BPMK

Fűtési rendszerek hidraulikája – BPMK épületgépészeti szakmai továbbképzés

Hagyományosan az építőipari szakkiállítás és vásár nyitónapján tartotta meg a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara épületgépészeti szakmai továbbképzését „Fűtési rendszerek hidraulikája” címmel.

A Contruma szakvásár hivatalos megnyitóján, Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta: az építőipar Magyarország egyik fontos nemzetgazdasági ágazata. Hozzátette, ezt bizonyítja, hogy tavaly az építőipar adta több mint az egyötödét a bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékos bővülésének, ráadásul a szektor 2017-ben 29,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Kassai Ferenc a BPMK elnöke, MMK alelnöke a továbbképzési program résztvevőinek szóló köszöntőjét dr. Csoknyai István–Doholuczki Tibor „Több, mint hidraulika” című könyvéből dr. Gerhard Glinzerer ajánlásának egy részletének idézésével kezdte: „Az ember akkor érzi jól magát a bőrében, ha megfelelően működik a szíve. Ahogy a vérnek is tökéletesen kell áramolnia ahhoz, hogy az ember egészséges és erős maradjon, úgy a meleg és hideg vizet szolgáltató épületgépészeti rendszerelemeket is megfelelően kell méretezni és üzembe helyezni. Egy épület energiafelhasználását nagy mértékben meghatározzák annak épületgépészeti berendezései. Ha a gépészeti tervezés során betartják a szabványokat, és a telepítést a terv szerint végzik, máris megteremtődtek a hatékony rendszer alapjai. Az épületgépészek és berendezésgyártók feladata, hogy szavatolják a lak ás energiahatékonyságát és kellemes légkörét."
Ehhez a gondolatsorhoz is kapcsolódva elmondta, hogy az energiafelhasználás csökkentése napjaink egyik legfontosabb feladata mind lokálisan, mind globálisan. Ennek nagyon fontos része az energia hatékonyság növelése. E cél elérésében eminens szerepe van az épületgépészetnek, ami az építmények esetében ma már a bekerülési költség, mintegy 70%-át is eléri. Milyen szakmát is takar az épületgépészet? Az épületgépészet mindenütt jelen van, ahol az ember tartózkodik. Az emberi szükségletek és komfortigények legmagasabb szintű és legbonyolultabb technikájú kielégítését kell megvalósítani, például a légi és vízi közlekedésben, az űreszközökben és nem utolsó sorban, az épületekben. Az épületgépész terület alapvetően négy, egymáshoz szorosan kapcsolódó ugyanakkor mégis önálló egységből áll; az épületek vízellátása- csatornázása épületek gázellátása épületek fűtése- hűtése, épületek légtechnikája. A műszaki fejlődés eredményeként új lehetőségek nyílnak meg; megváltoznak a korábban megszokott gyakorlatok. Az információs társadalom térnyerésével a korábban használt fogalmak új tartalmakat is kapnak. Az informatika fejlődésével ma már az épületgépészet egybefonódott az okos házak az ún. intelligens városok tekintetében.  Ezen túlmenően az épületgépészetnek eminens szerepe van a megújuló, illetve az alternatív energiaforrások felhasználásában, alkalmazásában. A gyakorló mérnök a tudását és problémamegoldó képességét az Egyetemen kell, hogy megszerezze. Ugyanakkor látjuk, hogy a felgyorsult, megváltozott technikai világunkban a mérnökképző intézmények nem tudják mindenre megtanítani a hallgatókat. Ezért helyes az az út, amit a Magyar Mérnöki Kamara küldöttgyűlése 2014. március 28-án elfogadott új továbbképzési rendszerével, és szabályzatával követ.  A szabályzat a 266/2013. (VII.11.) Kormányrendeletben meghatározott szakmákra vonatkozik.  Az elmúlt időszak továbbképzési gyakorlata bebizonyította az út helyességét és azt is, hogy ma már a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök számára is évenkénti szakmai továbbképzés kötelező. Ez azért is igen lényeges, mert ahhoz, hogy egy mérnöki elképzelés, terv korrekt módon valósuljon meg, a folyamat minden szereplőjének jólképzett szakembernek kell lennie. Az élethosszig való képzés, tanulás mára már nem szlogen, hanem szükséglet. A mérnöki kamara továbbképzése a gyakorlati alkalmazáson túl a problémamegoldó-képesség fejlesztését is segíti. Ez annál is fontosabb, mert az épületenergetika sok tekintetben fiatal tudomány, mely számos olyan kérdést vet fel, amivel még nem találkoztak mérnökeink. Ezért is üdvözlendő a mai épületgépészeti továbbképzés, mert olyan területtel foglalkozik, ami ma még kevéssé ismert a gyakorló mérnökök között.
A program levezető elnöke Nagy Péter okleveles épületgépész mérnök, energiagazdálkodási szakmérnök, okl. létesítménymérnök volt.

Az előadások sora a következő volt:

1) Méretezési alapok, eljárás
2) Változó tömegáramú rendszerek, termosztatikus szelep használata
3)  Rendszer szabályozási megoldások, mérés szerepe
4) Mintapéldák
Előadó: Baumann Mihály okleveles gépészmérnök, a PTE Műszaki és Informatikai Kara, Gépészmérnök Tanszékének vezetője

5) Több, mint Hidraulika
- HERZ. Elméleti és gyakorlati megoldások
Előadó: Doholuczki Tibor okleveles gépészmérnök, HERZ Armatúra Hungária Kft. műszaki vezetője