BPMK

Homola Viktor 1929-2018

Elment a magyar energetika meghatározó egyénisége, a hazai mérnöktársadalom kiemelkedő mintaképe, az erőműves fejlesztés örök ösztönzője, a vasdiplomás gépészmérnök, a sokszoros dédapa. Közel kilenc évtizeden át élt a hármas célért: haza – család – szakma.

Debrecenben született, de meghatározóbb volt a másik vidéki nagyváros, Pécs az életében. Ott járt 1936-1940 között általános iskolába, majd a Nagy Lajos Gimnáziumba, ahol a centenáriumi évben, 1948-ban érettségizett. Tanulmányait Budapesten a Műegyetemen folytatta, és az energetikai szakot választotta, ahol két híres professzor, Lévai András és Heller László tanítványaként örökre elkötelezte magát az energetikában.
A diploma megszerzése után egy rövid időt még a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztályán dolgozott az energiaügyek előadójaként, majd 1953-ban az ERŐTERV szakembere lett. Közel négy évtizeden át tervezte a hazai és részben a külföldi erőműveket is – előbb osztályvezetői, majd főosztályvezetői beosztásban, végül az erőműves gépész technológia szakági főmérnökeként. Nevéhez fűződik többek között a Pécsi, a Bánhidai, az Oroszlányi, a Dunamenti, a Mátrai, a Tiszai és a Paksi erőművek tervezése, de részt vett több kisebb-nagyobb hazai és külföldi (finn, román, török) erőmű kialakításában is.
Nyugdíjba vonulása, 1992 után egyéni vállalkozó lett, és még évtizedekig az iparágban maradt. Az új erőművek használatbavételi engedélyét megelőző műszaki és biztonságtechnikai felülvizsgálatok szakértője lett. Két éven át volt tagja a Magyar Villamos Művek Rt. igazgatóságának.
Tanított a Műegyetemen, részt vett a posztgraduális szakmérnök-képzésben – tapasztalatait megosztva az egyetemi oktatókkal és a diákokkal.
Már a hatvanas évek elején foglalkozott a számítógépekkel, és kidolgozott egy erőműves hősémát számító programot az akkori legkorszerűbb gépekre.
Számos szakcikket írt az energetika területéről, de később egyre többet foglalkozott a környezetvédelemmel is. Részt vett nagy, területeket meghatározó szakkönyvek megírásában (Hőerőművek, Vegyészmérnökök kézikönyve). Nagyon sok előadást tartott itthon és külföldön – főleg Erdélyben – az energetika és a környezetvédelem időszerű kérdéseiről. Beszélt németül és angolul, és ezt a tudását messzemenően hasznosította Európában összeköttetést szerezve cégének és a hazának.
Tagja volt az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületnek (ETE), és a Magyar Energetikai Társaságnak (MET) három cikluson át elnökségi tagja volt. Természetesen részt vett a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) munkájában. Több szakmai kitüntetés birtokosa volt, amelyet e három civil társaságtól kapott.
Kiemelkedő magas személyiségét elsősorban a „család” témakörében irigyelték. Pécsett házasodott, neje – Rihmer Mária – felmenői a pécsi szénbányászat fejlesztésében jeleskedtek. Négy fia született, így a családnevet apjuk szellemében tovább öregbíthetik. Aztán 12 unoka és – jelenleg – 9 dédunoka jelzi, hogy milyen szép családi környezet vette körül. Családjával sokat foglalkozott, sportolt, síelt, és mintát adott hosszú életével arra, hogy mi a legfontosabb elfoglaltság minden korosztályban, hazánkban a jövő szépítéséhez.
Nem lehet elfelejteni Homola Viktort, a barátot, a munkatársat, a jövőt mutatót, és sokan majdnem úgy szerették, mint a családtagjai.

Az ERŐTERV nevében: dr. Stróbl Alajos