BPMK

Átrendeződés, igazodás

Azt gondolom, senki számára nem újdonság, hogy ez a két fogalom (átrendeződés és igazodás) uralja a nemzetközi, mindenekelőtt az európai és a hazai energiahelyzetet az orosz-ukrán háború következményeként – mindenekelőtt a gáz- és kőolaj-felhasználás és beszerzés frontján.

Húsbavágó kérdésekről van szó kiváltképp, hogy Európára hamarosan a hűvös és a hideg évszak köszönt, és kiszámíthatatlan, hogy mekkora mínuszokat tartogat számunkra az időjárás. Azonban még egy enyhébb tél esetén is lehetnek gondok, ezért a mai helyzetet látva – ha tovább szélesítik az embargók körét – borítékolható, hogy egyre rosszabbul járhatunk. Németországban, az európai gazdaság motorjában már megszólaltak a vészcsengők, s noha talán az unió legfegyelmezettebb állampolgárai lakják a nagy országot, ott sem mindegy, hogy mennyi jut gázból és benzinből a fogyasztóknak. Komoly átrendeződések jeleit látjuk már hosszú hetek óta az energia-felhasználásban. A legfontosabb szempont az igazodás. Igazódás a megváltozott, és tegyük hozzá: igencsak megnehezedett körülményekhez – miközben egyelőre nem látszanak még a béketárgyalások körvonalai sem a háború befejezését illetően. Azonban még a fegyverek csendje sem oldaná meg egykettőre az Európai Unió , mindenekelőtt a nyugati országoknak a problémáit.
Mert gondból ott is van elég és a politika játéktér szereplőit különféle szempontok vezérlik. Legutóbb például az sújtott le pörölyként, hogy a gáz- és kőolajgazdagságában kivételes helyzetben lévő Norvégia nem segít a Nyugat gondjain, és ahelyett, hogy növelnék a kitermelést és a kivitelt, épp ellenkezőleg cselekszenek, visszafogják, csökkentik azokat. Az ország partikuláris gazdasági érdeke felülírják az összeurópai érdekeket, ezzel pedig gyöngítik az európai szolidaritást. Ezt annak ismeretében teszik, hogy tudják, hogy Európa kevesebb orosz gázhoz jut ezekben a hónapokban, sőt ki látná előre, hogy a Gazprom mennyi gázt bocsát majd a vezetékekbe. (Tudjuk, hogy az orosz gázfüggőség rövid időn belüli megszűntetése illúzió.) Az európai gázbeszerzés hosszabb távon majd bizonyosan átalakul, és mindenekelőtt az amerikai palagáz behozatalával, továbbá a kisebb, lokális gázmezők újbóli működtetésével átrendeződik, ám addig is az életünk alapvető anyaga a gáz. Ezért helytelen és káros bírálni azokat az országokat, köztük minket, magyarokat is, akik mindenekelőtt saját energiabiztonságukat tartják szem előtt, és számítanak az orosz gázra, és tesz is azért, hogy a tárolói megfelelő szintig fel legyenek töltve. Az energia-vészhelyzethez való igazodás egyik kulcsa éppen a tárolói kapacitás optimális kihasználása; ez biztonságunk egyik záloga. (Éppúgy ahogyan egy legutóbbi cikkemben írtam e lap hasábjain a víztározókkal kapcsolatban.)
Mindezek mellett itthon is különös a mostani helyzetünk, mert beköszöntött a szélsőséges időjárás korszaka, amit a bőrünkön is érzünk; rendkívüli aszály van, olyan, amilyet 1901 óta nem tapasztalhattunk és esőre sincs kilátásunk a közeli jövőben. Kiszáradtak kisebb felszíni vízfolyásaink, folyóink, nagyobb állóvizeink vízszintje történelmi mélységeket ért el, a Duna medréből kibukkant Budapestnél az „Ínség-szikla” is, egymillió hektáron a termény elpusztult, megsemmisült, de a magyarok kenyere biztosított, mert Hazánknak mintegy 5 millió hektár termőterülete van.

Ugyanakkor ebben az energiavészhelyzetben úgy tűnik – kormányzatunk bölcs előrelátásnak köszönhetően kőolaj- és földgázellátásunk középtávra megoldott. De továbbra is figyelemmel kell lennünk a fenntarthatóságra, mert a város- és település- fejlesztés alapvető feltétele a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az energiával való gazdálkodás javítása, a hazai megújuló energiaforrások hasznosítása a lehető legnagyobb mértékben; az atomenergia hosszú távú fenntartása; az energiahatékonyság fokozása.
A mérnökök célja az, hogy elősegítsék az energiával való gazdálkodás, takarékosság, az energiahatékonyság szempontjainak előtérbe kerülését, a tervezők, kivitelezők, és a tulajdonosok szemléletét abba az irányba tereljék, hogy az kiemelt hangsúlyt kapjon mindennapi életünkben.
Most kicsit abba a helyzetbe kényszerültünk önhibánkon kívül, amit a közmondás úgy ír le: szegény ember vízzel főz. Ismétlem: önhibánkon kívül kerültünk ebbe a szorult helyzetbe, de pánikra, pánikrohamokra semmi ok. Igazodni azonban szükséges. És az igazodás jelszava most is az, hogy többet ésszel, mint erővel!

Kassai Ferenc

Megjelent a Világgazdaság 2022. augusztus 23-i számában.