Feladatok

Energetikai tanúsítások utóellenőrzése

Az épületek energetikai tanúsításának jelentősége és minőségellenőrzése

Az energiafelhasználás és a szén-dioxid kibocsátás csökkentését döntően befolyásolja az épületek energiafelhasználásának mérséklése. Ezt a folyamatot indította el az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/ EK direktívája, mely az épületek energetikai értékeléséről szól. Később az Európai Bizottság és Parlament 2010-ben elfogadta az EPBD Recast-ot, amely a korábbi épületenergetikai irányelv helyébe lépett. Megfogalmazta a további tennivalókat, köztük előírta 2018-ra és 2020-ra a „közel nulla energiaigényű” épületek létesítését. A folyamat részeként a tagországok, így Magyarország is kidolgozta az épületek energetikai értékelésének módját (7/2006 (V.24) TNM rendelet) és a tapasztalatok figyelembevételével a Recast szerint átdolgozta (40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet).
Ahhoz, hogy jól megalapozott terveket készíthessünk szükséges egy reális energetikai szempontokat figyelembe vevő állapot-felmérés az épületeinkről.
Remélhetőleg ezzel a tevékenységgel is elősegítjük az épületenergetika fontosságának ismertté tételét, az épületek tervezőinek, kivitelezőinek, használóinak, tulajdonosainak szemléletét tudjuk abba az irányba módosítani, hogy az épületenergetika mindig megkapja azt a hangsúlyt, ami szükséges. Ha az épület már megvan, akkor a további használat szempontjából az energetikai fejlesztés előnyös, mert ez is a rezsi csökkentésének egyik módja, de járulékos előnyökkel is jár, növekszik a komfort, rendszerint az épületek csendesebbek lesznek, és a nyári túlmelegedés csökken. Az épületek energetikai helyzetének javítása a hazai szűkös energialehetőségek javítása mellett jelentős munkaerő hasznos lekötését is szolgálja.
•    2009. január 1-vel lépett hatályba a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, amely Magyarországon is kötelezővé teszi az épületek energetikai tanúsítását a következők szerint:
az épületek energetikai tanúsítványát kötelező beszerezni 2009.01.01-étől
– az építtetőnek az új épületekhez és
– a tulajdonosnak az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű állami tulajdonú
    közhasználatú meglévő épületekhez,

•    2011. dec. 31-től kötelező az energia tanúsítványt beszerezni a tulajdonosnak, ha
– ingatlanát (önálló rendeltetési egységét, lakását) értékesíteni kívánja, vagy
– 1 évet meghaladóan bérbe adja.

A rendelet összhangban van a 2002/91/EC irányelvvel, és mindenben megfelel az irányelv előírásainak. Az energetikai minőséget minden esetben a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a vizsgált épület geometriai méreteivel és rendeltetésével azonos, a minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján meghatározható az önálló rendeltetési egység minőségi osztálya.

A számításokat a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben meghatározott módszer szerint kell végezni és az épület összesített energetikai jellemzőjét primer energiában kell megadni. Referenciaként a földgázt választották, és ehhez viszonyítva határozták meg a többi energiahordozóra vonatkozó primer energia átváltási tényezőt.

A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szól az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. Rögzíti a tanúsítás szabályait, tartalmi követelményeit, a tanúsítás végzőjével szembeni követelményeket. A fajlagos primerenergia felhasználás alapján (kWh/m2 a) meghatározza az energetikai minősítési osztályokat.
A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A tanúsítványban, az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A tanúsító a tanúsítványt az építésügyet irányító miniszter által kidolgoztatott, az Országos Építésügyi Nyilvántartás elektronikus programjának segítségével (e-tanúsítás) állítja ki. A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzést követően a program egyedi tanúsítvány-azonosító kódot generál. A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba. Az építési műszaki dokumentumok központi tervtárát 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet kijelölése szerint a Lechner Lajos Tudásközpont (korábban VÁTI Nonprofit Kft.) üzemelteti.
176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 9/A§ intézkedik a tanúsítványok minőségellenőrzéséről is.

 „(2) A tanúsítvány utóellenőrzése során
a) a megjelölt határoló szerkezetek és épületgépészeti rendszerek jellemzőinek megfelelő megállapítása, az energetikai minőségtanúsítványban feltüntetett részeredmények és végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága,
b) a tanúsítványok alapadatainak szükség szerinti helyszíni megfelelő beazonosítása és a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége
kerül ellenőrzésre.
(3) A hivatalos tanúsítványok éves mennyiségének véletlenszerűen kiválasztott 2%-a esetében kell a (2) bekezdés a) pontja szerinti, és 0,5%-a esetében kell a (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzést elvégezni.

(5) A tanúsítvány utóellenőrzéséről a tanúsítót írásban értesíteni kell. A tanúsító köteles együttműködni a tanúsítvány ellenőrzése során. A feltárt hibákat a tanúsító köteles kijavítani.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 38/C §-a szerint:
„(5) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.”
A tanúsítások minőségellenőrzése, utóellenőrzése kiemelt feladat. A tanúsításokkal kapcsolatos félreértések és félremagyarázások eloszlatása miatt is, a munka szakmai színvonalának emelésében és megőrzésében fontos szerepe van a tanúsítások ellenőrzésének. Ennek tudatában szerveztük meg az országos kiterjedésű feladat megoldására alkalmas rendszert, kamarán belüli határozati hátterét és szabályozási rendszerét, választottuk ki az ellenőrzésben résztvevő szakembereket.
Az utóellenőrzési munka tervszerűségének, törvényességének biztosítása céljából a BPMK és a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. együttműködési megállapodást kötött.
A megállapodás értelmében a Tudásközpont véletlenszerű generálás alapján választja ki megyékre lebontva a tanúsítványok 2.5%-át ellenőrzés céljából. A tanúsítványokat pdf. formátumban átadja BPMK részére. Az átadás félévente történik a félévet követő 30 napon belül. A BPMK a tárgyfélévet követő 120 napon belül az ellenőrzésről készített beszámolót átadja a Tudásközpontnak.
BPMK saját ügyrendjének megfelelően dönt a helyszíni ellenőrzésre kiválasztott 0,5% tanúsítványról.
A rendelkezésre álló adatok alapján félévente 1100-1300 épületenergetikai tanúsítványt kell ellenőrizni. Ebből a helyszíni ellenőrzést igénylő esetek száma 220-260 tanúsítvány félévente. A feladatot tovább bonyolítja, hogy az egyes esetek és ingatlanok az ország megyéi között oszlanak meg. A feladat nagysága és területi megoszlása, valamint az ellenőrzést végző személyekkel szemben jogosan támasztható követelmények országos rendszer kiépítését tette szükségessé a területi kamarákkal és érintett tagozatokkal együttműködve.
Az országos rendszer kidolgozásakor szükségszerű  az együttműködés a területi kamarák és a szakmai tagozatok elnökeivel. Ez 18 megyei kamarát jelentett, a tagozatok közül pedig az Épületgépészeti valamint az Energetikai tagozatot. A szakmai tagozat koordinátorokat javasol, akiket a területi kamara egyetértése esetén a BPMK elnöke bízza meg a feladatok elvégzésével.
A rendszer kiépítéséhez, működtetéséhez biztos szakmai és szervezeti háttér kellett. A szervezeti hátteret a BPMK apparátusa és elnöksége, míg a szakmai hátteret elsősorban az Épületgépészeti tagozat szakemberei és elnöksége biztosította. A BPMK elnökség egy operatív szakmai csoport közreműködésével kidolgozta az „Épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzésének ügyrendje” –t. Ebben rögzítettük az alapelveket, az elvégzendő feladatokat, a munkát szervező, és irányító testületeket. A kidolgozásba bevontuk az Épületgépészeti tagozat elnökségét, az ügyrendet a BPMK elnöksége hagyta jóvá. Az ügyrend személyi hatálya kiterjed: az épületenergetikai tanúsítványok készítőire, az épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzésében résztvevőkre, a területi mérnöki és építész kamarai titkárokra, és a Magyar Mérnöki Kamara főtitkárára, illetve a Magyar Építész Kamara főtitkárára, mint hatáskör gyakorlóira (hatósági vagy etikai-fegyelmi ügyek esetében).