BPMK

ÉPÍTŐK NAPJA 2016

A Vasas Szakszervezet székház impozáns dísztermében, az Építők Napja központi ünnepségének hagyományos színhelyen került sor június 3-án az építők köszöntésére.

Az építőiparban dolgozókat a kormányzat és a szakmai és tudományos szervezetek képviselői, a mérnöki kamara, a szakszervezet tisztségviselői köszöntötték. A korábbi évekhez hasonlóan az ünnepi megemlékezéseken miniszteri elismeréseket és a szakmai szervezetek által alapított díjakat is átadtak.Az idei Építők Napja ünnepségéhez védnökséget vállalt dr. Pintér Sándor belügyminiszter, dr. Simicskó István honvédelmi miniszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az ünnepi rendezvény elnöke Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke volt.
Nemzeti énekünk, a Himnusz elhangzása után immár hagyományosan Kassai Ferencnek a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökének, a Magyar Mérnöki Kamara alelnökének a köszöntőjével kezdődött meg az ünnepség. Elöljáróban megkérte az ünnepség résztvevőit, hogy egy perces néma főhajtással emlékezzünk elhunyt kollégáinkra. Emlékeztetett a kamarai elnök arra, hogy június első vasárnapja évtizedek óta, immár 66. alkalommal az építők ünnepe. Köszöntötte a kormányzat megjelent képviselőit, a szervező társszervezetek képviselőit és az építők társadalmát.
Köszöntőjében elmondta, hogy az Építők Napja jeles ünnep az építésben, építésügyben dolgozók számára, amikor az egész ország köszönti az építőket, akiknek áldozatos szellemi és kétkezi munkájától függ épített környezetünk minősége.
Az építés olyan tevékenység, mely évszázadok egymásra halmozódó tapasztalatait foglalja magába és fejleszti minden időben a kor igényeinek megfelelően. Az építőiparban dolgozók száma az elmúlt évek gazdasági apálya miatt megcsappant, de töretlen az optimizmusa: volt, van és lesz a jövőben is ünnepelni valónk.
Bizakodunk, mert tudjuk, hogy a mérnökök és műszaki szakemberek, szakmunkások együttes munkája az építőipar fejlődésének a záloga, mely jelentősen hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez. A gazdasági fejlesztések nem nélkülözhetik az építést. Szeretnénk elérni, hogy a széles magyar közvélemény és a politikai döntéshozók is tudomást szerezzenek a magyar építést is képviselő szakemberek helytállásáról, kiváló innovációs képességéről.
A hazai építőipar szerződésállománya jelentős módon beszűkült. Egyre sürgetőbb feladattá vált a magánmegrendelői piac élénkítése. A kormány felismerte, hogy a lakásépítés élénkítése eminens feladat a nemzetgazdaság érdekében. Ezért az építésben érintett érdekvédelmi szervezetek régóta tartó javaslatait figyelembe vette és az új lakások építésének általános forgalmi adóját 5%-ra csökkentette, ezzel a lépéssel a már régóta várt fejlesztések elindulhatnak, és így végre lábra kaphat az új lakások kínálati oldala. De nem szabad elfeledkeznünk a meglévő lakásállományról sem. Különös figyelmet kell szentelnünk ennek a hatalmas nemzeti vagyonnak, föl kell javítanunk a műszaki állapotát!
A mintegy négymillió lakást kitevő állománynak legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány még rosszabb. Az ország energiafelhasználásának pedig közel 40%-a az épületeink energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Tehát egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra.
A fenntartható fejlődés, városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. Az ehhez szükséges tervezői és kivitelezői kapacitás, rendelkezésre áll ma hazánkban. Az energiahatékonyság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. A jól tervezett és kivitelezett szigetelés, klíma-és fűtés rendszerekkel kevesebb energiát használunk, és kisebb környezetterhelést érünk el. Az épületenergetikai felújításokat azonban csak komplexen szabad elvégezni, beleértve a hőszigetelésen túl a gépészeti, épületgépészeti berendezések felújítását, korszerűsítését is.
Ezen gondolatok jegyében Kassai Ferenc megnyitotta a 2016. évi Építők Napja ünnepi ülést és felkérte a kormányzat és a szakmai szervezetek képviselőit köszöntőjük megtartására.
Dauner Márton, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkárság Építésjogi és Hatósági Főosztályának vezetője, köszöntőjében elmondta, hogy 2014 év óta tartozik a Miniszterelnökség felügyelete alá az építésügy. Jelenleg 17 pontba sűrített stratégia mentén dolgoznak: ennek két fő pillére van, a korszerű építésügy létrehozása és a minőségi építészet megteremtése. Cél, olyan jogszabályi környezet létrehozása, amely átlátható és racionális lesz az építés minden szereplője számára. A stratégiai munkában a szakmai kamarák képviselői is részt vesznek. Elmondta, hogy az építésben résztvevők kitüntetett figyelmet kell, hogy kapjanak a társadalom részéről.
Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára köszöntőjében elmondta, hogy a gazdaság és az építőipar összefonódik. Tájékoztatást adott a nemzetgazdaság pénzügyi helyzetéről és az építést érintő forrás-keretekről. Nevezetesen a CSOK-ról, az 5%-ra csökkentett áfáról és a nagycsaládosok 10 millió forintos hitelelehetőségéről. Bízik abban, hogy ezek az intézkedések elősegítik az építőipari termelés növekedését. A kormányzat nyitott az új ötletekre és a jobbító szándékú szakmai észrevételekre. Javasolta, hogy alakuljon szakmai konzultáció a kamara és a minisztérium között. Úgy vélte, hogy ez az ünnep jó alkalom a közös együttgondolkodás megkezdésére.
Kling Zoltán, a Belügyminisztérium Vízügyi Koordinációs Főosztályának vezetője ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy az építés volumene a nemzetgazdaság fejlődésének is a fokmérője. Hangsúlyozta, hogy a vízépítés és a vízgazdálkodás az építés része. Kitért a 2007-2014 közötti Európai Uniós ciklus vízépítési eredményeire; a települési csapadék-vízgazdálkodásra, és az ivóvízminőség javítását célzó munkálatokra. Kiemelte a központi szennyvíztisztító, a Tiszai nagy tározó építését, de említést tett az árvízvédekezés eredményeiről is. Elmondta, hogy a kormányzati igény alapján a 2014-2020 közötti ciklus vízépítéssel, vízgazdálkodással kapcsolatos projektjeit 2016 év végéig elindítják.
Dr. Gulyás András, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala főigazgatója örömét fejezte ki, hogy hivatalukban dolgozó mérnökök idén is részt vettek az Építők Napja ünnepségen. Röviden szólt az 1999. évi NATO-csatlakozásunk óta eltelt időszak munkájáról, a honvédelmi építmények szabályozási kérdéseiről. E szerint a honvédelmi építmények az általános szakmai szabályokon túl a nemzetbiztonsági előírásoknak is meg kell felelniük.  Beszélt arról is, hogy a katonai építményeknél is megkezdődnek az épületenergetikai korszerűsítések. A honvédelmi miniszter nevében köszöntötte a megjelenteket és megköszönte a katonai építmények tervezőinek és kivitelezőinek a jó munkát. Köszönetet mondott a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának az együttműködés alapján adott segítségért.
Dr. Nagyunyomi Sényi Gábor, az Építéstudományi Egyesület elnöke köszöntőjében, elöljáróban idézte Máté evangéliumának a talentumokról szóló példabeszédét. Megemlékezett a millenniumi időszak jelentős fővárosi és vidéki építményeiről. Elmondta, hogy örömünkre szolgálnak az átadott és megszépült építményeink. Megfogalmazott ugyanakkor egy kérdést is, hogy a forrásokat nem kellene-e termelő beruházásokra fordítani. Bíráló szavakkal illette a gyakorta változó jogszabályi környezetet, annak ellenére, hogy a kormányzati jobbító szándékkal tisztában van, érti. Végezetül elmondta, hogy a választással odaadtuk a talentumot, amivel azt várjuk, hogy a kormányzat jól sáfárkodjon. A jó vezetés szolgálatot jelent.
Pallagi Gyula, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakaszervezeteinek Szövetségének elnöke, úgy vélte, hogy a hallott jó gazdasági eredményeket még nem lehet érzékelni az ágazatban. Reményét fejezte ki, hogy a lakásépítésekkel kapcsolatos intézkedések meghozzák a várt eredményt. Ha több munkahely lesz az építőiparban, nagyobb lesz a lehetőség a szakképzésre is. Perspektívát kell adnunk ezen a területen is az ifjúságnak. A fiatalok többsége nem akar az építőiparban dolgozni, mert a jövedelem lényegesen alatta van az országos átlagnak. Tennünk kell azért, hogy ez ne így legyen, fel kell keltenünk az igényt az építésért, hasonlóan más iparágakhoz, vonzóvá kell tennünk magunkat, de ahhoz össze is kell fognunk. Erre buzdította a jelenlévőket is. Az építőknek ki kell harcolni maguknak az erkölcsi és anyagi megbecsülés méltó szintjét.

A kitüntetések átadását követően Kassai Ferenc levezető elnök gratulált a kitüntettetnek, majd a Szózat elhangzása után ünnepi fogadásra került sor.

A Mérnöki Kamara javaslatára kitüntetésben részesült dr. Szabó Éva, Pohl Ákos, dr. Kalmár Ferenc, Darabos Zoltán, Zajovics András, Almássy Piroska, dr. Ondruss Lajos, Schoblocher István, Velkeyné Stéfán Ildikó és Vitéz Sándor.
Kardos Andor-díjban Wéber István részesült.