok/cégek igényeinek meghatározása, az első bronz címkék megszerzése. Ennek érdekében a projekt keretében képzéseket, tanulmányi látogatásokat szerveznek és monitoring programot hoznak létre.

Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök megköszönte az előadók nagyívű előadásait és bezárta a kihelyezett elnökségi ülést és a szakmai napot.