BPMK

Átadták a 2021. évi Ezüst Ácsceruza-díjakat

Az Ezüst Ácsceruza-díj a Honi Művészetért Alapítvány által 2010-ben alapított magyar építészeti és sajtódíj. Olyan nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékekben megjelenő, minőségi publicisztikai tevékenységért jár, amely hozzájárul a magyar építészet és építőipar népszerűsítéséhez. Hasonlóan a tavalyi évhez, a díjakat idén is a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezésében, az Ötpacsirta utcai székházban adták át.

Két éve vállalta magára a Magyar Építőművészek Szövetsége azt a nemes feladatot, hogy továbbvigye e nemes díj hagyományát. Nagy öröm és megtiszteltetés, de egyben nagy felelősség is ez – mondta köszöntőjében Krizsán András a Szövetség elnöke.  
Az elnök köszönetet mondott a díj alapítójának, Komjáthy Ilonának, a bírálóbizottságnak, valamint a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának és a Budapesti Építész Kamarának a támogatásért.

2021. díjazottjai: Köllő Miklós és Botzheim Bálint.

Köllő Miklós gyergyószentmiklósi műépítész életművében egyugyanazon súllyal szerepelnek az épületrestaurálások és az új tervezések, mint a gyergyóremetei vízimalom restaurálása és a csíkszentsimoni fedeles lovarda felépítése. Építészeti praxisa mellett a Hargita megyei faluképvédelmi program egyik kezdeményezője és koordinátora, a székely ház program és a Marosparti Népfőiskola egyik kezdeményezője. Munkáit rendszeresen publikálja a négy vezető romániai építészeti lap, az Arhitectura, az Arhitext Design, az Igloo illetve a Zeppelin, továbbá megjelent az A10, kétszer az Országépítő és háromszor a Metszet folyóiratban.
Köllő Miklós rendkívül átfogóan látja Székelyföld építészeti, tájépítészeti és urbanisztikai kihívásait, előadásaiban rendszeresen rávilágít ezekre a problémákra. Tájba simuló faépítményei a helyi erőforrások kíméletes felhasználását tartják szem előtt. Építészetével és publikációival – melynek visszatérő motívuma az öko-regionalizmus hangsúlyozása, továbbá annak nyomatékosítása, hogy a 2
székelyföldi értelmiség számára erkölcsi kudarc új építésű házba költözni – nos, építészeti és publikációs tevékenységével társadalmi üggyé emelte az építészetet. Ebben segített, hogy számos sikeres műemlékrestaurálás, illetve a székely kultúrtájat figyelembe vevő, előremutató településrendezési terv is fűződik irodája, a Larix Stúdió nevéhez. Kezdeményezője és szerzője volt a székelyföldi építészeti útmutatónak, amely a magyarországi Balatonfelvidék építészeti értékeit bemutató könyv nyomán jött létre.
A saját házát bemutató „Mesélem a házam” című könyv olvasmányosan, szerényen és megengedő kedvességgel mutatja be azokat a dilemmákat és döntéseket, amelyeket a szerző székely „házas” emberként hozott otthona építésekor. A szöveg közérthetően, a saját példa erejével, „székelyemberes” józansággal mesél el egy történetet, amelynek eredményeként az olvasó azt érzi: úgy, ott, valami olyasmi házban lenne jó élni Köllőék környékén.
Köllő Miklós életművében szervesen kapcsolódik az írás, a tervezés és a településtervezés: szavait épületekkel illusztrálja, épületei tapasztalatát pedig interjúkon és szövegeken keresztül igyekszik eljuttatni a szélesebb olvasóközönséghez.

Botzheim Bálint újságíró, építész, kutató.
2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. Szakterülete a parametrikus építészet. 2007-től 2012-ig a Kapy és társai Kft. társtulajdonosa. Több közös pályázatot készített Kapy Jenővel - Szervita tér, Pécsi Koncert Központ –, de számos önálló munkája is tehetségét dicséri: Vác csillagvizsgáló torony; Art-Universitas pályázat szoborterve, amivel I. díjat érdemelt ki. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. 2013-tól 2020-ig a Mérték Stúdió, majd a Paulinyi-Reith and Partners munkatársa, 2019-től a Soproni Egyetem -, 2021-től a OE-YMÉK építésztanára.
Meghatározó alkotói és oktatói tevékenysége mellett, kiemelkedően termékeny publikációs tevékenységet tudhat magáénak. Nem csupán a szakterületi, hanem a művészetkritikai és a kortárs építészetet feldolgozó írásai is számottevők. Oly annyira elmondható ez a munkásságáról, hogy megjelent írásai egyértelműen kategóriákra bonthatók. Ír építészekről, alkotókról, innovációról, tudományos-építészelméletről, konferenciákról és kiállításokról is. Ezért jelölése nem csupán egy-egy cikke, interjúja, vagy kritikája alapján született meg, hanem összesített tevékenységének alapján. Figyelemre méltó, több mint 200 megjelenése nem csupán a kortárs építészet iránt érdeklődők tudásforrása, hanem a fiatalok vagy az építészet elmélet, mint tudományág felé kacsintgatóknak is számos hivatkozási alapot teremt.