BPMK

Válasz a „Gondolatok a fővárosi kerékpárhálózat bővítéséről” c. anyaghoz érkezett észrevételekre

Örvendetes esemény, hogy a Magyar Mérnöki Kamarában hiánypótló vita bontakozik ki egy fontos szakmai kérdésről. A BPMK Közlekedési Munkacsoportja által készített „Gondolatok a fővárosi kerékpárhálózat bővítéséről” c. anyag e vita elindítója.

Készítői bíznak abban, hogy az anyag figyelmes olvasója meggyőződik arról, hogy az nem a kerékpáros közlekedés ellen készült, hanem éppen annak érdekében. Tekintettel arra, hogy Budapesten a kerékpáros közlekedés elterjesztése és kultúrájának növelése fenntarthatóan és hosszabb távon csak széleskörű társadalmi-, településtervezési környezetvédelmi és mobilitási szempontok alapulvételével, valamennyi közlekedő fél véleményének megismerésével, érdekeinek harmonizálásával lehetséges. A vitatott anyag e harmonizációs, egyeztetési munka felvállalására hívja fel a figyelmet, hitet téve arról is, hogy az ötletszerű megoldásokat nem támogatja. A munkacsoport közlekedési szakemberei véleménye szerint a kamarának kötelessége rámutatni és reagálni (véleményt, tájékoztatást adni), ha nagy horderejű döntéseknél szakmai szempontból kérdések merülnek fel. A mérnök nem háríthatja át a felelősséget sem a döntéshozókra, sem a közlekedőkre, ha egy adott beavatkozás megvalósításában bármilyen szinten közreműködött.
A „Gondolatok a fővárosi kerékpárhálózat bővítéséről” c. anyag a jelenlegi fővárosi közlekedésfejlesztési gyakorlatban az összközlekedési szemlélet hiányára próbálja felhívni a figyelmet, pedig – vélhetően a szakemberek meggyőződése is, hogy – ennek megfelelően kell gondolkozni, és azon belül megtalálni az egyensúlyi pontokat. Természetesen kívánatos cél – így az anyag is kiáll amellett – sürgető feladat Budapest belvárosi részeinek forgalomcsillapítása és élhetőbbé tétele, de ehhez néhány kerékpársáv felfestésén kívül sokkal több és szélesebb körben összahangolt intézkedés kell (pl. átmenő forgalom kiváltása, parkolási problémák megoldása akár mélygarázsokkal, közösségi közlekedés vonzóvá tétele, és természetesen a kerékpáros közlekedés lehetőségeinek javítása). Egy komplex rendszer egyetlen elemének önállóan történő kiemelt lokális változtatása nem adhat fenntartható megoldást és fokozza a különböző közlekedők közötti ellentéteket, amely az amúgy is feszült közlekedési viszonyok között nem lehet cél. Nem az a baj, hogy kerékpársávok létesülnek a Nagykörúton, hanem az, hogy végrehajtói nem gondolták végig milyen hatásai lesznek, bevezetés esetén milyen egyéb intézkedések szükségesek. (A Nagykörút egy közúti forgalmi sávra szűkítése esetén például fenntartható-e a szándék a Pesti alsó rakpart forgalomcsillapítására is?)
A körúti kerékpársáv kijelölésének legitimálásához gyakran hangzott el érvként, hogy a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyott Budapesti Mobilitási Terv is tartalmazza ezt az intézkedést. Ez így igaz: P155 projektszámmal szerepel a terv beruházási programjában a „Nagykörút komplex keresztmetszeti felülvizsgálata”, 2000 millió forintos projektértéken. Csakhogy! A terv készítői felmérve a várható hatásokat, ezt az intézkedést a 2025-2030 közötti időszakra ütemezték, miután a megelőző 2021-2025-ös időszakban bevezetésre kerül a belvárosi autóforgalmat csökkentő személyforgalmi behajtási díj (P014), a maga járulékos intézkedéseivel (P+R rendszer stb.). Továbbá ugyanerre az időszakra tervezték a Körvasút menti körút M3 bevezetés – Üllői út (P70 projekt), valamint az Üllői út – Soroksári út (P73 projekt) közötti szakaszának kiépítését is, tehermentesítve a Hungária körutat, így az képes lesz átvenni a Nagykörút közúti terhelésének egy részét.  A nagykörúti vizsgálat a tervben tehát egy komplett rendszerként jelent meg. A 2000 millió forintos tervezett projekt érték pedig azt mutatja, hogy a terv a Nagykörút jelentős, a környezetminőséget érdemben javító keresztmetszeti átrendezését tűzte ki, nem pedig csupán a több ellentmondással terhelt sárga festék használatot. A munkacsoport, a kerékpáros-barát infrastruktúra kialakításának most alkalmazott – a mérnöki és közlekedésfejlesztési munka alábecsülését jelentő – „módszere” ellen szólt, kiállva a komplex szemléletű, széles szakmai kör bevonásával végrehajtott beavatkozások mellett, mert az igényes városi környezet kialakításának csak ez lehet a helyes útja.
Egy-egy alágazat elkülönült érdekképviselete az arra alakult civil szervezetek sajátja és fontos, elismerésre méltó feladata (amelynek részeként a kerékpáros civil érdekképviselet tiszteletreméltóan amúgy is a legerősebb). A Magyar Mérnöki Kamarának és ezen belül a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának – mint a közlekedés valamennyi alágazatát képviselő, szakmailag legitim és hiteles szervezetnek – bármely állásfoglalásánál a komplex, összközlekedési szemléletből kell kiindulnia és egy-egy alágazatot érintő beavatkozás esetén is ezt az elvet kell közvetítenie a döntéshozók és végrehajtók felé, nem megfeledkezve az adott beavatkozás komplex értelemben vett fenntarthatóságáról és a forgalom biztonságáról sem.
Jó példa, hogy annak idején az Andrássy út ma kialakított elrendezése komoly szakmai viták után került eldöntésre. Mivel a Nagykörút és az Andrássy út közel egyidőben épült ki, jelen esetben is az ott alkalmazott módszert kellene követni. A Nagykörút esetében ugyanúgy a műszaki emlékek iránti alázattal végzett, hozzáértő közlekedési és építész, város-szépész tervezők együttes munkája hozhat elfogadható eredményt (Mint például a Margit-hídi kerékpáros felületek okozta vitáknál.) Megoldandó a közút mellett a villamos, a kerékpáros és a gyalogosforgalom igényeinek megfelelő keresztmetszeti elrendezés, a parkolásból legalább a mozgáskorlátozott helyek biztosítása, valamint az árufeltöltést szolgáló időszakos rakodóhelyek kijelölése. A tervezőnek tisztában kell lennie a közművek földalatti és feletti berendezései (hirdető oszlopba rejtett lépcsők stb.), a villamos erőátviteli kábelek okozta kötöttségekkel, a fasor megfiatalítása adta lehetőségekkel vagy korlátokkal. Meglehet, hogy készült ilyen terv, de a néhány éjszaka során kialakított kerékpársávok és elhelyezett fizikai eszközök, majd azt követően a be nem vált kialakítás esetenkénti többszöri módosítása azt sejteti, hogy ha volt is terv, akkor sem az valósult meg a gyors eredmény elérése érdekében. Főpolgármester úr egyébként tesztként kezelendőnek nevezte a jelenlegi kialakításokat, melyeket majd a közlekedési szakemberek elemezni fognak. Ennek most kellene következni.
A Munkacsoport egyébként nem orákulum. Éppen ellenkezőleg, a köztestület tudomásával és egyetértésével folyamatosan dolgozik, azért, hogy indokolt esetben rövid időn belül is rögtönzés nélkül legyen képes összközlekedési szemléletű véleményt adni állásfoglalásra illetékes testületei és vezetői számára olyan kérdésekben, amelyekben ez szükséges és releváns. Az MMK, vagy a BPMK véleményét a kamarai állásfoglalásra hivatott kamarai vezetők fogalmazzák meg. A közzététel helye és módja is ezt mutatja. A Munkacsoport véleménye felelős elemzés figyelembevételre ajánlott eredmény, nem döntés-előkészítő (még kevésbé döntéseket utólag magyarázó és alátámasztó) céllal "elkövetett" irat. Közzététele tájékoztatás.