BPMK

Az árvízvédelem ügyét szakmai alapon kell kezelni

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és Budapest Főváros Önkormányzata közösen szervezett vízgazdálkodási és vízépítési szakmai napot június 9-én.

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke, Kassai Ferenc úgy ítélte meg, hogy a közös jövőnk szempontjából rendkívül fontos ez a szakmai nap: „A vízgazdálkodás olyan tudományos és mérnöki kérdésköröket ölel fel, amelyek közérdeklődésre tartanak számot a társadalomban és alapvetően befolyásolják a közgondolkodást.  A társadalom tagjainak jelenlegi, gyakran rossz beidegződései és magatartásformái megváltozásához is hozzájárulhat ez a konferencia, amely a Főváros legfontosabb vízgazdálkodási és vízépítési tennivalóit próbálta meg összegezni.”
A konferencia a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködési megállapodása alapján jött létre. A rendezvény fókuszában a vízgazdálkodás és a vízépítés időszerű fővárosi feladatai álltak. Így a nagyvízi mederkezelési terv az árhullámok növekedési ütemének a mérséklése, árvízvédelem, a folyók adottságaihoz igazodó terület- településfejlesztés igénye, a vizek jobb állapotát előirányozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, a vízvisszatartás igénye, és vízi-közmű fejlesztése.
Tarlós István főpolgármester köszöntőjében leszögezte, hogy az árvízi védekezés ügyét nem befolyásolhatják a politikai érdekek, azt szakmai alapon kell kezelni: fel kell hagyni a politikai haszonszerzés vágyára épülő felelőtlen bosszúkoncepciókkal”. A Duna fővárost érintő szakaszán több helyen fel kell újítani, illetve meg kell erősíteni a védműveket. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét pedig meg kell valósítani, mert ez az ott élők biztonságának alapvető feltétele. Elmondta, hogy húsz évig azért nem történhetett semmi a Duna-partokkal, mert szétforgácsolódott az akarat és az erőforrások. Ezért is fontos, hogy már központi, fővárosi kezelésbe került a Duna budapesti partszakaszainak kezelése. Emlékeztetett arra, hogy Budapesten a Duna vízszintje az elmúlt 15 évben négyszer is meghaladta a 8 métert, közelítette a 9 métert.  A sorozatos rekordokat meghaladó árhullámok eddig sem emberéleteket nem követeltek, sem tartós környezeti károkat nem okoztak, köszönhetően a jól szervezett védekezésnek, de nem bízhatunk abban, hogy a két évvel ezelőtti árvíz nem ismétlődik meg a közeljövőben. Az ENSZ jelentései szerint a jövőben még gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási körülmények. Szerinte ezért is fontos Áder János köztársasági elnök felhívása, amely azt jelenti: a klímaváltozás elleni küzdelem már nemcsak a környezetvédők, hanem mindnyájunk feladata, sőt kötelessége.


Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke a rendezvény egyik házigazdájaként köszöntötte a résztvevőket: elmondta, hogy a főváros fenntartható fejlődéséhez innovatív módszerekre, s a gazdaságossági és a biztonsági szempontok figyelembevételével mérnöki gondolkodásra van szükség. „A mai rendezvényünk fókuszában a vízgazdálkodás és a vízépítés időszerű Budapesti feladatai állnak, szem előtt tartva a fenntartható fejlődést Fővárosunk érdekében.” Az épített és a természeti környezet pusztítását, az emberi kultúra hanyatlását naponta tapasztaljuk. A mindennapok emberének már nem szükséges cáfolhatatlan tényekkel, tudományosan megalapozott mérésekkel bizonyítani környezetünk károsodását, elegendő, ha körülnézünk közvetlen környezetünkben, és a rádiót, televíziót nézve megerősödik bennünk, hogy a baj világméretű. Az ENSZ Közgyűlése 1992-ben Rio de Janeiro-ban rendezte meg a "Környezet és Fejlődés Konferenciát”, amelynek már központi gondolata a fenntartható fejlődés volt. A konferencia elfogadta a "Feladatok a XXI. századra" (Agenda 21) című dokumentumot, amely ajánlások és javaslatok gyűjteménye a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében.A VÍZ VILÁGNAPJA megünneplését is ezen a konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e kitüntetett nappá, felhívva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.2015-ben a Víz Világnapjának kiemelt témája a "Víz és a fenntartható fejlődés" volt.
A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”, ahogy az ENSZ Brudtland-jelentésében szerepel. Ehhez le kell küzdeni, a környezet elhasználódását, oly módon, hogy közben ne mondjunk le a gazdasági fejlődés, a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényéről.

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője is kiemelte, hogy az utóbbi években világszerte számos vizes jellegű katasztrófa történt. Ezek mellett viszont egyre nagyobb a légszennyezettség is, nagy problémát jelent továbbá a túlnépesedés, az ennek nyomán megnövekedett vízhasználat és a hőmérséklet emelkedése. Utóbbi kapcsán a KEH igazgatója kitért arra is, hogy az egyre gyakoribbá váló hőhullámok is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
A klímaváltozásnak minden országra hatása van.. Elmondta: hétfőn a G7-es országok vezetői is csatlakoztak Áder János környezet- és klímavédelmi felhívásához.
Az államfő Élő bolygónk elnevezésű akciójához Budapest főpolgármestere május végén csatlakozott.

Dénes Miklós, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) vízgazdálkodási szakcsoportjának vezetője felidézte: 2013. június 9-én este 10 és másnap hajnali 2 óra között Budapesten 891 centiméteren tetőzött a Duna, 31 centiméterrel meghaladta az addigi (2006-os) rekordot. Ez az új árvízszint feladatot adott a szakmának és a politikusoknak egyaránt.

Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatásért és vízügyért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte: az árvízvédelmi és vízgazdálkodási intézkedéseket nemzeti és nemzetközi szinten is össze kell hangolni. Elmondta, több uniós vízügyi irányelv megvalósításában is komoly előrelépést ért el Magyarország: vízgyűjtő-gazdálkodási, árvízi kockázatkezelési terveket készítettek. Emellett új mértékadó árvízszinteket határoztak meg, felmérték a vízparti területeket, a fővárosban és országszerte egyaránt. A vízbiztonsági szemlétet előtérbe kerülését tartja nagyon fontosnak.

Haranghy Csaba Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, Tiszta vizet a Dunából a Dunába – vízellátás, szennyvíztisztítás helyzete, feladatai, lehetőségei címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a vízszolgáltatás jelentős energia mennyiséget használ, ezért lényeges az energiahatékonyság előtérbe helyezése.

Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója Budapest árvízi védekezésének súlyponti helyeit mutatta be. Kiemelt fontosságúnak nevezte például az észak-budai térségben a Királyok útja, az Aranyhegyi-patak, a Gázgyári terület és az óbudai HÉV védelmét, de kitért a Víziváros problémájára is.
Dr. Józsa János, tanszékvezető egyetemi tanár, a Vízügyi Tanács tagja Árvízvédelem és tudomány című előadásában bemutatta hogyan hasznosul a tudományos kutatás az árvíz és katasztrófavédelemben.
Dr. Szeneczey Balázs, városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes a Csillaghegyi öblözet árvízvédelmének terveit mutatta be.
Dr. Tóth László elnök-vezérigazgató, MÉLYÉPTERV Komplex bemutató előadásában ismertette a szentendrei mobilgát műszaki rendszerét.
Dr. Fonyódi Mariann tervező,  BFVT A Duna, mint előny és korlát a Főváros területhasználatában – hullámtér beépítés, víz hozzáférés kontra közlekedés című előadásában külföldi példákon keresztül mutatott be városrendezési elképzeléseket Budapest lakossága és a Duna kapcsolatának jobb kihasználására.
Szilágyi Attila, igazgató, KDV Vízügyi Igazgatóság a Duna nagyvízi mederkezelési tervét elemezte előadásában.
dr. Ákoshegyi György, Magyar Hidrológiai Társaság Budapest, a felszín alatti vizek városa – termálvízkincsünk hasznosítása és veszélyeztetettsége, felszín alatti vizek helyzete, gazdálkodás, monitoring címmel tartott előadásában Budapest hatalmas vízkincseire hívta fel a figyelmet.
Prajczer Antal, geotechnikai irodavezető helyettes, FŐMTERV a felszín alatti vizek geotechnikai vonatkozásai című előadásában a talajvízszint megfigyelő kutak helyzetét ismertette.
Sali Emil, közműtervezési igazgató, FÖMTERV előadásában Budapest csapadékviszonyainak változását mutatta be  az elmúlt másfél évszázadban
dr. Gayer József  kuratóriumi elnök,  Global Water Partnership Magyarország Alapítvány Települési csapadékgazdálkodás – világtendenciák című előadásában a csapadékvízelvezetés mára megváltozott koncepcióját mutatta be, mely szerint a gyors elvezetés helyett törekedni kell a helyi vízmegtartásra.
Kassai Ferenc zárszavában elmondta, hogy a Föld számos országában a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz is hiányzik az emberek életéből. Magyarországon és Budapesten nem ez a helyzet, mert mi azon szerencsések közé tartozunk, akik – a természeti adottságokból – jelentős vízkinccsel rendelkeznek. Hazai vízkincsünk megőrzése mindannyiunk közös felelőssége.

A tanácskozásra nagy szakmai és médiaérdeklődés mellett került sor a Fővárosi Önkormányzat Dísztermében.