BPMK

Dr. M. Csizmadia Béla 1942 – 2019

A Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége tudatja a szomorú hírt, hogy dr. M. Csizmadia Béla, a Gépészeti Tagozat elnöke 2019. május 29-én több éves, türelemmel viselt betegség után elhunyt. A kamara saját halottjának tekinti, temetése június 14-én, pénteken 15 órakor lesz Agárdon, a katolikus temetőben.

A Nehézipari Műszaki Egyetemen, Miskolcon 1965-ben kitüntetéses diplomával gépészmérnök, 1981-ben egyetemi doktor, 1982-ben műszaki tudomány kandidátusa fokozatot szerez. Tíz évig foglalkozik műszaki fejlesztési feladatokkal a Ganz Villamossági Művekben, majd Dunaújvárosban főiskolai docens. 1978 őszétől a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Mechanika Tanszékének egyetemi oktatója, 1992-től egyetemi tanári kinevezést kap a Mechanika tárgy előadására, és a hozzá tartozó kutatási terület irányítására.
Oktatói pályája során is szoros és folytonos kapcsolatot tartott a mérnöki gyakorlattal. Mintegy félszáz kutatási jelentést készített különböző ipari, bányászati, vegyipari, kohászati és mezőgazdasági mechanikai feladat megoldására, amelyek megvalósult gyártmányokban, fejlesztésekben testesültek meg. Ezek jelentős része görgős profilhajlító szerszámok tervezése, nagynyomású csővezetékek dinamikai viselkedése, bányabiztosító berendezések tervezése, valamint különböző mezőgépészeti berendezések dinamikai méretezésére terjedt ki.
Főiskolai jegyzeteket írt, társszerzője a mechanika különböző területeit átfogó egyetemi tankönyvsorozatnak, amely elnyerte a „Tankönyvek szép magyar nyelven” elismerést. Könyvszerkesztői munkájáért megkapta a Magyar Mérnökakadémia 2004. évi nívódíját. A Magyar Professzorok Világtanácsának támogatásával sikeres többnyelvű fogalomtár-sorozatot indított el. Kezdeményezte, kétévenként szervezte a Mechanikát Oktatók Hazai Rendezvényét (MOHR) a magyar nyelven mechanikát tanító egyetemek oktatói, kutatói számára. Vendégprofesszor a Temesvári Műszaki Egyetemen, tiszteletbeli professzora a Temesvári Műszaki Egyetemnek és a Nagybányai Egyetemnek.
Mintegy száz tudományos közleménye jelent meg hazai és nemzetközi konferenciákon, ill. folyóiratokban. Részt vesz a doktori képzésben, öt hallgatója szerzett PhD fokozatot. Több egyetemen és az akadémián vállalt tudományos bírálói feladatot. Kutatási területei közé tartozott a műszaki mechanika, ezen belül a szemcsés halmazok mechanikája: boltozódás, ürítés; a textil kompozitok mechanikája: anyagtörvények, valamint a biomechanika.
Tagja az MTA Szilárd Testek Mechanikája Bizottságának, valamint a Gépszerkezettani Akadémiai Bizottságban is dolgozott.
A Mérnöki Kamara munkájába 1989-ben a Gödöllői Csoport megalakításában való részvétellel kapcsolódott be. Ennek keretében több városi értelmiségi rendezvényt, előadássorozatot szervezett, és ügyvezető elnöki minőségében az országos elnökség tagja volt. 1997-től részt vett tagként a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara Etikai Bizottságának munkájában, majd 1999-től elnökségi tagként tevékenykedett. Ugyanakkor 1999-től a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata elnökségének is tagja, 2007-tól pedig a Tagozat elnöke. Ebbéli minőségében vezette a Bánki Donát emlékbizottságot, amely szervezésében országos megemlékezést szerveztek születésének 150. évfordulója alkalmából. 2005-től a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja.
Tagozati vezetőként úgy fogta össze elnökségi társait, hogy azok baráti közösséggé is váltak.  
Szívügyének tekintette a tagozat által alapított, jelentős mérnöki tevékenység után adományozható Botka Imre díj ápolását, valamint nagyon fontosnak tartotta az ifjúság felé való fordulást, az MSc végzős hallgatók számára kiírt diplomadíj adományozását.
Szakmai vezetésével és iránymutatásával megújult a Gépészeti Tagozat minősítési rendszere, amely területet mindvégig felügyelte és szükséges változtatások bevezetését szorgalmazta.
Hosszú pályafutása során sosem szűkölködött elismerésekben, számos rangos szakmai kitüntetés birtokosa – mérnökként, oktatóként, kamarai vezetőként. A kamara elismerései között találjuk a Botka Imre-díjat (2005), a Zielinski Szilárd-díjat (2012), valamint a Magyar Mérnöki Kamara Aranygyűrűjét (2018). Évtizedes, iskolateremtő oktatói tevékenységéért a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetésben részesült (2012).
Szerette a munkáját, szeretett olyan közösségekben működni, illetve olyanokat kialakítani, ahol értelmes és tenni akaró emberek tevékenykednek, közös munkájuk eredményeként pedig kijön valami plusz eredmény is.
Dr. M. Csizmadia Béla gépészmérnök, emeritus professzor, a Gépészeti Tagozat elnöke március 8. óta a kamara aranygyűrűs mérnöke. A díj mostantól az ő életművével is többet ér.