BPMK

Áttekintés az Európai Uniós fejlesztési ciklusokról

Index:

Az Európai Unió a tagállamok közös és egyéni fejlesztési terveinek megvalósulását a hétéves fejlesztési tervek keretein belül támogatja. Az uniós előírásoknak megfelelően az éves előrehaladásról végrehajtási jelentéseket kell adni. Az NFÜ által készített ilyen régiós jelentések véleményezése alapján készítettük el a Monitoring Bizottságban és Albizottságokban is résztvevő mérnöki kamarák összesített véleményét a jelentésekről, az eljárásról és a végrehajtásról. (A Monitoring Bizottság és az Albizottságok az előrehaladást és a jelentést évente legalább két alkalommal vizsgálják.)

A jelentésekről megállapítottuk, hogy azokat a folyamatokban benne nem lévő, azokhoz közvetlenül nem értő tisztviselők írják. Így a jelentés lényege sikkad el: nem ad számot és nem dokumentálja, hogy az egyes régiókban, azok városaiban, kistérségeiben és más településein az EU támogatásával milyen fejlesztési munkák folynak, ezekből melyek valósultak meg, ezek milyen hatással vannak a térségre, hogyan változtatták meg az ott élő polgárok  életminőségét.
A jelentésekből az is kitűnik, hogy
- a potenciális pályázók és a közreműködő szervezetek között nincs élő kapcsolat, ebből következik, hogy egyes területeken a pályázati lehetőségek kihasználatlanok maradnak, más területeken pedig nem jut elegendő forrás az igények kielégítésére;
- a közreműködő szervezetek szakmailag nem kellően felkészültek, így a tanácsok és döntések nem születnek meg a megfelelő szinten, azok feljebb tolódnak, és ez lassítják az eljárásokat;  (Kivételt képez a KÖZOP-os terület, ahol – annak ellenére, hogy ott is a jogászi jelenlét túlzott – jobban vették és igényelték a műszaki véleményt és segítséget.)
- a közreműködő szervezetek szerepe tévesen értelmezett és túlzott, ezáltal egyes előkészítő munkákra indokolatlan idő- és költségfelhasználás jelentkezik, ami a műszaki előkészítéstől veszi el az időt;
- számos esetben a projektmenedzseri feladatok ellátására magasabb a költség-előirányzat, mint a beruházás műszaki előkészítésének (geodéziai felmérés, talajmechanikai feltárás, műszaki szakvélemények, megvalósíthatósági- és hatástanulmányok stb.) és tervezésének költsége.
- a pályázatok elbírálása engedélyezési tervek alapján történik, és mivel ezek a tervek még nem tartalmazzák a kivitelezés során igen fontos minőségi paramétereket (beépítendő anyagok és szerkezetek minősége, garanciák, I. osztályú kivitelezés, minőség-ellenőrzés stb.), ezért előfordulhatnak hibás döntések és hibás kivitelezések, amelyek utólag jelentenek majd többletköltséget;

A pályázatok kiírása és elbírálása komoly szakmai hiányosságokat mutat. Az eljárás során döntően jogi és közgazdasági szempontok érvényesülnek, a szakmai megalapozottság, a műszaki tartalom háttérbe szorul, ennek következménye lehet a műszakilag előkészítetlen beruházás, amely azután a határidő kitolódásához és a költségvetés túllépéséhez vezet. Ennek feloldására többször tettünk javaslatot a ROP-okban meghatározott indikátorok műszaki szempontú módosítására, hogy azok megvalósulásának nyomon követése a műszaki tartalmak alapján történjék, és értékelésre alkalmasak  legyenek.

A tervezési munka és az ennek eredményeként előálló terv az egész fejlesztési munka, a beruházás legfontosabb része: ez mutatja meg, hogy milyen létesítmény készül, az hogyan illeszkedik a környezetébe és mennyibe fog kerülni. Úgy gondoljuk, különösen mérnöki szemmel olvasva a jelentéseket, hogy a tervezés nincs kellően megbecsülve, nincs a helyén az egész eljárás során. Megítélésünk szerint a megvalósult fejlesztések és a hozzá vezető út részletes elemzése révén lehet csak olyan következtetéseket levonni az eljárás teljes menetére vonatkozóan, amelyek javíthatják és eredményessé tehetik a folyamatot. Ha javítani tudjuk az eljárás hatékonyságát, akkor egyre több, a közösség szempontjából hasznos projekt valósul meg és hazánk hatékonyan tudja igénybe venni az uniós támogatásokat, és fejlődése gyorsabb lesz.

2013 évben javulást látunk – a megváltozott filozófia következtében – a felhívások megfogalmazásában. Ennek ellenére még a legtöbb esetben is döntően jogi és közgazdasági szempontok érvényesülnek, a szakmai megalapozottság, a műszaki tartalom háttérbe szorul. Számos esetben a projektmenedzseri feladatok ellátására magasabb a költség-előirányzat, mint a beruházás műszaki előkészítésének és tervezésének költsége. Általában túlzottnak tartjuk a nyilvánosság biztosítására és a könyvvizsgálatra szánt, a projekt elszámolható költségei arányában számított, költségeket is. Ez különösen szembetűnő, ha ezeket a költségeket összevetjük pl. a műszaki ellenőrzésre biztosított összegekkel.

A 2007 – 2013 közötti időszakra szánt 8200 Mrd forint lehívása a kormányzat elképzelése szerint sikerülhet az időszak lezárásáig. Más kérdés, hogy olyan fejlesztések valósulnak-e meg, amelyek hatékonyan tudják a nemzetgazdaság érdekeit szolgálni. A fejlesztési ciklus két fő prioritása volt a tudásalapú gazdaság megteremtése, valamint a KKV-k helyzetbe hozása. A KKV-kkal kapcsolatban el kell mondanunk, hogy az un. brüsszeli pénzek felhasználásához a Kis- és középvállalkozások nem tudtak hozzájutni. Ennek okai voltak a túlzott bürokrácia, az önrész hiánya és az utófinanszírozás ténye. Ahhoz, hogy egy kisvállalkozás ezeknek a feltételeknek megfelelhessen hitelre lett volna szüksége, amely sok esetben szinte elérhetetlen volt a számukra a magas banki kamatok miatt. Magyarán a KKV-kat kizártuk a pályázati lehetőségekből, az innovációjuk megvalósulásából pedig egy ország, egy nemzet helyét a világban leginkább az határozza meg, hogy a megtermelt termékeiben milyen részesedése van a szellemi értékeinek, az innovációnak. Fontos, hogy a profitban jelenjen meg a hazai szellemi hozzáadott érték, az innovációt ne importáljuk és váljunk pusztán összeszerelőkké.
A 2007 – 2013-as fejlesztési ciklussal kapcsolatban azt a tényt nem szabad elfelejtenünk, hogy annak tervezése 2005-2206.-ban történt és közbejött a 2008. évi gazdasági válság, mely sokak szerint egy bankválság eredménye.


Előző Következő »