BPMK

Speciális alapozógépek elmélete és gyakorlata

Az MMK Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozata április 11-én „Speciális alapozógépek elmélete és gyakorlata” címmel szakmai napot szervezett a Construmán.

Kassai Ferenc, az MMK alelnöke, a BPMK elnöke nyitotta meg a szakmai napot. Megnyitójában elmondta: nagy jelentőségűnek tartja, hogy az építőgépészek immár hagyományosan a Construma nyitónapján tartják meg éves szakmai napjukat. Az építőgépészet jelenleg egy olyan alapvetően gépészmérnöki tudást igénylő mérnöki szakterület, mely alapvető építőipari ismereteket is kell tartalmazzon. Ezen túlmenően a rendszerszemlélet és a hajtástechnikai, elektronikai ismerete is elengedhetetlen az e területen tevékenykedő mérnököknek. Az építőgépek közé számos berendezés tartozik. Talán a legjellemzőbbek a földmunkákat végző különböző kotrógépek, földkitermelő szállítógépek, útépítőgépek, építőipari daruk stb. Visszatekintésként elmondta, hogy; A mélyalapozások története egyidős az építés történetével, mert már az ókorban is ismerték. A középkorban hídépítéseknél a mederfenékre készített kőszórásra építettek támaszkodó pilléreket, később cölöpalapozást alkalmaztak és megjelentek a süllyesztő-szekrények is. Teherviselő süllyesztőszekrényre először az angolok építettek vasúti hidat. A fából, acélból, kőből majd betonból, vasbetonból készített süllyesztő- szekrényeket mérnöki létesítmények alapozásához használták. A cölöpalapozás esetében a cölöpök talajban lévő, függőleges vagy ferde helyzetű tartók, melyek az építmény terheit a mélyebben fekvő talajrétegekre adják át. Alkalmazásukra akkor kerül sor, ha; a teherbíró talajréteg mélyen fekszik, a felső rétegek teherbírása nem elégséges, az alapsík alatti talajrétegekben kimosás, kiüregelés, vagy az elcsúszás veszélye áll fenn, a talajvíz szintje magas, vagy az építmény süllyedés-érzékeny, nem elég merev, a süllyedés mértékének csökkentése szükséges, illetve az építmény nagy kiterjedésű, terhei nagyok, a terhek eloszlása nem egyenletes. A cölöpalapozásnak több fajtája létezik, anyagában és technológiában (fúrt, előregyártott, helyszíni, talajkiszorítással, vagy talajkiemeléssel stb.) egyaránt és mára jelentős fejlődésen ment keresztül. Megjegyezte, hogy 1846-ban találták fel a cölöpverőt, aminek eredményeképpen a süllyesztőszekrényes alapozás egyre inkább háttérbe szorult. A mélyalapozások legfiatalabb változata a résfal, melyet eleinte munkagödör-lehatárolásra használtak, s csak az utóbbi három évtizedben terjedt el alapozási szerkezeteként való alkalmazása.  Ezekről érdemes néhány szót ejtenünk, mert a mai korunkban egyre több a különleges építmény és egyre kevesebb azon területek száma, ahol ne lenne szükség az építmények jó, biztonságos fundamentumára. Sajnos ma a társadalom széles rétege, sőt a mérnökök egy része sincs tisztában azzal, hogy a felszín alatti mérnöki munkák a mindennapi életet jelentősen befolyásolják. Véleménye szerint nem elegendő a design-ben gondolkodni. Tekintettel arra, hogy az ide tartozó gépek körébe magas műszaki színvonalat képviselő rendkívül változatos felépítésű berendezések tartoznak, nagyon fontos, hogy a speciális feladatokat ellátó gépekről rendszeresen tartsunk mérnöki továbbképzést, kollegiális eszmecserét.

A szakmai napon elhangzott előadások:
„Speciális mélyépítési feladatok általános és munkavédelmi bemutatása”
előadó: Gyimesi András tudományos munkatárs (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék)  
„Speciális mélyalapozási technológiák - a fúrt cölöpözési eljárások gépei”
előadó: Fekete Richárd gépészeti vezető (BAUER Magyarország Speciális Mélyépítő Kft.)
„Speciális mélyalapozási technológiák - a résfalazási eljárás gépei”
előadó: Vakli László gépészeti vezető (STRABAG-MML Kft.)
„Speciális mélyalapozási technológiák - a jet grouting eljárás gépei”
előadó: Kuti Ákos gépészeti főmérnök (HBM Hídépítő – Soletanche Bachy Mélyalapozó Kft.)
A szakmai nap konzultációval zárult.