BPMK

„Messze látó tudomány”

Megkezdődött november 3-án a Magyar Tudományos Akadémia egy hónapig tartó rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe.

Lovász László elnök köszöntőjével és Csépe Valéria akadémikus A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy című nyitóelőadásával megkezdődött az MTA november végéig tartó, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló programja, a Magyar Tudomány Ünnepe. A rendezvénysorozat idén elsősorban a jövőnket alakító tudományos kutatások és technológiák számára kínál bemutatkozási lehetőséget.

1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. A Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét lehetővé tévő nemes gesztus emlékére november 3-át egy 2003-ban elfogadott törvényben a Magyar Tudomány Ünnepének nyilvánították.

A Magyar Tudományos Akadémia által azóta évente megrendezett, egy hónapon át tartó eseményfolyam programjait minden esztendőben egy központi téma köré szervezik. Idén a jövőt formáló, messze látó tudomány szempontjából vizsgálják a természet- és társadalomtudományok művelőinek legújabb eredményeit. Az országszerte több mint kétszáz változatos programot kínáló eseménysorozat ünnepélyes megnyitóján Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte az MTA Székházának Dísztermében egybegyűlteket. Széchenyi Istvánt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt tisztelete elengedhetetlenül fontos a jelen megértéséhez és a jövő formálásához. A kutatók felelősségéről szólva kiemelte: nem elég csupán a tudományos kérdések megválaszolására összpontosítani. Szükség van a tudományos látásmód továbbadására, a felfedezés örömének megismertetésére is. Annak bemutatására, hogy a tudomány szép és vonzó életpályát kínál a fiataloknak. A kutatói gondolkodásmód bemutatása hozzájárulhat az oktatás tudományos alapon történő megújításához és egyebek mellett ahhoz is, hogy meg lehessen különböztetni a valódi tudományt az áltudománytól.

Lovász László szerint "amikor tudományról beszélünk, mindig a jövőről beszélünk". Nem csupán azért, mert a nagy felismerések mindig a jövőben hasznosulnak, hanem azért is, mert gondolkodásunkat, a világról alkotott képünket is formálják. Mindennap használt eszközeink közül néhányat korábban csak tudományos-fantasztikus filmeken láttunk. "A tudomány csodáinak köszönhetően a mezőgazdaság ma több embernek ad élelmet, mint valaha. Zsebünkben ott az okostelefon, amellyel több információhoz jutunk, mint amennyi a világ összes könyvtárában található. Unokáimmal az internet segítségével földrészeken keresztül tudok beszélgetni és korábban végzetesnek tekintett betegségek váltak gyógyíthatóvá" – sorolta az MTA elnöke azokat az eredményeket, amelyek a tudománynak köszönhetően megkönnyítik életünket. Hozzátette: a tudósok feladata az, hogy olyan kutatásokat folytassanak, amelyek nyomán néhány évtized múlva gyerekeink, unokáink mindennapjai válnak könnyebbé. "Sokszor úgy érezzük, hogy a jövőben élünk" – fogalmazott Lovász László, aki arra biztatta hallgatóit, hogy tekintsenek ki a monitor mögül, és vegyék észre napjaink kihívásait: a szegénységet, a környezetet fenyegető veszélyeket, annak feladatát, hogy a technológiai eredményeket miként lehet az oktatásba és a művészetbe integrálni, és hogyan valósítható meg a tudományos eredmények mélyebb megértését elősegítő kommunikáció.

(forrás: mta.hu)