BPMK

Elfogadták az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítását

Az Országgyűlés elfogadta az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítását, mely november 21-én megjelent a Magyar Közlönyben is. Ugyancsak a Közlöny tartalmazza az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI.18.) számú Korm. rendeletet is, amely több, az építésüggyel kapcsolatos Korm. rendeletet is módosít.

1. Az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
Az Étv. 31.§-ának új (6) és (7) bekezdése létrehozza az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottságot.
A bizottság feladata az  épített környezet létrehozása és fenntartása érdekében végzett tervezési, építési és üzemeltetési tevékenység területére kiterjedő, jogszabály, szabvány által nem szabályozott, azokkal nem ellentétes követelmények, tevékenységekre vonatkozó módszereket tartalmazó építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása.

2. Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI.18.) Korm. rendelet
Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI.18.) számú Korm. rendelet módosítja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet is.
A módosítás az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása során kiemeli, hogy a tervezési szerződés tartalmazza a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy azzal legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog. A felelősségbiztosítás hiányában az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg, illetve a kivitelezés sem kezdhető meg.
A kivitelezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia a felelősségbiztosításra vonatkozó nyilatkozatot, ha a kivitelezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték, és a kivitelezési szerződés alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenység elektronikus építési főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi (vagy ellenőrizheti), hogy a kivitelező rendelkezik-e a kormányrendeletben meghatározott felelősségbiztosítással.
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének új d) pontja előírja, hogy a tervezési szerződés, hogy a  tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a  lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik.
A tervezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia a felelősségbiztosításra vonatkozó nyilatkozatot, ha a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték, és a tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kiegészül 6/A-6/E szakaszokkal. E szakaszok szerint az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység, a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, illetve azt meghatározott ideig fenntartani. A felelősségbiztosítással a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor, a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell. A  felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a  biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére is.
A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel, a  tervező, vagy az  általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra.
A fővállalkozó kivitelező felelősségbiztosításának ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a  fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az  építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk, a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által harmadik személyeknek okozott károk, az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására.
A Korm. rendelet a felelősségbiztosítás mértékét a beruházási költségkerethez, sávosan igazítja.

6/C. § (1) A felelősségbiztosításnak
a)    a tervező esetében
aa) 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig,
ab) 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig,
ac) 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a  biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig,
b)    a  fővállalkozó kivitelező esetében a  6/B.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti kár bekövetkezése esetén a  kár teljes értékére, minden egyéb esetben
ba) 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 30 millió forintig,
bb) 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 20 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 60 millió forintig,
bc) 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 30 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a  biztosítás tartamára együttesen 90 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

A  felelősségbiztosításnak a  felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a  szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania. A szerződésnek fenn kell állnia, tervező esetében legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig, fővállalkozó kivitelező esetében legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig.
Amennyiben a  tervező vagy a  kivitelező a  módosítás hatálybalépésének napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, a fent leírt határidőkig kell azt e  rendelet előírásainak megfeleltetnie.
Amennyiben a  tervező vagy a  kivitelező a rendelet hatálybalépésének napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, az  (1)  bekezdésben meghatározott határidőkig kell azt e  rendelet előírásainak megfeleltetnie. Ebben az  esetben a  6/D.  §-ban rögzített 3 éves utófedezeti kritériumnak a  biztosításnak nem kell megfelelnie akkor, ha e 3 éves időtartam alatt a biztosítás fennáll. (A hivatkozott 6/D. § szerint: „6/D.  § A  felelősségbiztosításnak a  felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a  szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.
A szerződésnek fenn kell állnia
a) tervező esetében legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig,
b) fővállalkozó kivitelező esetében legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig.”)


A rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(Forrás: mmk.hu)