Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes nyitotta meg az immáron harmadik alkalommal megrendezésre kerülő TéT (Tudományos és Technológiai) Konferenciát július 2-án.

Összesen több mint húszmilliárd forint nyereséget eredményező, kiemelkedő társadalmi hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el a Magyar Innovációs Nagydíj március 28-i parlamenti átadási ünnepségen, melyen részt vett Kassai Ferenc, a BPMK elnöke is.

A Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetsége (IASP) 2017-ben 34. alkalommal tartotta meg éves nemzetközi konferenciáját és közgyűlését Isztambulban.

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara innovációs konferenciát rendez április 26-án, 9 órától Törökbálinton, melynek célja, hogy a Pest megyei vállalkozásoknak szakmai program keretében bemutassuk a logisztika és a szállítmányozás hosszú távú fejlesztésére vonatkozó folyamatait, lehetőségeit.

Magyarországnak át kell állnia az innováció-vezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre és az új technológiák alkalmazására kell támaszkodnia – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára az ELTE-Újbuda Innovációs Nap 2017 című rendezvényen, április 18-án Budapesten, amelyet az ELTE Innovációs Központ és Újbuda önkormányzata szervezett.

A 2016. évi Magyar Innovációs Nagydíj, valamint további hat innovációs díj került átadásra március 29-én az Országházban.

Az elmúlt években szervezett innovációs ötletbörzék sikerén felbuzdulva a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével karöltve nagy érdeklődéssel kísért Nemzetközi Innovációs Konferenciát, Kiállítást és Ötletbörzét, 2016. november 22-23-án az Európa Konferencia Központban. A rendezvény mottója „Az ötlettől a megvalósításig” volt.

A konferencia moderátora dr. Zsebik Albin egyetemi docens a BPMK elnökségének tagja; elmondta, hogy a konferencia célja az innovációs törekvések segítése, a gazdaság további élénkítése, a nemzetközi együttműködés által a hatékonyság és a munkahelyek számának növelése, ezáltal a piaci versenyhelyzetben a hazai vállalkozások esélyének növelése. A rendezvény célja továbbá annak bemutatása, hogy az önkormányzatok, vállalkozások és a magyar lakosság egyik jövőbeli útja lehet az innováció eredményeinek alkalmazása. A téma nagyobb kitekintést igényel, mint Magyarország határai. Szükséges a nemzetközi tapasztalatok megismerése, hazai és nemzetközi összefogás erősítése.
A konferencia első napján, a plenáris ülést Kassai Ferenc, a BPMK elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a konferencia résztvevőit, a minisztériumok és a társrendezők magas rangú képviselőit. Hangsúlyozta; eminens cél, hogy ne csak az akadémiai kutatók kerüljenek előtérbe, hanem kis és középvállalkozások is a mindennapjaikban. Elemezte az innováció fogalmát. Az innováció korábban – az 1970-es években – a K+F tevékenységet jelentette. Mára az innovációt sokan, sokféle módon és sokféle célból próbálták megragadni, ezért számos fogalom-meghatározás létezik, melyek részben fedik az innováció tartalmi igazságát, de mindegyik más vonatkozását ragadja meg azt. Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, új szervezési, szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban. A két leglényegesebb a fogalom-meghatározásban a tevékenység és az újdonság hangsúlyozása. Tehát az innováció során szükség van valamilyen új elgondolásra, ötletre is, mert anélkül nem kezdődne meg az innováció folyamata. Ezt a szélesebb körű, megfogalmazást támasztja alá a mostani konferencia sokszínű programja is. Az Európai Unió a 2014-2020-as költségvetési időszakban az úgynevezett Horizont 2020 program keretében nagyságrenddel több forrást kíván fordítani az innovációra, a kutatás-fejlesztésre, mert felismerte, hogy az Unió a nemzetközi színtéren csak akkor tölthet be jelentős szerepet, ha innovációs tevékenysége versenyképes. Hasonló a helyzet Magyarországon is, fontos a ráfordítások emelése, mert messze elmaradtunk az Európai Unió átlagától. A GDP 1,2%-át fordítjuk kutatás-fejlesztésre és innovációra. Magyarország érdeke egyértelmű: minél több forrást bevonni a Horizont 2020 programból. Ezt a gazdaságpolitika irányítói is felismerték, ezért a gazdasági növekedés és a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében a következő időszakban a kormány ösztönözni szeretné az innováció és a kutatás-fejlesztés (K+F) támogatását, hogy a termeléshez magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek kapcsolódjanak.  Az innovációs stratégia azt a célt tűzi ki, hogy Magyarországon az évtized végére a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8%-ára növekedjenek. Az Országgyűlés 2014-ben megalkotta a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt. A törvény céljai között egyebek mellett szerepel, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények létrehozásának és hasznosításának támogatásával segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését, hozzájáruljon a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításához és ezáltal az intelligens növekedés beindításához majd fenntartásához. A magyar nemzetgazdaság csak akkor lehet versenyképes, ha a gazdaság egészében folyamatosan új tudás jelenik meg. A gazdasági fejlődés, a gazdasági növekedés nem önmagáért való, nem öncélú, hanem a jelen és a jövő nemzedékeinek a jólétét szolgálja. Mindannyian tudjuk, hogy a XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és az energiaellátás fenntartható biztosítása. Egyes kutatók – a környezeti és társadalmi problémák tovagyűrűző hatásrendszerét vizsgálva – úgy vélik, hogy világunkban ma globális erőforrás-háború folyik a tiszta ivóvízért az energiáért és a termőföldért. (Meadows jelentések) A Föld számos országában a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz is hiányzik az emberek életéből. Magyarországon nem ez a helyzet, mert mi azon szerencsések közé tartozunk, akik – a természeti adottságokból – jelentős vízkinccsel rendelkeznek. Hazai vízkincsünk megőrzése közös felelősségünk. Az Európai Unió Tanácsának következtetései szerint az európai városok ma jelentős kihívásokkal szembesülnek a demográfiai változások, a városok terjeszkedése, a környezeti problémák és az éghajlatváltozás elleni küzdelem miatt E kihívásokra a fenntartható városfejlesztés keretében kell megadni a választ, amely olyan integrált, kreatív és innovatív szemléletet jelent, amelyben a kultúra, a gazdaság, a közösség és a környezet egyaránt fontos szerepet játszik.

Az energetikában az elkövetkező időszak a szerkezet- és szemléletváltás korszaka lesz. Az emberek még napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozók tévhitében élnek, azonban az eddigi fogyasztási szokások a jövőben nem fenntarthatóak. A saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is. A stratégiákban megfogalmazott célok, a fenntartható fejlődés érdekében csak a kutatás-fejlesztés és innováción keresztül valósíthatók meg. Ahhoz, hogy a hazai, s ezen keresztül az Európai Uniós innovációs törekvések megvalósuljanak, fontos feladatuk lesz mérnökeinknek is. Kiemelte, hogy a BPMK elnöksége a célkitűzéseihez kapcsolódva igyekszik ösztönözni az innovációs gondolkodást, szervezni az ötletek gyűjtését és megvitatását, ezért szerveztünk innovációs ötletbörzéket és innovációs kerekasztalt, amelyeket folytatni kívánunk.
Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese; Kifejtette, hogy a két napos konferencián elhangzó előadások kiemelten fontosak a kis-és középvállakozói szektor számára. Számukra az innováció jelenti a kitörési pontot. A kormányzatnak olyan állami keretrendszert kell kialakítania, hogy a kis-és középvállalkozások érdekeltek legyenek az innovációs folyamatokban, való részvételben. Úgy vélte, hogy a két nap jó muníciót ad majd a cégeknek az innovációra.
Íjgyártó István, a KKM kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára; Szijjártó Péter miniszter úr képviseletében üdvözölte a szakmai fórum résztvevőit. Elmondta, hogy 2014 óta a külügyminisztérium a hagyományos külpolitikai szegmensét kiegészítette a külgazdasággal integratív módon. Ez ma már elválaszthatatlan a külpolitikai prioritásoktól. A minisztérium portfóliójának bővítése a külgazdaság mellett, magában foglalja az oktatás nemzetközisítésének promócióját, a kulturális és a tudománydiplomácia területét is. Versenyképességünk növelése érdekében elengedhetetlen a külpolitikai stratégia integratív megfogalmazása. A KKM ennek a szemléletnek a jegyében építette ki külgazdasági hálózatát és növeli, erősíti tudományos attaséi hálózatát is. A tudomány, az innováció a fejlett világban meghatározó eleme a versenyképesség fenntartásának. Elkerülhetetlen, hogy a magyar vállalkozói és mérnöktársadalom is minél aktívabban bekapcsolódjon a rohamléptekben bővülő globális folyamatokba és részese legyen a ma már trenddé váló, világszinten is ható változásoknak. E trendek helyszínen történő követése és az erről való rendszeres tájékoztatás a külképviseleti hálózat egyik kiemelt feladata, a külgazdasági és tudományos attasékon keresztül.

Magyarországon több olyan, folyamatos K+F tevékenységet igénylő ágazat van, amelyeknél számottevő komparatív előnyeink vannak. Így; az egészségipar, a gyógyszergyár tás, a biotechnológia, az informatika, a megújuló energiaforrások, a gépjárműgyártás. Ahhoz, hogy ezeket az előnyöket kihasználjuk, folyamatos fejlesztésre, innovációra és tőkére van szükség. A diplomácia speciális eszközrendszerével segíti a közvetlen átcsatolást a kormányzati, önkormányzati, akadémiai és üzleti szféra között; igyekszik helyben feltérképezni a versenyelőnyöket, nemzetközi viszonylatba helyezni a létező hazai kapacitásokat. Ez segítheti a támogatások racionalizált elosztását is, mert a kiélezett versenyben a mindig szűkös forrásokat oda célszerű összpontosítani, ahol globális szinten is kiemelkedő eredmények várhatók. A hazai innováció rendszerében hangsúlyos szerepe van az uniós támogatási programoknak. Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kutatás-fejlesztési célú keretprogramja, a Horizont 2020 stratégia a kutatás –fejlesztési célú források jelentős növelését tűzte ki célul. Ez a hazai innovációs környezetre is pozitív kihatással lehet, különösen, ha sikerül fenntartani, esetleg növelni a magyar uniós pályázatok sikerarányát. Az uniós szint mellett egyre növekvő jelentőséggel bírnak a szűkebb régión belüli együttműködések. A Visegrádi országok a tavalyi évben külön innovációs munkacsoportot hoztak létre. A térség országainak összefogásával Közép-kelet Európa egységes innovációs központként jelenhet meg a régiók versenyében – ennek kiemelkedő helyszíne lehet Budapest. A közfinanszírozású kutatás-fejlesztési szektor egyre nehezebben képes lépést tartani a világméretű tudományos kiválósági versenyben. Ezért kiemelten ösztönözzük a nemzetközileg is versenyképes tudásközpontok létrehozását, a vállalati szektor, a felsőoktatási és akadémiai intézmények közötti tudástranszfer erősítésé, az alap és alkalmazott kutatás-finanszírozás rendszerszerű stabilitásának növelését. Külképviseleteink kapcsolatrendszerére támaszkodva számos rendezvény jön létre a világban a hazai startup vállalkozások külföldi megismertetése céljából. A magyar startup ökoszisztéma fejlődési irányainak helyes kijelöléséhez elengedhetetlen a célzott nemzetközi tájékozódás. A magyar innovációs rendszer egészének dinamizálására vonatkozó jövőkép fontos eleme a rendszer nemzetközi beágyazottságának biztosítása. Ebben támogató szerepet játszik a külügyi és külgazdasági apparátus, amint a jelen konferencia mottója is sugallja; „az ötlettől a megvalósításig”, a kreatív tudásforrástól az üzleti hasznosulásig. A magyar mérnöki tudás a Bolyaiak óta világszerte elismert, mint ahogy a magyar mérnökképzés, a műegyetemi képzés szintén világszínvonalú és a mai napig számos külföldi fiatal tanul Budapesten. Közös érdekünk, hogy elődeink eredményei után további sikereket érjünk el a kreativitás és innováció terén. Bízom benne, hogy az elkövetkező két nap kiváló alkalmat nyújt Önöknek a programban foglalt kérdések alapos, gondolatébresztő megvitatásához. A nemzetközi kapcsolatépítésük során, pedig biztatom Önöket, hogy bátran támaszkodjanak a KKM és külképviseleteink által kínált együttműködési lehetőségekre.

Koji László a BKIK általános elnökhelyettese; a konferencia résztvevőinek köszöntése után elmondat, hogy az innovációt a vállalkozói oldalról próbálja megközelíteni. Köztudott, hogy az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Szentgyörgyi Albert szerint a kreativitás onnan indul, hogy valaki valamit gondol valamiről és másvalaki mást gondol róla! Az innováció lényegében kreatív rombolás, mert új termékek, módszerek és eljárások kidolgozására és meghonosítására kerül sor. Ennek eredményeként új iparágak és új munkahelyek jönnek létre. Ugyanakkor, miközben a régi termékek eltűnnek piacról, vele együtt pedig gyakran a régi termékeket előállító vállalatok és munkahelyek is megszűnnek. Sajnos gyakran megfeledkezünk erről a kettősségről, és általában csak az egyik oldalt, az új eredményeket tekintjük. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 220 ezer vállalkozást számlál. Ennek mintegy 80%-a kisvállalkozás. A hétköznapokban rendkívül fontos, hogy a mikró és kisvállalkozóknak meg tudjuk mondani, hogyan legyenek innovatívak, hogyan lehet az innovációt finanszírozni. A vállalkozóknak kívánja, hogy a pályázatokban sikerrel vegyenek részt.

Monszpart Zsolt, a Nemzeti Kutatási, fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese;
A magyar innovációs rendszer finanszírozási kérdéseit taglalta. Tapasztalatai szerint olyan pályázatokra van szükség, amelyeknél a finanszírozás az ötlettől a megvalósításig finanszírozható. Magyarország tehetséges, de a tehetséget gondozni kell. Megállapította, hogy mindenütt szükség van innovációra, amihez viszont a kockázatvállalási készséget is növelni szükséges. Az innováció eredményének a piacon kell megjelennie. Nemzetközi versenyképességünk csak az innováció által növelhető.

A  kiemelt előadók és előadásaik:
Lepsényi István, NGM gazdaságfejlesztésért és – szabályozásért felelős államtitkár
Az innováció szerepe a nemzetgazdaság fejlődésében
Marjay Gyula, VOSZ alelnök
Az innováció kulcsszerepe a KKV szektor fejlődésében
Dr. Németh Gábor, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Tájékoztatási és Innováció támogatási Szervezetének főosztályvezetője
A szellemi tulajdon szerepe a hazai innováció rendszerében
Krisán László, KAVOSZ vezérigazgató
Innovatív finanszírozási technikák a KAVOSZ-nál
Csapó György, BKIK alelnök
Humán és Öko Innováció
Karikás György, az ÉVOSZ Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottságának elnöke
Innovációs készségek és lehetőségek az építőiparban

1.     szekció összefoglalója
A konferencia 1. szekciója a konferencia mottójával megegyező, „az ötlettől a megvalósításig” nevet viselte. Három részre tagozódott.
Az első részben a jó és követendő példa bemutatása érdekében a „Magyar Termék Nagydíj” három képviselője mondta el, hogyan jutottak el az innovációs ötletük piaci termékké fejlesztéséig, milyen eredményeket értek el a gyártásban és mire számítanak a jövőben.
Elsőként Schwartz István, a MÁV Start Zrt. üzemeltetési vezérigazgató-helyettese ismertette az IC+ nagysebességű vasúti személykocsi fejlesztésének körülményeit. Elmondta, hogy a nemzetközi szabványoknak és elvárásoknak is eleget tevő kocsik 50%-ban hazai termékekből készülnek. Ezt az arányt szeretnék a jövőben legalább 70%-ra emelni. A hazai igények biztosítják a gyártás folyamatosságát, de a már meglevő megrendelések alapján külföldre is szállítanak. A gyártás költségét összevetették a külföldi árajánlatokkal, s megállapították, hogy a vállalatnak, megtakarítást eredményez, ha a vásárlás helyett a saját gyártmányaikkal váltják ki a régikocsikat.
HAJDU hőszivattyús forróvíztárolókat Helmeczi Árpád, a Hajdúsági Ipari Zrt. termékfejlesztésért felelős munkatársa ismertette. Az energiamegtakarítást eredményező termékük a hazai piacon a jelenlegi energiaárak mellett még nem versenyképes, de biztatóak a külföldi sikereik. Nem volt egyszerű az út az ötlettől a kereskedelmi forgalomba helyezhető termékig, de felismerték, hogy a fejlesztés biztosítja cégük fennmaradását, s bebizonyosodott, hogy jól döntöttek.
Fodor Zoltán, a GEOWATT Kft ügyvezetője a vezetésével kifejlesztett, 2012. évben Nagydíjat kapott, „Vaporline” márkanevű megfordítható, multifunkciós, gőz befecskendezéses, körfolyamattal szerelt geotermikus hőszivattyú családot ismertette. Elmondta, hogy a nagydíj is segítette cégüket abban, hogy megbízható partnernek tekintik, s nagyteljesítményű gépekre is kapják a megrendeléseket.

A második részben öt ötletgazda ismertette feltételezésük szerint versenyképes piaci termékké fejleszthető innovációs ötletét.
Szügyi György, az ArchEnerg Klaszter alelnöke, Innovációs javaslatát ismertette a hőszivattyús hűtő-fűtő energiarendszerek piaci elterjesztésére.
Dr. Maiyaleh Tarek, egyetemi docens, és Murin Sándor, a Qplan Kft ügyvezetője az új típusú Kátai-féle hűtőberendezés energetikai és gazdasági előnyét mutatta be.
Biztató volt Stadler János, innovációs menedzser tájékoztatása a szennyvíziszapok lignites ártalmatlanítására és a talajban környezetbarát elhelyezésére irányuló szabadalmának és know-howjának megvalósításáról.
Nagy Imre, feltaláló a Nagy-rotor-motor prototípusának tapasztalatait mondta el.
Andó Zoltán, a PiandTech ügyvezetője a már forgalmazott, alacsony kipufogás ellenállású részecskeszűrő katalizátort mutatta be.
A harmadik részben három vitaindító előadást követően kerekasztal beszélgetés volt az ötletek termékké fejlesztésének és piacra juttatásának támogatási módjairól.
Folytatva és részletesebben kifejtve a plenáris ülésen köszöntőjében elmondottakat, Monszpart Zsolt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Innovációs és általános elnökhelyettese az innovációs ötletek megvalósításának támogatási rendszerét, a pályázatok konkrét formáit ismertette. Kiemelte, hogy a Hivatal nem támogatásnak, hanem befektetésnek tekinti a rendelkezésre álló erőforrások felhasználását, ezért a döntéseket körültekintően hozzák meg. A pályázatok elbírálása során különös figyelmet fordítanak az innovációs ötletek piacképes termékké fejlesztési lehetőségének feltárására, a nemzetközi versenyképesség megítélésére. Nagyon fontosnak tartják az értékteremtést, azt, hogy a közpénzen megvalósított fejlesztés eredményeképpen érték szülessék.
Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpontjának igazgatója azt ismertette, hogy miként tudja segíteni a BME az innovációs ötletek megvalósítását. Kiemelte, hogy az egyetem oktatói és kutatói által minden szakterületen egy intézményként tud hozzájárulni a fejlesztéshez. Bemutatta szolgáltatásait, ismertette azokat a példákat, ahol a fiatalok kreativitásának eredményeképpen érték el sikereket.
Mórucz Norbert az Ipari-, Tudományos- Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület igazgatója azt mutatta be, miképpen tudnak Ők hozzájárulni az innovációs ötletek megvalósításához. Beszámolt a hazai ipari parkot tudományos ipari parkká alakulásáról, az ún. tudásháromszög, a kutatás, oktatás és üzleti szféra összekapcsolásáról.
Az előadásokat követően az előadók kerekasztal beszélgetés keretében válaszoltak a résztvevők kérdéseire, hallgatták meg jobbító hozzászólásaikat, javaslataikat.

A 2. szekció pragmatikus rendszerszemléletű megközelítésben a „megújuló energiaforrások használata az építőipar és a gépgyártás területén” címet viselte, ” Zöld energetikai és ipari innovációk” alcímmel.
Az első előadást; „Innovatív épületek létrehozása – Domotika” címmel Horváth János, EOQ MNB Építésügyi Szakbizottság elnöke tartotta. Kiemelte, hogy ma az építésügyi innovációban útkeresés zajlik. Ehhez jó támpontot ad az Ipar 4.0 és az IoT –az un. dolgok internete. Először okos épületeket, majd okos városokat és okos közlekedést kell létrehozni. Elengedhetetlen ezen törekvéseket az építésigazgatás folyamatába is beilleszteni, meghatározni a teendőket. Létre kell hozni egy Domotika- tudásközpontot.
Másodikként „Út a jövő komfortjához” címmel Szilágyi Sándor, ENSZ-WIPO Aranyérmes feltaláló, főiskolai docens, Komfort 2001 Kft. cégtulajdonos azt a témakört járta körül, hogy lehet-e a gettósodó lakótelepeknek jövője.
Bodnár Balázs, az Evopro Systems Engineering Kft. ügyvezető igazgatója „Nyílt innováció az evopro gyakorlatában” című előadásában bemutatta az Evopro fejlesztési eredményeit, amelyeket a piac is befogadott és értékelt.
Ezt követte egy új könnyűszerkezetes építési technológia az ISB színvonalas, vetítéssel indított előadása „ISB a sikeres – könnyűszerkezetes technológia „címmel, melyet Szombathelyi Imre, építészmérnök, feltaláló ismertetett.
Korszerű építéstechnológiák építéstechnológiai kockázatairól hallhattunk igen érdekes, meglepő előadást Szulyovszky László, építészmérnöktől, ÉTE Biológiai Kutató Munkacsoportjának vezetőjétől.
Az ún. „OXYDTRON Ígéretes technológia az építőiparban” címmel egy új vízzáró beton innovációjáról hallhattunk, Balogh István, BioEkoTech Hungary Kft. Ügyvezető Igazgató előadásában.
Gláser Tamás, Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tagja, a Magyar Védjegy Egyesület ügyvezető elnöke, VOSZ EB alelnök, „Iparjogvédelem, szerzői jog, áruszolgáltatás hamisítások „témaköréről beszélt. Az előadást követően egy nagyon érdekes párbeszéd alakult ki az előadó és a hallgatóság között.
Kovács János, a Bankorg Kft. cégtulajdonosa, BKIK Ingatlanosztály alelnöke, VOSZ IFH Szekció alelnök bemutatta a „Kisvállalkozások innovációs mechanizmusa”-t.

A szekció befejező előadásaként - sok-sok szakmai meglepetéssel tarkítva - a textilipari szakemberek által összeállított textilipari innovációk bemutatása zárta a sort, 2 x 5-10 percben a textilipar energetikai célú innovációi, retrofit megoldása világítástechnikában, stb. Ezen innovációs megoldások részletes bemutatása a kiállítási standokon volt.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Kiírta a 2016. évi Magyar innovációs nagydíj pályázatot a Magyar Innovációs Alapítvány együttműködő partnereivel közösen, a díjjal hagyományosan az év legjelentősebb műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítményét ismerik el - jelentette be Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) alapító elnöke november 24-én Budapesten, a Magyar Innovációs Klub rendezvényén.

Magyarország két helyet előre lépve a 33. helyen áll azon a globális innovációs listán, amelyet az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO állított össze.

Az idősebb, 55 éven felüli magyarok 60 százaléka tisztában van vele, hogy a folyamatos technológiai fejlődés szükséges és elkerülhetetlen, ez az arány bőven meghaladja az európai 41 százalékos átlagot, ennek ellenére a nyugat-európai országokhoz viszonyítva sokkal kevésbé tudnak haladni a korral az idősebb magyarok - derült ki a Samsung legújabb kutatásából.