BPMK

BESZÁMOLÓ FÓKUSZBAN A KÖZLEKEDÉS

Index:

Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti Intézet ügyvezető igazgatója, bevezető előadásában történeti áttekintést adott a reformkor műszaki tudományos helyzetéről, és az akkori egyetemekről. Elmondta, hogy Széchenyi István hatalmas műve azokból a műszaki alapelvekből indult ki, amelyek a reformkorban működtek. Felhívta a figyelmet a www.tudomanytortenet.hu honlapra is.

Schulek János a FÖMTERV TT Zrt elnök-igazgatójakiemelte előadásában azt a sokatmondó tényt, hogy Széchenyi nem műszaki létére milyen erős hatást gyakorolt sokat a magyar műszaki életre. Bemutatta Széchenyi erőfeszítéseit, kitartó munkáját, amellyel megalapozta hazánkban az út- és vasútépítést, a folyóvízi és a tavi hajózást, valamint állandó hidak építését. Nevéhez köthető az Óbudai hajógyár és a Tisza szabályozása is.

Szűcs Lajos a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, az e-útdíj közlekedéspolitikai hatásairól tartott tájékoztató előadást. Az úthasználati díj eszerint nem időarányos, hanem a megtett út mérése alapján kerül kiszámításra. Jelenleg az e-útdíj fizetése a gyorsforgalmi és a főutakon vonatkozik a 3,5 tonnát meghaladó járművekre. A személygépkocsikra egyenlőre marad a jelenlegi un. matricás díjfizetés. Az e-útdíj jó lehetőséget nyújt folyamatosan a forgalom-elemzésekre is, mert rendelkezésre fog állni egy nagyméretű és hiteles adatbázis.

Dr. Scharle Péter professzor emeritus, Széchenyi István Egyetem, a közlekedés szubkultúrájáról szólva olyan perspektívákat vázolt föl, amely érinti a természeti és az épített környezetet, az emberi kapcsolatokat. Vizsgálódásaiban a kultúra és identitás (történelmi és térségi), a civilizáció és a társadalmi tőke összefüggéseit érintette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közlekedési beavatkozások nem kockázatmentesek. A hatásvizsgálatokat a működési hatékonyság és a kínálat és keresleti oldal összhangja szempontjából kell elvégezni. Még azonos GDP-vel rendelkező államok esetében is jelentős különbség van a közlekedési kultúrában. Végül elmondta, hogy a közlekedési kultúránk nem tud magasabb szintet elérni, mint az általános életviteli kultúránk.

Pál László MÁV Zrt vezérigazgató-helyettese, aMÁV helyzetéről, és átalakulásáról szólt az előadásában. A MÁV Zrt csoport összetett rendszerben működik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a részvényesi jogokat gyakorolja és a közszolgáltatások megrendelője, a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosítja a forrásokat, finanszírozza a közszolgáltatási tevékenységet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt pedig az állami tulajdonú eszközök kezelője. A nemzeti infrastruktúrafejlesztés lebonyolítója az NFÜ, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési (NIF) Zrt. A Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft végzi a menetrend készítését, illetve a pályakapacitás felosztását, szétosztását. A piacfelügyeletet, piacszabályozást és az üzleti szabályozást a Nemzeti Közlekedési Hatóság látja el. A MÁV jelenleg holdingközpont, és pályaműködtető. A MÁV-START Zrt. személyszállítási, közszolgáltató, a MÁV Gépészet a gördülőállomány javítási, gyártási, karbantartási szolgáltatások gazdája, a MÁV Tranzakció pedig a vontatási szolgáltatásokat látja el. A tervezett átalakulás után a MÁV egyértelműen Holdingközponttá válik. Igyekeznek minden olyan tevékenységet kiiktatni, amelyek nem szükségesek a pálya működtetéséhez, a közszolgáltatások ellátásához. A NIF Zrt. jelenleg 100km/év pályafelújítást, és fejlesztést végez. Új megoldásokat kell keresni az egész vasúti hálózatra. Kisebb projektekkel pályázni szeretnének az EU-s forrásokra. Megcélozzák a 2014-2020 időszakban az IKOP forrásokat. Megállapította, hogy a fejlesztési stratégiához nem elég a pénzről beszélni, szükség van elhivatott, jól képzett szakemberekre, mérnökökre.

Farkas András a Légügyi Hivatal vezetője, elnökhelyettes, a légügyi közlekedés helyzetéről tartott előadásában hangsúlyozta a légiközlekedés sokszínűségét. A légiközlekedésbe tartoznak a repülőterek, a légi járművek, a földi szolgáltatás, a légi navigáció, az állami repülések, a szakszolgálati engedélyek, az oktatás és vizsgáztatás. Összefoglalva a gép – ember – eszközök – repülésbiztonság – képzés – jogosítás alkotja a légi közlekedést. Elmondta, hogy a nemzetközi szabályozáshoz már jelentős mértékben illeszkedik a hazai légiközlekedés, ugyanakkor a nemzeti szabályozás tekintetében még vannak olyan területek, amelyek nem kellően szabályozottak. A légi közlekedés gazdája a Légügyi Hivatal. A hivatal a polgári és katonai légiközlekedés első fokú hatósága.