BPMK

Elhunyt dr. Mecsi József alelnök

Elhunyt dr. Mecsi József professzor, egyetemi tanár, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara alelnöke, a Geotechnikai Tagozat korábbi, alapító elnöke.

Dr. Mecsi József
1945 – 2015


Nagykanizsán született. Székesfehérváron a Jáky József Útépítési Technikumban érettségizett, majd 1969-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát.
1970-től 1985-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékén tudományos munkatársként oktatott és kutatott, eredményei közül a horgonyok teherbírásának meghatározására és az alagutak okozta süllyedések előrejelzésére használható eljárások emelkednek ki. 1985 és 1992 között a Vízépítő Vállalat műszaki tanácsadójaként dolgozott elsősorban projektek koncepcionális tervezésén és a mélyvibrációs talajjavító eljárás bevezetésén.

1991-ben saját mérnöki irodát alapított és abban élete végéig folytatott szakértői tevékenységet. Sok szakvéleményt készített épületkárok, felszínsüllyedések, gátszakadások, alagútbeomlások tárgyában, ill. koncepcióterveket talajjavítási technológiák alkalmazására és mélygarázsok kialakítására. Az utóbbi évtized munkái közül a legnagyobbak az M6 autópálya alagútjának beomlásának és az ajkai vörösiszap-tároló gátszakadásának vizsgálata, ill. egy tel-avivi s egy bakui kikötő talajjavításának előkészítése voltak.
1992-től előbb vendégelőadóként, majd 2001-től egyetemi magántanárként a Miskolci Egyetemen oktatott a mérnökgeológiai képzést építőmérnöki, elsősorban mélyépítési ismeretekkel gazdagítva. 2004-től a Pécsi Tudományegyetem oktatott, 2005-ben lett egyetemi tanár. Több geotechnikai tárgy oktatójaként nagy figyelmet fordított a gyakorlat élet megjelenítésére és a hallgatók aktivizálására. Ők
ezekért kedvelték őt, s TDK-munkákkal és szakmai programokban való közreműködésükkel viszonozták a türelmes, szeretetteljes gondoskodást. 2005-ben 4 évre a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar dékánjává választották. Ekként nagy szerepet vállalt az oktatási infrastruktúra fejlesztésében, a pécsi építőmérnöki egyetemi szak indításában, a nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok kiterjesztésében és doktori képzés színvonalas működtetésében. 2014-ben egy kutatás szervezőjeként a Pannon Egyetem folytatta pályafutását.

A felsőoktatásban az intézményi kereteket meghaladóan is fontos szerepeket vállalt. 2000 és 2006 között a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) plénumának tagja volt, s elnökölte MAB Építőmérnöki, Építészmérnöki és Közlekedésmérnöki Bizottságát, majd a Műszaki Tudományi Bizottság tagja lett. E tisztségeiben sokat tett a vidéki egyetemek erősítésért, a korszerű gyakorlatias mérnökképzésért, a doktori iskolák színvonalának fenntartásáért. Ugyanezen célokért munkálkodott különböző szerepeket vállalva több egyetem doktori iskolájában is. 2009-től a Magyar Mérnöki Kamara Oktatási Bizottságának vezetőjeként is ezekért az ügyekért küzdött, közben színvonalas tanulmányokban mutatta be a felsőoktatás állapotát és legfontosabb problémáit. Oktatásfejlesztési tevékenysége nemzetközi színterekre is kiterjedt. Tagja volt a Mérnöki Oktatás Nemzetközi Konferenciák elnökségének és a Nemzetközi Hálózat a Mérnöki Oktatás és Kutatás Területén elnevezésű szervezetnek.
Tudományos munkásságának kulcseleme a talajban kitágított hengeres üreg körül kialakuló állapotot leíró mechanikai modell fejlesztése és ennek különböző alkalmazásai volt. 1981-es egyetemi doktori dolgozatában az első elméleti leírást az injektált horgonyok teherbírásának meghatározására használta. 1993-as kandidátusi értekezésében a táguló üreg körüli feszültségek, elmozdulások és térfogatváltozások általános összefüggéseit dolgozta ki nem lineáris anyagmodellt alkalmazva.
1999-ben a habilitációs téziseit elméletét a kőzetek plasztikus állapotának, valamint a kőzet és a szerkezet kölcsönhatásának általános vizsgálatára kiterjesztve fogalmazta meg. Ezeket később nemzetközi sikert is elérve alkalmazta a presszióméteres vizsgálatokeredményeinek és a cölöpök teherviselésének interpretálására is. Ezekről és szakértői munkáiról közel 200 tudományos közleményben, könyvben, szakcikkben, előadásban számolt be nagyobb részt idegen nyelven, s ezekre kb. 100 helyen hivatkoztak.

A 90-es évektől fáradhatatlan és szerteágazó tevékenységével mindinkább a magyar geotechnikai szakmai közélet meghatározó alakja lett. A Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozatát 1996-tól 2010-ig vezetve, majd 2009 óta a Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Társaság Magyar Nemzeti Bizottságának elnökeként sokat tett azért, hogy a magyar geotechnikusok idehaza és külföldön is elismert közösségként működjenek. Sok hazai fórumon képviselte, védte a szakterület érdekeit, s nagy része volt abban, hogy a geotechnikát önálló, saját jogosultsági kritériumain alapuló szakterületként ismerjék el. Nagy figyelmet fordított az arra érdemes szakemberek megbecsülésére. Az elődök tiszteletét rendezvényekkel és emlékező kiadványokkal ápolta, kezdeményezte és gondozta a példás életművek elismerésére szolgáló Széchy-emlékdíjat, melyet 2006-ban ő is megkapott. Fórumokkal, publikációs lehetőségekkel, kitűntetések kezdeményezésével segítette az elkötelezett, aktív szakembereket, és külön odafigyelt a pályakezdő fiatalokra is. Szakmai programok sokaságát szervezte, elévülhetetlenek az érdemei abban, hogy a Széchy Emlékülés (melynek 2003-ban előadója is volt) és a kapcsolódó, a közösségtudatot is szolgáló programok a magyar tudományos és szakmai közélet külföldön is számon tartott eseményévé váltak.

Mecsi József a nemzetközi geotechnikai világban is rendkívül aktív szerepet vállalt. Konferenciák sokaságán képviselte hazánkat, több esetben tudományos bizottsági tagként, fő-, panel- és meghívott előadóként is. Több mint 10 éve vezetőségi tagja volt a Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Társaság két technikai bizottságának is, melyek számára magyarországi workshopokat is szervezett és kiadványokat szerkesztett. Kiemelkedő kapcsolatteremtő képességének is köszönhető, hogy hívására a hazai rendezvényeken gyakran megjelentek a világszervezete vezetői is. Széleskörű baráti-szakmai kapcsolatot épített ki és ezen keresztül elismerést és megbecsülést szerzett nemcsak a magyar geotechnikának, hanem az országnak is.
Hazai közéleti tevékenysége kiterjedt a geotechnikai és oktatási szakmai körökön túli területekre is.
2004 óta a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara alelnökeként dolgozott, a Mérnökújság Szerkesztőbizottság tagja volt.E szerepeiben hasznosítva széleskörű tájékoztatottságát nagy felelősségtudattal foglalkozott a mérnökséget érintő kérdésekkel. 2004 és 2008 között a Fővárosi Tervtanács tagjaként is működött. A Pollack Periodica, Közlekedés és Mélyépítési Szemle és Mélyépítés folyóiratok szerkesztőbizottságában is aktív szerepet vállalt.
Odaadó és eredményes munkásságának elismeréséül számos rangos kitüntetésben részesült, mint a Vásárhelyi Emlékplakett, KTE-díj, Jáky-díj, Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchy Károly Emlékdíj, Hollán Ernő Mérnökdíj, Pro Facultate Renum Metalicarum, Award of Appreciation for superior leadership in Engineering education.
Számára azonban a legtöbbet a szakma, a kollégák és tanítványai elismerése jelentette. Valóban, a szakma iránti elhivatottsága, legendás – önmagát sem kímélő – munkabírása, a műszaki problémák felismerése és az újszerű megoldások iránti fogékonysága, szakmai eredmények átadásának belső kényszere és utánozhatatlan grafikai készsége kivívta mindannyiunk megbecsülését, szinte természetesként fogadva el tőle mindezt. Alig ment el, de máris érezzük hiányát, most ez döbbent rá
bennünket arra, mit is végzett.

 

Dr. Mecsi Józsefről méltatást olvashatnak majd a Mérnök Újság február második hetében megjelenő lapszámában, illetve megemlékezések hangzanak el a Pannon Egyetem tartandó workshopon (február 12-én Veszprémben) és a Széchy Károly emlékülésen (február 13-án az MTA nagytermében). Dr. Mecsi József búcsúztatása és temetése február 20-án, 13 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz termében.