BPMK

Közlekedésbiztonsági ötletpályázat – a nyertes pályázatok

A Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával a közúti közlekedésben résztvevők biztonságának javítása érdekében 2014 évben második alkalommal írt ki „Közlekedésbiztonsági ötlet pályázatot”. A közlekedésért felelős állami vezetés a balesetek számának további, szakadatlan csökkentése, a kedvező folyamatok fenntartása érdekében olyan új eszközöket keres, amelyek jövőbeni megvalósítása támogatást érdemel.

Az ötletpályázat közvetlen célja: A közúti közlekedésben résztvevők biztonságának javítását célzó
– új vizsgálati módszerek,
– intelligens közlekedési rendszerek,
– forgalomtechnikai módszerek, eszközök, kialakítások
– új, hazai körülmények között eddig nem alkalmazott fejlesztési javaslatok,
– újonnan javasolható nemzeti, vagy regionális közlekedésbiztonsági programok, program-elemek, kutatási irányok,
– műszaki vagy jogi szabályozások közlekedésbiztonsági szempontú bővítése, változtatása,
– a közlekedésre nevelés hatékony eszközeinek hazai környezetben való új alkalmazási javaslatai,
– a védtelen közlekedők és a közforgalmú közlekedés biztonságának fokozása
ismertetése, összegyűjtése volt. Nem volt célja a pályázatnak új járműtechnikai elemeknek a hazai gyakorlatba, kereskedelembe hozása, azok népszerűsítésére irányuló javaslat.
A bírálóbizottság a beérkezett pályaműveket 1-5 osztályzattal értékelte/minősítette és a célnak megfelelés (1), az újszerűség (3), a formai követelmények (1), a megvalósíthatóság (3) és a várható hatékonyság (2) szempontok szerinti súlyszámokkal szorozva összegezte azokat. A bizottság három pályázatban látott kiemelkedően értékes, továbbgondolásra, megvalósításra, további fejlesztésre/kidolgozásra alkalmas új ötleteket, ennek megfelelően mindhárom pályaművet azonos díjazásban részesítette. A nyertes pályázatokban hozott új gondolatok röviden az alábbiakban foglalhatók össze.

Pályázók: dr. Jankó Domokos (Biztonságkutató Mérnöki Iroda)
dr. Szénási Sándor  (Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar)
Mikecz Andrea nyugdíjas okl. mérnök
Jassenovics Zsanett Gyöngyi (UTIBER Kft.)

Dr. Jankó Domokos – dr. Szénási Sándor: Központi Közlekedésbiztonsági Tudásbázis kialakítása webes felületen (A közúti infrastruktúra kezelői részére kialakítandó web alapú központi közlekedésbiztonsági tudásbázis és közlekedésbiztonsági szakértői rendszer létrehozása a közúti infrastruktúra kezelői részére.)
A közúti infrastruktúra menedzsmentjével összefüggő közlekedésbiztonsági feladatokat a 176/2011.(VIII.31.) Korm. rendelet határozza meg. Ezen feladatok megoldásához nagymértékű segítséget jelentene, ha könnyen és gyorsan hozzáférhető módon rendelkezésre állnának az országban végzett közlekedésbiztonsági beavatkozások, építések legfontosabb adatai, valamint a jogszabályok által előírt vizsgálati tevékenységek, auditálások, rendszeres forgalombiztonsági felülvizsgálatok, baleseti gócok felszámolása stb. körülményei és a kapott eredmények, megszerzett tapasztalatok.  A javasolt téma lényegében az, hogy a fenti – a közúti biztonságot érintő – tevékenységek adatait egy központi webes program adatbázisába összegyűjtve, rendszerezve és feldolgozva, továbbá a szakterületen ismert összefüggésekkel kiegészítve, összeállítható egy olyan tudásbázis, amely mind az irodai számítógépekről, mind a helyszínen használt táblagépekről/okostelefonokról a webes hálózaton keresztül elérhetővé válik minden közúti szakember számára.  A kapcsolat kétirányú, vagyis a helyszíni vizsgálati eredmények a táblagépekről vagy okostelefonokról közvetlenül a központba továbbíthatók. A központi adatbázis tartalmazza a legfontosabb forgalmi és baleseti alapadatokat, a vizsgálatokhoz használt szabványos ellenőrző listákat, jegyzőkönyv mintákat, amelyek bármikor letölthetők és a konkrét helyszíni vizsgálatoknál felhasználhatók. A helyszínen elvégzett közlekedésbiztonsági vizsgálatok eredményei tehát azonnal megjelennek a tudásbázisban és az érdeklődő szakemberek rendelkezésére állnak. A tudásbázis kapcsolatban áll a WEB-BAL baleseti adatkezelő programmal, valamint az Országos Közúti Adatbank egyes moduljaival. A javasolt tudásbázis alapja lehet a kialakítandó közlekedésbiztonsági szakértői rendszernek.  
A központi tudásbázisból letölthető – táblagépre/okostelefonra írt –alkalmazások segítségével tájékoztató jellegű forgalomtechnikai mérések végezhetők a vizsgálat helyszínén, illetve baleseti és egyéb alapadatok kereshetők vissza a már meglévő adatbázisokból. Lehetőség van továbbá a forgalombiztonság területén leggyakrabban használt rendeletek/előírások/szabványok/ellenőrző listák/jegyzőkönyv minták, szövegeinek gyors áttekintésére, letöltésére, munka közben felmerült kérdések pontosítására.

Mikecz Andrea: Közlekedésbiztonsági stratégia, útmutató kistelepülések számára
A közlekedésbiztonsági stratégia egy település alapfeladataira és hosszú távú fejlesztésére összpontosítva jelöli meg a közlekedésbiztonsági prioritásokat, feladatokat.
A közlekedésbiztonsági stratégia készítésének előnye, haszna: a jövőbeni baleseti kockázat minimalizálása, biztonságtudatos szemlélet terjesztése
A közlekedésbiztonsági stratégia felépítése: helyzetfelmérés, a közlekedésbiztonság javítására vonatkozó javaslatok összegzése
A jelen útmutató célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a kisebb településeknek melyeknek nincs arra erőforrásuk, hogy a településük közlekedésbiztonsági helyzetét szakértőkkel megvizsgáltassák, majd a szakértők irányításával rövid és hosszú távú tervet dolgozzanak ki a település közlekedésbiztonságának növelése érdekében.
További cél: hogy a problémák azonosításba a helyszínen élők aktívan be legyenek vonva, így felelősen részt tudjanak venni a környezetük biztonságának alakításában; a döntéshozó felé bizonyított legyen, hogy a helyben élők maguk is tevékenyen részt vállalnak a javítás folyamatába, ezzel is hozzájárulnak a közlekedési jövőképért tett állami intézkedések hatékonyságához; szemléletformálás, hogy a közlekedésbiztonsághoz való hozzáállás példa legyen a jövő generáció számára is.
Az útmutató összeállításánál felhasználásra került az országos főutaknál jogszabályi előírás alapján előírt - a Magyar Útügyi Társaság által kidolgozott és az Útügyi Műszaki Előírás szabályozás rendszerében kiadott - Közúti biztonsági Audit módszertana.
A kisebb települések figyelmét fel kellene hívni arra, hogy ennek az útmutatónak a felhasználásával saját erőből össze tudnak állítani egy vizsgálati anyagot, ami a település felé és a döntéshozók felé is alátámasztja a forgalombiztonsági elkötelezettséget. A stratégiai dokumentum (zöld könyv) biztosítja, hogy a település közlekedésfejlesztési pályázatai megalapozott igényre épülnek.  
A Település Közlekedésbiztonsági stratégiájának kidolgozásához javasolt legalább három fős munkacsoport létrehozása, lehetőleg Önkormányzati hivatali személyek, a lakosság, és az úthasználók részéről civil személyek részvételével. Szakmai tudás, és mérnöki, szakértői részvétel ebben a kezdetei folyamatban nem szükséges, mert itt azt kell nézni, hogy az úthasználók hogyan viszonyulnak az adott helyzethez.
Az Útmutató eredményessége (indikátor) a stratégia alapján megtett beavatkozások, szemléletet formáló előadások, kommunikációs tevékenység darabszámával mérhetők.

Jassenovics Zsanett Gyöngyi: „KÁVÉ” Közút – Átvezetés – Vasúton - Éberen
A „KÁVÉ” rendszer a vasútnál alkalmazott biztonsági berendezésből /BIZBER/ nyert információk alapján intelligensen irányítja a közút burkolatában elhelyezett prizmák fénykibocsátását a vasúti átjáróban elhelyezett fénysorompó fényének megfelelően, az adott fényviszonyokhoz alkalmazkodva. A „KÁVÉ” intelligens forgalom előrejelző rendszer elsősorban a forgalmas, valamint a nem, vagy rosszul belátható vasúti keresztezések helyszínén jól láthatóan, figyelemfelkeltő módon jelzi előre a vasúti átjárón történő biztonságos áthaladás lehetőségét.

Pályázat kifejtése, szakmai leírása
A közút-vasút szintbeli kereszteződésekben bekövetkező balesetek számának csökkentése érdekében javasoljuk azt az újszerű, hazai feltételek melletti alkalmazható jelzéstechnikai rendszert, ami felhívja a közlekedők figyelmét a veszély helyzetre. Megoldási javaslat szerint a fénysorompó jelzésképét a vasúti keresztezést megelőzően a vasúti keresztezést előjelző táblákkal egy vonalban, az útburkolatban elhelyezhető aktív prizmás eszközökkel meg kell ismételni úgy, hogy a közeledő jármű vezetője biztonsággal fel tudjon készülni a vasúti keresztezésen történő áthaladásra. Az aktív prizmák elhelyezését a vasúti keresztezést előjelző táblákkal egy vonalban, három keresztmetszetben, a forgalmi sáv két szélén és közepén javasoljuk elhelyezni, a legjobb hatásfok elérése érdekében.
A rendszer működését a vasúti fénysorompót üzemeltető eszközből /BIZBER szekrény/ kell vezérelni, melynek következtében a fénysorompó jelzésképe, még a vasúti keresztezés elérése előtt megjeleníthető az útpályába elhelyezett prizmákon.
Az útépítés forgalomtechnikai eszköztárában már több helyen, többféle céllal alkalmazott burkolatba épített prizmák az alábbiakban bemutatott, a fénysorompó jelzésképével azonos jelzéseket adnak a közúton közlekedőknek. Amikor a fénysorompón piros váltófény jelzés van akkor a prizmák is ugyanezt a jelzést jelenítik meg hasonló ütemű pulzálással, természetesen automatikus fényerő szabályozással, ami automatikusan figyelembe veszi az esős, ködös, nedves útpálya láthatóságának állapotát.

 „AUTOMÁT” Gyalogos és kerékpáros közúti átkelőhelyek automatikus biztosítása
Gyalogos és kerékpáros közúti keresztezések kialakítása számos esetben nem megfelelően biztosított, az önállóan működtetett helyszínen tapasztalható, hogy a közúti közlekedésben résztvevő járművezetők csak későn észlelik az átkelőhelyet, és nem kapnak jelzést arra vonatkozóan, hogy ténylegesen gyalogos, vagy kerékpáros átkelés várható. Ennek javítására egy, a radardetektorral összehangolt jelzőrendszer alkalmazása javasolt oly módon, hogy a gyalogost, valamint a kerékpárost már az átkelőhely megközelítésekor érzékeli a radardetektor, és jelzést ad a közúton közlekedők részére egy sárgavillogó, egy jelzőlámpa, vagy egy VJT tábla segítségével.

Összefoglalva:
A pályázati anyagok felhívják a figyelmet többek közt a forgalomtechnikai kialakítás fontosságára, a forgalomtechnika és a közlekedésbiztonság szoros kapcsolatára. A jól kialakított forgalomtechnikai megoldásokkal kis ráfordítással, rövid idő alatt jelentős eredményeket lehet elérni. Két díjazott is a közlekedésbiztonsági tevékenység kiterjesztésével foglalkozik, munkájuk a közúti közlekedésbiztonság kezeléséről szóló 176/2011. számú kormányrendelethez kapcsolható, az önkormányzatok közlekedésbiztonsági tevékenységének intézményesített, az állami (szakmai) szervezetek által is támogatott megvalósítását célozza, amely a közeljövő feladata. Az önkormányzati utakon történt balesetek elemzése, beavatkozási javaslatok készítése az egyik lehetséges módja a közlekedésbiztonsági helyzet további javításának.
A nyertes pályázatokban hozott gondolatok azt mutatják, hogy a jövőben is érdemes lesz újabb pályázatot kiírni, de ugyancsak fontos feladat az eddig felmerült ötletek, javaslatok megvalósításán tovább dolgozni. A pályázat eredményes lesz, ha a legjobbnak ítélt ötletek széles körben ismertetésre, terjesztésre kerülnek, egy következő lépésben pedig anyagi támogatást kapnak és megvalósulnak, további rendszerbe illesztés reményében.  A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2014-15 évben pénzügyi forrást biztosít a nyertes pályamunkákban javasolt gondolatok megvalósítására. Mindezek révén pedig a személysérüléses balesetek számának csökkenése és a fajlagos baleseti mutatók javulása várható országos léptékben.

Gratulálunk a nyerteseknek!

Hamarné Szabó Mária, dr. Lányi Péter