BPMK

Az energiahatékonyság a rezsicsökkentés alfája és ómegája

Az elmúlt napokban Győrött, az Audi Hungária Zrt. logisztikai központjában átadták Európa legnagyobb tetőn kialakított napelemparkját. Ebből az alkalomból Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy az ország gyarapodásának fő eszköze a gazdaság, a versenyképesség és a környezetvédelem egysége és hozzátette, hogy az energiahatékonyság a versenyképesség egyik legfontosabb eleme: „ragaszkodunk ahhoz, hogy Európában a magyar emberek és a magyar ipar fizessék a legalacsonyabb rezsiköltségeket”.

Nemes célkitűzés és a fejlődésünk egyik forrása ennek elérése lehet. Ehhez, az energiahatékonyság és a versenyképesség kérdéséhez szeretnék néhány gondolatot fűzni mérnökszemmel.
Az energiahatékonyság, amely mindenekelőtt a rendelkezésre álló energiaforrások ésszerű és takarékos felhasználását jelenti, a rezsicsökkentés alfája és ómegája. Az energiahatékonyság a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen egyebek mellett az épületek energiahatékonyságának javítása. Az Európai Unióban és így hazánkban is egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra. Mert az ország gazdasági növekedését hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi és éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható építése és felújítása terén javítható.
A mérnöktársadalom hosszú évek óta ezen az állásponton van. Könnyen belátható példaként említhetem a szélsőséges időjárás következtében létrejött energia-csúcsfelhasználás problémáját, amit a nyári hőséghullámok is jelentettek az elmúlt években. A tapasztalataink azt mutatják, hogy komoly, minden részletre kiterjedő felvilágosító kampányra lenne szükség ahhoz, hogy a lakosság megértse, alapvető érdeke fűződik az energia ésszerű felhasználásához: gondoljuk csak el, mekkora terhet ró a közösségre és az egyénre az a szomorú tény, hogy nálunk az épületek energiafelhasználása mintegy kétszerese az indokoltnak.
Fontos tehát, hogy a polgárok gondolkodásmódja változzon, a felhasználók törekedjenek a céltudatos energiafelhasználásra. Ismételten elmondom, hogy a fel nem használt energia a legjobb energia-megtakarítás, és a rezsicsökkentés új dimenziója, az energiahatékonyság a rezsicsökkentés kiinduló- és végpontja.
Most egy más aspektusból is megközelítem a kérdést: ma már látjuk, hogy XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása. Az energetikában az elkövetkező időszak a struktúra- és paradigmaváltás korszaka lesz mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. Az emberiség még napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozók tévhitében él, azonban az eddigi fogyasztási szokások nem lesznek a jövőben fenntarthatók. A saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is. Energiát a természet fölös mennyiségben ad, csak sohasem ott, sohasem akkor, és sohasem olyan formában, mint amire szükségünk lenne.
Ha egy mondatban akarnánk összefoglalni a Nemzeti Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés az energiafüggőségtől. A cél eléréséhez javasolt eszközök: az energiatakarékosság, a megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, valamint az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás, de oly módon, hogy hatékonyan tudjuk nemzeti érdekekeinket is érvényesíteni.
A globális környezeti problémák közül a környezetszennyezés, különösen a légszennyezés az, ami leginkább látványos, ami mindenki által tapasztalt. Az elsődleges légszennyezők az ipari tevékenységek és a gépjárművek kipufogógázai, valamint a rossz hatásfokú fűtőanyagok. A magas CO2-kibocsátás, az üvegházhatású gázok, a szállópor-koncentráció és az égéstermékek mindannyiunk tüdejét veszélyeztetik, de különösen a nagyvárosokban élőkét.
Nekünk, mérnököknek néhány területen nagyobb felelősségünk van a társadalom többi tagjainál. Különösen ilyen terület az innováció, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az energiagazdálkodás, a közlekedés és a digitális gazdaság elősegítése. Ne feledjük, hogy a jelen innovációja a jövő innovációjának alapja, és a jövőbeni innováció a jövő fenntartható gazdasági fejlődésének alapja.
Energiahatékonyság, karbonsemlegesség, a tiszta energiaforrások kapacitásának növelése – az ország így válhat a fenntartható fejlődés és klímaváltozás elleni küzdelem fontos pontjává a világban.

Kassai Ferenc BPMK-elnök

Megjelent a Magyar Nemzet 2020. október 29-i lapszámában.