BPMK

MELLÉKHATÁSOK

A járványügyi szakemberek szerte a világon figyelmeztetnek, hogy a pandémia újabb és újabb hullámai következhetnek, és az emberiség még közel sincs ahhoz az állapothoz, hogy végérvényesen fellélegezhessen, ezért a munka világában továbbra is mellékhatásokkal kell számolni.

Az egyik ilyen jelenség az építőiparban hirtelen tapasztalható anyag-áremelkedések kérdése, mely nálunk is problémákat okoz. A gazdaság működése, sajnos, a világjárvány következtében egyik percről a másikra gyökeresen megváltozott, de az építőipar derekasan helytállt a pandémia alatt is, most viszont bizonyos konfliktusok épp e területen látszanak kiéleződni.
A kialakult helyzet voltaképp mindenki számára méltatlan: az értelmetlen áremelkedés következtében a gyártók nyakán maradhatnak a termékek, a fuvarozó és kereskedelmi cégek pedig piacokat veszthetnek, még ha ma úgy is gondolhatják, hogy a helyzet a kezükre játszik.
Méltatlan ez a helyzet a megrendelő, az építtető számára, akinek nemcsak hogy mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, hanem az előre kalkulált és kiszámított terveit (például azt, hogy mikor költözhet be egy épületbe, mikor kezdheti meg ott a saját gazdasági tevékenységét) is romba döntheti.
A nagyberuházók mellett súlyosan érinti az árak elszabadulása a lakosságot is, akinek építési hajlandóságát is visszavetheti az alapanyagok hektikus változása, arról nem is szólva, hogy lakóépületek maradhatnak félbe, családok reményei válhatnak bizonytalanná.
Nehéz a jövőbe látni, mert sokszereplős helyzettel állunk szemben, és a sok szereplő mindegyike – más-más módon ugyan –, de megszenvedte a pandémia sokkját. Ez azonban semmiképpen sem indolkolhatja az építőanyag-előállító és kereskedő cégek mohóságát. Az az alapvető érdeke az építőipari szakmának is, hogy ettől megvédje a fogyasztókat. Ezt szolgálják az elmúlt hónapok kormányzati lépései és ez a cél vezeti az irányító hatóságokat és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárságát.
E célt támogathatja az is, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium elkészítette az építésgazdaság hatékonyságjavítását, teljesítménynövelését és az épített környezet fenntartható fejlesztését célzó középtávú stratégiát, amit már várt a szakma.
A Nemzeti Fentartható Építésgazdasági Stratégia megfogalmazza azokat a javaslatokat, amelyek „az épített környezet minőségi fejlesztését, fenntarthatóságát és az ágazat hatékonyságát, termelékenység-javulását, stabilitását – és ezáltal a magyar munkahelyek megtartását, a magyar családok életszínvonalának megőrzését és javulását szolgálják”.
A stratégia célja, hogy növelje az építőipari ágazat teljesítményét, ehhez azonban jelentős változtatásokat kell foganatosítani az építési jogszabályokban is.  A stratégiával számos olyan intézkedést kívánnak bevezetni, amelyre korábban sosem volt példa. Így:
-    a közbeszerzések esetén kötelező költségbecslés realitásvizsgálatát, valamint a beruházások kockázati besorolását biztosító szakvéleményt – mindezt már a közbeszerzési eljárások megindítását megelőzően,
-    az Építőipari Tételes Referencia Költségadatbázist (ÉTRK), bizonyos értéket meghaladó közberuházások esetén,
-    annak felmérését és előkészítését, hogy a jelentős építési alapanyagoknak, építőanyagoknak és építési termékeknek legyen hazai megfelelője,
-    összhangban a Hulladékgazdálkodási Stratégiával, építési-bontási hulladékot újrahasznosító regionális központok létrehozását,
-    a digitalizáció jegyében egy, az építési termékekkel kapcsolatos valamennyi információt tartalmazó központi adatbázis kialakítását.
A stratégiában megfogalmazottak megvalósításához a kormányzat jelentős pénzezközöket kíván biztosítani.
Az anyagi erő mellett azonban a kutatás-fejlesztésnek más faktorai is vannak, ez pedig az alkotómunka ereje, az innováció, a mérnöki tudás, és e tudás alkalmazása, állandó gyarapítása.
Ne feledjük, hogy a jelen innovációja a jövő innovációjának alapja, és a jövőbeni innováció a jövő fenntartható gazdasági fejlődésének alapja.
És azt se feledjük – erről már írtam e lap hasábjain korábban --, hogy a kormány minden idők legnagyobb család- és lakástámogatási programjait valósítja meg az államilag támogatott, alacsony kamatozású otthon-felújítási kölcsönnel. Az elmúlt esztendők lakásépítési teljesítménye is mutatja, hogy a korábbi családi otthonteremtési kedvezményekkel a fiatal családosoknak mind több lehetősége nyílt saját otthon megteremtésére. Úgy vélem, hogy jó érzékkel lépett a kormányzat, hiszen sokáig okozott gondot, hogy lakásfelújítások száma a kívánatosnál jóval kisebb volt, ha pedig nő a felújítási kedv, akkor az épületeket, lakásokat építészeti, és energiatakarékossági szempontból is a kor színvonalán tudjuk helyreállítani – ez pedig mind az egyének, mind a társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából is perdöntő.
Nagy veszteség lenne az ország számára, ha nem tudnánk konszolidálni a most kialakult helyzetet az építőanyag-árak piacán. Ha az orvosaink, kutatóink, az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek azért, hogy legyűrjük a pandémia egészségügyi és mentális mellékhatásait, tegyünk meg mi is, az építőiparban érdekeltek, mindent, hogy jó irányba forduljanak ismét a dolgok.

Kassai Ferenc, a Budapest és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke

Megjelent a Világgazdaság 2021. szeptember 1-i lapszámában.