BPMK

SZIP helyzetértékelés kamarai szemmel

A mérnöki kamara kiemelt feladatának tekinti a DNFP sikeres megvalósítását.

A Szupergyors Internet Program kitűzött határideje és a célok megvalósítása érdekében jelentős feladat hárult a mérnöki kamarához tartozó hírközlési tervező mérnökökre (HI-V), műszaki ellenőrökre (ME) és felelős műszaki vezetőkre (FMV) egyaránt. Ennek tudatában végeztük az elmúlt két évben szakmai képzési és továbbképzési munkánkat. A program meghirdetését követően lényeges a gyors információáramlás, a szakmai felkészítés és az érdekérvényesítés. Felkészültünk a programra, együttműködést alakítottunk ki a minisztériumokkal, hatóságokkal és egyesületekkel. (NFM, NFM SZIP Programiroda, BM, HTE, NMHH, MKHSZ) Rendszeresen tájékoztattuk tagjainkat (fórumok, szakmai nap, Mérnök Újság, hírlevél). Célirányos szakmai továbbképzéseket szerveztünk, amelyben kiemelten NGA technológiák szerepeltek. Kidolgozásra került: FTTH-GPON passzív hálózatok műszaki irányelve. Az új és módosított jogszabályok megismertetéséhez szakmai segédleteket készítettünk. Az NMHH-val közösen módszertani útmutatót készítettünk településrendezési hírközlési szakági tervezéshez. Pályázati feltételekhez Tervezési irányelveket dolgoztunk ki. Munkánk során a jogszabály változások ismertetésére nagy hangsúlyt helyeztünk. Ezen belül a módosított EHT, a 14/2013 NMHH rendelet, a településrendezési módszertan és az engedélyezés menetének bemutatására segédletet készítettünk. Külön programban ismertettük a méréstechnikai eljárásokat. Gyakornokok részére 100 órás gyorsított tervező képzést tartottunk, amelyet 26 fő sikeresen teljesített. A jogszabály-változások miatt és az engedélyezés gyorsítása érdekében elkészítettük a Tervek Tartalmi Követelményeinek módosítását. Vezetésemmel a program kezdete óta, negyedévente koordinációs megbeszéléseket tartunk, amelyen a KIFŰ SZIP, BM, NMHH, és a mérnöki kamara mérnökei vesznek részt és tájékoztatásra feladat-meghatározásra került sor. Külön munkacsoportot hoztunk létre a MÁV és a Kamara szakemberivel a MÁV tulajdonosi engedély-kiadás egységesítése és gyorsítása érdekében, amelyet napjainkra – néhány MNV Zrt. tulajdonát képező MÁV Zrt. kezelői ingatlan SZIP érintettség-kivételével –  lényegében megnyugtatóan rendezni tudtunk. Megalakítottuk az elektromos szolgáltatók és a kamara munkacsoportját a közös oszlopsoros szerelés feltételeinek optimalizálása és egységesítése céljából.   Feladatunk a hosszú távra tervezett hálózatok minőségének biztosítása is. Ennek érdekében a szolgáltatók, a SZIP-, az NMHH-, az MMK tervezők képviselői megbeszélésén összegeztük a tervek minőségének növelése és az érték alapú díjazás elérése érdekében a szükséges feladatokat. Közös célként határoztuk meg a tervezői és a kivitelezői munkák minőségi színvonalának emelését, és az ezzel szorosan összefüggő értékalapú mérnöki díjazás elérését. 2015. év márciusában a MMK névjegyzékben HI-V 408/59 fő szerepelt a mérnöki kamara nyilvántartásában, amely létszámot intenzív szakmai képzéssel és mozgósítással 2017. márciusra HI-V 653 főre növeltünk. Úgy véljük, hogy a szükséges szakember létszám így megfelelően alakult, mely alkalmas és elegendő a SZIP keretében végzendő tervezői feladatok volumenéhez.


A SZUPERGYORS INTERNET PROGRAM HATÁRIDŐBEN TÖRTÉNŐ MEGVALÓSULÁSÁT AKADÁLYOZÓ  PROBLÉMÁKRÓL
1.) Mérnökeink KKV-ként tevékenykednek és a szakmai feladatok mellett a működésük feltételeit is biztosítani kell, ezért fontosnak tartjuk az értékalapú díjazást és a fizetési határidő betartását. Kezdeményeztük, hogy a SZIP megvalósításán dolgozó mérnöki irodák, tervezők részére a megnövekedett munkákhoz szükséges szoftvereket és eszközöket nagy intenzitású pályázati támogatással szerezhessék be. (Ilyen pályázat kiírására, többszöri ígéret ellenére eddig nem került sor.)
Ha pályázati lehetőségre nincs mód, akkor más támogatási forma megvizsgálást kértük folyamatosan. (Ennek nagyságrendje mintegy 300 millió Ft.) Erre szükség van, mert az ágazatban tevékenykedő vállalkozások tőketartalékai kimerültek és a megoldandó feladat intenzitása rendkívüli.
2.) A pályázat-nyertesek megvalósítási folyamatát a HTMR rendszerben kell kezelni.
Ismereteink szerint mai napig nem kapták még meg a nyertesek a rendszer
hozzáféréshez szükséges belépési azonosítókat. A HTMR tervezőink részére plusz feladatot jelent, ami a jelenlegi szerződésben nem szerepel, így a díjazása nem rendezett. A díjazást szükséges a szerződésben biztosítani az építtető részéről.
3.) A Mapping eltérések gyors és hatékony megoldása – a mérnöki kamara többszöri kérése ellenére – nem történt meg. A Mapping anomáliák kezelésére szükségesnek tartjuk KIFÜ állásfoglalás kiadását.
4.) Az e-közmű használata 2017. július 1-jétől kötelező, ugyanakkor például: „Nem minden közművezeték-üzemeltető tett eleget a jogszabályban előírt regisztrációs kötelezettségének, így előfordulhat olyan eset, hogy nem található a rendszerben az adott üzemeltető. A rendszer térképi adatokkal való ellátottsága jelenleg nem teljes. Az e-közmű rendelet jelenleg nem tiltja, hogy azokat a térképi adatokat, amelyek a rendszeren keresztül még nem elérhetőek, úgy az eddigi gyakorlatnak megfelelően, közvetlenül a közművezeték-üzemeltetőktől szerezzék be.” Az éles működés megkezdése óta már felmerült számos probléma kezelése elhúzódott. Az átmeneti időszakban szükségesnek tartjuk a hírközlési szolgáltatást az e-közmű csomagból kivenni, a SZIP rendkívül szoros határidejére.
A program jelenlegi állását meghatározza az a tény, hogy a szolgáltatók egy része a SZIP keretében elnyert járásokra fővállalkozókkal szerződött, akik a tervezőkkel csak 2017 májusában állapodtak meg.

A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁBAN – EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK ÉRTELMÉBEN –  FOLYAMATOSAN KÉRTÜK ÉS KÉRJÜK A KIFŰ, KIFŰ SZIP PROGRAMIRODA HATÉKONY SEGÍTSÉGÉT.
Javaslatot fogalmaztunk meg a tervezői szakma alkalmassá tételéhez a SZIP program sikeres végrehajtásának érdekében – vissza nem térítendő –  állami támogatásra.
A mérnöki kamara munkacsoportja által javasolt eszközök és tervezést támogató rendszerek, amelyekre célszerű vissza nem térítendő támogatást nyújtani a hazai informatikai tervező szakembereknek, a Digitális Magyarország sikeres lebonyolítása érdekében.
1. Tervezést támogató szoftverek
- Térinformatikai rendszereket kezelő programok, közül Magyarországon a legelterjedtebb Autocad (dwg) vagy Microstation (dgn). A hazai nyomvonalas létesítmény tervező cégeknél általában az AutoCAD az elterjedtebb.
Vannak még DWG kompatibilis, más fejlesztők által készített programok; a CADian, a ProgeCAD ugyanakkor ezek nem feltétlenül kompatibilisek az AutoCAD-del, de sima rajzolási feladatok ellátására megfelelőek. (Általában AutoCAD „kompatibilis” felhasználó felülettel rendelkeznek, így kevésbé kell beletanulni.)
- Dokumentáció elkészítéséhez irodai programcsomag, szövegszerkesztő és táblázatkezelő funkcióval (Microsoft Office, de vannak ingyenesek is: OpenOffice – LibreOffice)    
2. Olyan szoftverek, melyek alkalmasak nagy tömegű adatok kezelésére
- adatkezelő programok (száladatok, költségvetési adatok, nyomvonaladatok),
- adatkezelő program, ami alkalmas közvetlenül az Autocad, vagy Microstation rajzból adatok kinyerésére és további feldolgozására (például: Bentley Fiber, Netvisor NET Planners, Autocad-hez fejlesztett (3rd party) pluginek (nincs „gyári” optika tervezést segítő rendszer, úgy mint a Bently fibere), a hazai vállalatok által kifejlesztett optikai hálózattervezést segítő programok, stb.)
Célszerű lenne ezen segédprogramok felmérése, összeírása is.
3. Tervezést támogató szoftverekhez szükséges eszközök.
- számítógépek,
- síkplotterek színes, A0-ás méretben,
- színes és fekete-fehér multifunkciós nyomtatók (nyomtató-másoló-szkennere),
- notebook-ok, laptopok, tablet (terepi bejáráshoz)
4. Egyéb tervezéshez szükséges eszközök
- terepi munkavégzésre alkalmas gépkocsi,
- GPS mérőműszer (Autocad vagy Microstation alá közvetlenül feldolgozó szoftverekkel)
- esetleg talajszkenner, a közművek elhelyezkedésének megállapításához (ez inkább az extrák közé tartozik).
- Korszerű pontfelhő alapú scannerek a helyszín felvételezéséhez.
5. A támogatás feltételének megfelelő kialakítása szükséges annak érdekében, hogy valóban csak azok juthassanak hozzá a vissza nem térítendő támogatáshoz, akik tevékenyen részt vesznek a program tervezésében.

Kassai Ferenc, BPMK elnök, MMK alelnök