BPMK

Budapest szívvel-lélekkel az olimpiarendezés mellett

Budapest szívvel-lélekkel az olimpiai pályázat mellett van, mert Magyarországnak minden szempontból megérné a 2024-es nyári játékok megrendezése - jelentette ki Tarlós István a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért program keretében megrendezett konferenciasorozat első, budapesti rendezvényén.

A főpolgármester hozzátette: korábban még szkeptikus volt a rendezést illetően, de az Agenda 2020 elfogadása, valamint Thomas Bach NOB-elnök nyilatkozata után most már egyértelműen olimpiapárti lett. Tarlós István idézte a NOB-elnököt, aki egy áprilisi nyilatkozatában azt mondta:, "Magyarország nagyot lépett előre a sport infrastruktúra területén. Az utóbbi években a sport nagy szerepet játszik az oktatásban, az iskolákban. A magyarok imádják a sportot és a sportolókat, tehát Önöknek megvan minden hozzávalójuk egy erős pályázathoz." Kifejtette, Budapest már jelenleg is félig-meddig  alkalmas a játékok megrendezésére, és az olimpiától független fejlesztések miatt 2024-re még inkább alkalmassá válik.
A már elkészült létesítmények között említett a Ludovikát, a Zeneakadémiát, a Groupama Arénát, a Tüskecsarnokot, a győri és a debreceni csarnokot, a leendőek között pedig a Puskás Ferenc Stadiont és a Dagály mellett felépítendő vizes sportkomplexumot. Hangsúlyozta, hogy ezzel párhuzamosan az olimpia egyéb feltételei is teljesülnek. 2020-ig olyan létesítmények is elkészülnek, amelyek az olimpiától függetlenek. Itt a 4-es metrót, a kibővített villamosvonalakat, a közmű- és árvízvédelmi beruházásokat, a Margitszigetet, illetve az útfelújításokat emelte ki. "Budapest és Magyarország kész arra, hogy joggal és eséllyel pályázzon a 2024-es olimpiára" - fogalmazott a főpolgármester.
Tarlós István bejelentette azt is, hogy a MOB-döntést követően a Fővárosi Közgyűlés június 23-án, a nemzetközi olimpiai napon határoz majd az olimpiai pályázatról, s nincs kétsége afelől, hogy milyen döntés születik majd. "Bizonyos vagyok benne, hogy a közgyűlés az olimpia támogatása mellett fog dönteni, és abban is, hogy a magyar parlament is támogatni fogja az olimpia rendezését" - jelentette ki Tarlós István.
A főpolgármester végül összefogást kért, mert úgy érzi, Magyarország megérdemli az olimpiát, és minden szempontból megérné a rendezés, nem is beszélve arról az élményről, amit az embereknek nyújtana. "Az olimpia érzelmi értéke felbecsülhetetlen. A sok frusztráció után végre lenne sikerélményünk, lenne a nemzetnek önbizalma, és egy új életet hozhatna. Tegyünk mindent  meg érte, mutassuk meg, hogy ez az ország egy nemzet" - fűzte hozzá a főpolgármester.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpiai és paralimpia megrendezésnek lehetőségét.
A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB.

A gazdasági előnyökről szóló panelbeszélgetésben András Krisztina sportközgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa elmondta, az olimpia nem lehet végcél, hanem egy hosszú távú folyamat mérföldköve kell, hogy legyen. Hozzátette: az olimpia át fogja lépni a határokat, már csak Magyarország uniós tagságából és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is. Sokkal könnyebb bevonni a rendezésbe szomszédos országokat is, egy-egy sportág versenyeinek lebonyolítása kapcsán.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány (BOM) kuratóriumi elnöke emlékeztetett rá, hogy Magyarország kontinentális és közép-európai versenyképessége visszaesett a rendszerváltás idejéhez képest, egy olimpia viszont nagy lehetőséget kínál a felzárkózásra. Hozzátette: minden magyar embernek el kell hinnie, hogy megvalósítható, megéri megrendezni, s fontos, hogy itthon mindenki profitáljon belőle.
Az "Infrastruktúra-fejlesztés - közlekedésfejlesztés - városfejlesztés" panelbeszélgetésben Skardelli György építész kiemelte: a gazdaságos olimpiának nem csak egy jelszónak kell lennie. "Nem szabad a megaberuházások kísértésébe esni, a létesítményeket a józan szempontok figyelembevételével kell megtervezni" - húzta alá, majd azzal folytatta: lényegesnek tartja, hogy a játékok eseményeit "szét kell teríteni" az országban, hogy a vidéki emberek is magukénak érezzék az olimpiát.
Finta Sándor, Budapest főépítésze a fenntarthatóságot hangsúlyozta, s fontosnak nevezte, hogy semmilyen felesleges beruházás ne történjen, és az olimpia után ne készülhessenek olyan elrettentő képek a létesítményekről, mint Athén esetében.

Az olimpiához kapcsolódó emblematikus építkezésekkel kapcsolatban Skardelli György egy olyan, észak-déli olimpiai vasútvonal megépítését említette, amely összekötné a helyszíneket. Takács Miklós, a FŐMTERV Zrt. közlekedésfejlesztési igazgatója egy Olimpiai Park vasúti megálló ötletét vetette fel, amelyre a millenniumi földalatti vasúthoz hasonlóan 100 év múlva is emlékeznének. Az olimpiai központ helyszínét illetően még nincs döntés, erre a Duna-part, a Puskás Stadion és környéke, valamint a Csepel-sziget jöhet szóba.