BPMK

Közlekedésfejlesztés Magyarországon

Huszadik alkalommal rendezték meg a BPMK és a Közlekedési Tagozat éves nagykonferenciáját „Közlekedésfejlesztés Magyarországon”. A május 15-17. közötti esemény nyitónapján köszöntőt mondott Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök.

Beszédét teljes terjedelmében közöljük:
„Köszöntök minden résztvevőt itt a Balaton partján, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata közös rendezésű jubileumi 20. „Közlekedésfejlesztés Magyarországon” című konferenciáján, Siófokon.


Immár két évtizedes hagyománya van ennek az évenként megrendezésre kerülő szakmai eseménynek, amely a közlekedésfejlesztés aktuális állapotáról és jövőbeli célkitűzéseiről szól, arról, hogy szakmánk hogyan állta ki az idők próbáját, hol kell erősíteni, hol és hogyan kell új erőforrásokat bevonni a sikerességéhez. A közlekedés célja a szállítás, amikor egy közlekedési eszköz segítségével embert, árut, földön, vízen, levegőben vagy szállító vezetékek segítségével információt, energiahordozókat meghatározott helyre továbbítunk. A közlekedésben a távolság és az idő elválaszthatatlan fogalmak. A kettő hányadosa a sebesség, amelynek növekedése a közlekedés fejlődésének egyik legfőbb jellemzője.
A közlekedés fejlődésének másik jellegzetessége az útvonalak egyre nagyobb sűrűsége. Rajtuk a forgalom nagysága és a közlekedés sebessége egyre rohamosabban növekszik. Az emberi leleményesség egyre könnyebbé és olcsóbbá teszi a közlekedési utak építésének problémáit és egyre biztonságosabbá teszi azokat.
Közúti közlekedésre használt összefüggő úthálózattal legelőször az ókori Mezopotámiaban találkozhattunk. E királyi utak nem mindenki előtt álltak nyitva, használatukat csak magasabb államérdekből engedélyezték. Az egyik legrégebbi közútlelet Babilonban a Marduk főisten templomához vezető út egy rövid szakasza. Az aszfalttal (földgyantával) – Babilonban naftának nevezték – bevont tégla alapzaton nyugvó kőlapok pontos elhelyezése igen precíz munkát kívánt, mert a rajta haladó áldozati szekér megbillenése baljóslatú jelnek számított volna. Ebből a leletből és a történelemből is nyilvánvaló, hogy a közlekedésbiztonság nem újkeletű igény, de mára a mindennapok szükségszerűsége.


A mostani – 20. jubileumi konferenciánk egyben a „Közlekedési Kultúra Napja 2018” rendezvénysorozat része, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kulturált közlekedésre, széles körben terjessze a biztonságos és környezettudatos közlekedési magatartásformákat, népszerűsítse a toleráns, partnerségen alapuló közlekedés gyakorlatát, formáit. Ezen keresztül is szolgálja a közlekedés biztonságát.
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a közlekedésbiztonság szerteágazó témakörére, mert ez mindennapi életünk egyik legmeghatározóbb, legfontosabb elemévé vált. Sőt, úgy is mondhatnám, hogy bizonyos értelemben a szakmai munka fokmérőjévé is vált ez a fogalom.
Az évenként megrendezésre kerülő közlekedésfejlesztési témákat taglaló konferencia alapvető célja ebben az évben is a különböző szakterületekről érkező kollégák tájékoztatása, a közös gondolkodás, eszmecsere elősegítése, a napi munkán túlmutatóan a közlekedés helyzetéről, a problémákról, az előttünk álló feladatokról, a meglévő lehetőségekről, a távlati célokról, koncepciókról, stratégiákról átfogó kép bemutatása.
A közlekedésfejlesztés célja a gazdasági élet igényeihez igazodóan, a felzárkózásban segítse az ország különböző adottságú térségeit.
Cél továbbá a gyorsforgalmi hálózat még hiányzó elemeinek pótlása; a megyei jogú városokat, a kiemelt gazdasági térségeket magas szintű kapcsolattal való összekötése. De figyelmet kell fordítani a vasúti pályafejlesztésekre, járműkorszerűsítésre, a szolgáltatási színvonal növelésére.


A közlekedés, mint szolgáltatás azt a szerepet tölti be a gazdaságban, mint az élő szervezetben az érhálózat jó működése, mert a nélkül nincs egészséges emberi élet.
Elmondhatjuk, hogy közlekedés nélkül nincs modern élet, nincs ipar, kereskedelem, az közlekedés fogalma elválaszthatatlan a mai világtól.
Idei konferenciánkon is az előadók a jelen kihívásainak megfelelően fölrajzolják a tennivalókat, és a közlekedési alágazatok szakmai elvárásainak tükrében adnak ajánlást, megoldási módokat.
Nem lehet elégszer hangoztatnunk, hogy minden fejlesztésnek, de különösen a közlekedésfejlesztésnek hosszú távú, megalapozott tervekre van szüksége, olyan tervekre, amelyeket felkészült mérnökök alkotnak.
Tervezni már a beruházói ötlet megszületésekor kell, mert a minőségi és fenntartható megoldások felé csakis a különféle előterv-változatok alapján lehet továbblépni. A mérnöki munka összehangolt rendszer, mely a tervezéstől a megvalósuláson keresztül az építmény teljes életciklusa alatti műszaki tevékenységekre is kiterjed. Ez rendkívüli felelősséget ró mérnökeinkre.
Végül engedjék meg, hogy idézzem Gróf Széchenyi István szavait: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfök sokaságában rejlik.”
Ezért is tartja a Mérnöki Kamara eminens feladatának a szakmai konferenciák, továbbképzések megrendezését, mert a mérnökségnek biztos alapokon álló tudásra van szüksége a mindennapokban, hiszen a mérnök is a kiművelt emberfők közé tartozik.”

              
A BPMK és az MMK Közlekedési Tagozata „Közlekedésfejlesztés Magyarországon” c. évenként megrendezésre kerülő konferenciájának állandó alapvető célja a különböző szakterületekről érkező kollégák széleskörű tájékoztatása a közlekedéssel, mint szolgáltatással kapcsolatos aktuális elvárásokról, a társadalom, gazdaság igényeiről és az ehhez szükséges feladatokról. Az idei, május 15-17. között Siófokon megrendezett jubileumi konferencia kissé eltért a szokásos témáktól, mivel az aktuális feladatok mellett áttekintést próbált adni az elmúlt 20 év eseményeiről: eredményeiről, sikereiről, kudarcairól, a vágyakról és a realitásokról is. Ennek megfelelően a konferencia idei témakörei az alábbiak voltak:

1. témakör: A közlekedés gazdasági, szociológiai, társadalmi környezete
2. témakör: A közlekedés alakulása az elmúlt 20 évben
3. témakör: Néhány téma a közlekedésről napjainkban
4. témakör: A közlekedés fejlődése, a közeljövő kérdései
5. témakör: Átalakul a közlekedési rendszer? Szemléletváltás, oktatási, szabályozási kérdések

A háromnapos rendezvény védnökei dr. Fónagy János KTE elnök és Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök voltak.

A konferencia része volt a 2015. óta megrendezésre kerülő „A Közlekedési Kultúra Napja” rendezvénysorozatának.

A konferencia szakmai értékéről a résztvevők kérdőíveken fejthették ki véleményüket. A leadott válaszok alapján megállapítható, hogy összességében minden előadás színvonalas volt, de az átfogó információkat adó előadások voltak a legnépszerűbbek. Ezek:

-        Felfalta-e a globalizáció a külpolitikát (közlekedési szemszögből)?

-        Generációs különbségek a hétköznapi közlekedésben

-        Változó idők, változó közlekedők – mit tehetünk a biztonságos közlekedésért?

-        Szemléletváltás a műszaki világban

-        Vágyak – Tervek – Realitások

-        Város- és közlekedésfejlesztés összefüggései – elmélet és gyakorlat

-        BKK – az integrált mobilitásmenedzser

-        A hajózás alakulása, múltja és jövője

Mindez iránymutató lehet a jövőbeni konferenciák témaválasztásainál is.

A konferencián elhangzott előadásokból minden évben, így az idén is készült egy kiadvány „Közlekedésfejlesztés Magyarországon” címmel, amelynek felelős kiadója a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, az elhangzott előadások vetített anyaga pedig az MMK Közlekedési Tagozat honlapján tekinthető meg.

Hamarné Szabó Mária, a konferencia szervezője