BPMK

Zöldülő Zugló

Az országban elsőként a fővárosi Bosnyák téri – a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és a XIV. kerületi Önkormányzat összefogásával június végén megnyitott – Zuglói Energiahatékonysági Tanácsadó Irodában (ZETI) lesz lehetősége a lakosságnak, illetve a kis- és középvállalkozásoknak arra, hogy felkészült mérnököktől kapjanak tájékoztatást az energiahatékonyság gyakorlati kérdéseiről. A ZETI mintaprojektről Karácsony Gergely polgármestert és Kassai Ferenc BPMK-elnököt kérdeztük.

Energetikai szempontból milyen állapotú ma a zuglói lakásállomány?
Karácsony Gergely: Zugló városszerkezete meglehetősen heterogén, a kerület épített öröksége szempontjából alapvetően három jellemző részre különíthető el. A múlt század húszas éveiben épült Városliget környéki Herminamező társasházas beépítésű, a kerület csaknem felét elfoglaló Alsó-Rákosi rész sűrű beépítésű, jellemzően kertvárosi terület, s harmadrészt említhetjük Zugló lakótelepi részeit. Ami ennek a lakásállománynak a jelenlegi állapotát illeti, a kép meglehetősen vegyes: vannak új építésű, korszerű lakóparkjaink, de a kerület lakosságának mintegy negyven százaléka olyan tömbépítésű – paneles szerkezetű vagy az ötvenes években készült úgynevezetett blokkház – épületekben lakik, amelyek energiahatékonyságukat tekintve problémásak. Az a panel-felújítási program, ami a kétezres évek elején indult, a házainknak csak mindössze negyven százalékát érintette, s korántsem jelentett teljes körű korszerűsítést. Gyakorlatilag alig van Zuglóban olyan lakóközösség – a rendszerváltást követően épült néhány lakóparkot leszámítva –, ahol ne merülne fel a modernizálás igénye. Vannak olyan kerületi panelházak is, amelyeknél megépítésük óta semmiféle felújítás nem történt még, s olyanok is, ahol ugyan megtörtént a homlokzati szigetelés, de kazán- és nyílászáró csere vagy egyéb gépészeti fejlesztés már nem.
Kassai Ferenc: A hazai mintegy négymillió lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális- műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány sajnos még rosszabb, ez érvényes családi házakra, társasházakra és panelépületekre egyaránt.  Ezért különös figyelmet kell szentelnünk ennek a hatalmas nemzeti vagyonnak, tehát föl kell javítanunk a műszaki állapotát! Magyarország energiafelhasználásának közel negyven százaléka az épületeink energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az Európai Unióban és így Magyarországon is egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra, mert gazdasági növekedésünket hátráltatja az alacsony energiahatékonyság; ez legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi és éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható építése és felújítása terén javítható.

Valójában mi a zuglói tanácsadó irodának a jelentősége?
Karácsony Gergely: Azért tartottuk ezt nagyon fontosnak a mérnöki kamarával kialakított együttműködés keretében, mert sokkal több pályázati lehetőség, műszaki megoldás létezik a családi- és társasházak esetében energiahatékonysági beruházásokra, mint amiről a lakosságnak információja van. Szerettük volna a fejlesztésekben érdekelt összes szereplőt és az összes releváns információt egy helyre becsatornázni, ezzel pedig egyfajta lökést adni ahhoz, hogy ezek a beruházások mielőbb elinduljanak. Nyílvánvalóan az lenne a legjobb, ha az önkormányzat fejlesztési forrásokat is biztosítani tudna, de azt gondolom, a tudás legalább ilyen fontos tényező ezen energetikai fejlesztéseknél. Szép számmal léteznek ma már energiahatékonyságot célzó és elérhető fejlesztési programok, és egyre jobb kapcsolódó pénzügyi konstrukciók érhetőek el, a legnagyobb probléma, a legfőbb akadályozó tényező az ezekkel kapcsolatos bizonytalanság, információhiány. Hiába tudjuk, hogy egy társasháznak, lakóközösségnek, egy családnak ma a lehető legjobb beruházás, ha energiahatékonyságba fektetnek be, kevesen látják át e bonyolult rendszer komoly műszaki tartalmát, pénzügyi vetületét és jogi hátterét. Mindezeket megpróbáltuk a ZETI-ben egy helyre összerakni. A tudás hatalom és mi a mérnöki tudást szeretnénk megosztani a zuglói lakosokkal, az itt működő vállalkozásokkal.
Kassai Ferenc: A mérnökök célja az, hogy elősegítsék az épületenergetikai szempontok előtérbe kerülését, és a tervezők, kivitelezők, és a tulajdonosok szemléletét abba az irányba tereljék, hogy az épületenergetika kiemelt hangsúlyt kapjon minden létesítménynél. Ezáltal növekszik a komfort, télen jobb lesz a helyiségek fűtése, a nyári túlmelegedés pedig csökken. A kiugróan magas szolgáltatói számlák pedig nem terhelik sem a családi kasszát, sem az intézmények költségvetését. Korántsem elhanyagolható nemzetgazdasági érdek az sem, hogy az épületek energetikai állapotának a javítása munkalehetőséget teremt az építőiparban dolgozóknak, de jelentősen növelheti építőanyag-ipar, épületgépészeti és gépipari – területek foglalkoztatottságát is. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az energiahatékonyság javítását az épületenergetikai fejlesztésekkel lehet elérni. A jól tervezett és kivitelezett szigetelés, klíma- és fűtés, villamos rendszerekkel kevesebb energiát használunk, és kisebb környezetterhelést érünk el. Az épületenergetikai felújításokat, tehát csak komplexen szabad elvégezni, beleértve a hőszigetelésen túl a gépészeti, épületgépészeti berendezések felújítását, korszerűsítését is.

Mikor lehet ez az iroda igazán sikeres?
Karácsony Gergely: A ma nyitjuk meg a mérnöki kamarával közösen az irodát a Bosnyák tér 4. szám alatt, s azt szeretnénk, hogy a jövőben egymásnak adják itt a kilincset az érdeklődők, a szakértők, a cégek képviselői, a különböző építési vállalkozások és pénzügyi szolgáltatások ajánlatai pedig eljussanak a zuglóiakhoz. Egy olyan nyitott irodát képzeltünk el – és ez lenne a siker záloga is –, ha nagyon sokan megfordulnának itt, a tanácsadói – mérnöki, beruházói, banki szektor – és a megrendelői, építtetői oldal képviselői is. Az első és legfontosabb célcsoport a közös képviselők lesznek, nekik ezután is külön fórumokat szervezünk. Egy külön célcsoportot jelentenek a kis- és közepes vállalkozások, amelyek itt Zuglóban is nagyon sok munkahelyet teremtenek. De ugyanilyen fontosnak tartom, hogy a családi házas övezetben lakók is az irodán keresztül tájékozódjanak az épületek energetikai kérdéseiről. Mi akkor lennénk boldogak, ha mi minden információt – az energetikai felújításokról, a megújulók alkalmazásáról, az energiamenedszmentről, a pályázati- és finanszírozási lehetőségekről – oda tudnánk adni az érdeklődőknek, hogy megfelelő döntéseket hozhassanak. Akkor lennék elégedett, ha egyrészt fel tudnánk kelteni a lakosság érdeklődését az épületenergetikai megoldások iránt, másrészt tanácsadó irodánkba érkezve mindenki személyre szabott információcsomagot kaphatna, s nem utolsó sorban akkor lennék elégedett, ha mindez felpörgetné a kerület energiahatékonysági beruházásait.
Kassai Ferenc: Magyarország 2011-ben elfogadott energiastratégiája –„Nemzeti Energiastratégia 2030” – az energiahatékonyság- növelés egyik legfontosabb céljaként az épületek energiafelhasználásának csökkentését határozta meg. E cél megvalósulása nagymértékben javíthatja mind a lakosság, mind a vállalkozások jövedelmi helyzetét. Az energia-megtakarítás legfontosabb hozadéka lakosság számára a rezsiköltségek további jelentős és fenntartható csökkenése. A Mérnöki Kamara fontosnak tartja, hogy az energetika területén is segítse a lakosságot, a vállalkozásokat, a közintézményeket abban, hogy az épületek energiahatékonysága magasabb szintet érjen el.  Ha ezt elérjük, a költségcsökkenés mellett csökken a CO2 kibocsátás is, ezáltal a környezetünket is védjük. A Zuglói Energetikai Tanácsadó Irodában közösen kívánjuk a zuglói polgárokat segíteni abban, hogy jó döntéseket hozzanak, amikor az otthonaikat felújítani kívánják.

A ZETI hogyan illeszkedik a Zöld Zugló programba?
Karácsony Gergely: Természetesen saját ingatlanvagyonunkon is igyekszünk energiahatékonysági beruházásokat végigvinni. Elkészültek a szükséges auditok. Az biztos, hogy fejlesztési igényeink túlmutatnak az elérhető pályázat lehetőségeken, alternatív finanszírozási formákban is gondolkodnunk kell. Javasolni fogom a képviselőtestületnek, hogy tegyünk próbát néhány helyen esco-típusú (energy save company) beruházásra, ahol önerő nélkül, a majdani rezsimegtakarításból finanszírozható az energetikai fejlesztés. Érdemes lenne ezt a konstrukciót pilot-jelleggel kipróbálni egy-két óvodaépületnél. A kormányzati forrásoktól független finanszírozás egy másik iránya, hogy elindult a SEAP projekt, azaz egy önkormányzati fenntartható energia akcióprogram előkészítése. Szeretnénk egy kerületi klímastratégiát letenni az asztalra, s ebben is elindultak az első egyeztetések, amelyek elsősorban támogatott hitelek formájában nyithatnak meg újabb fejlesztési forrásokat. Elképzeléseink szerint így tudnánk továbbvinni a Zöld Zugló programot, és a saját, egyébként igen rossz energiahatékonyságú és állapotú saját intézményeink esetében is végre tudnánk hajtani a szükséges és elengedhetetlen fejlesztő-beruházásokat.


Pilot-programot említett. Lényegében a ZETI is egy kísérleti program, mintaprojekt, ami más önkormányzatok számára is példaadó lehet...
Karácsony Gergely: A mérnöki kamarával együtt kialakított iroda úttörő a maga nemében. Ha beváltja a hozzá fűzött reményeinket, és hatékonyan segíti majd a lakosság, a cégek érdemi tájékoztatását és segíti becsatornázni az említett célcsoportokat az energetikai fejlesztésekbe, akkor ebből nagyon sokat tanulhat a kormányzati és az önkormányzati szektor is. Mi egyébként kifejezetten szeretnénk majdani tapasztalatainkat megosztani másokkal. Szeretném, ha Budapesten másutt is elindulhatnának ilyen projektek.
Kassai Ferenc: 2012. január elsejétől minden új építésű ingatlanra kötelező az energiatanúsítvány. Ha használt ingatlant akarunk eladni vagy egy éven túl bérbe adni, szintén kell az energiatanúsítvány. Az átírásnál a tulajdonjog-bejegyzési kérelem mellett az energiatanúsítványt is csatolni kell majd a földhivatali beadványhoz. 2018-tól pedig valamennyi épületet már az újonnan meghatározott, költség-optimalizált követelményszinten kell kialakítani, és felújítani. 2019-től minden új középületet, 2021-től pedig minden új épületet „közel nulla” energiaszinten kell kivitelezni, megvalósítani. A közel nulla energiaigényű épületnek különösen energiahatékonynak kell lennie, még a költség-optimum szintnél is jobbnak, és a felhasznált energia legalább 25%-át megújuló energiaforrásból kell majd fedezni. Ennek jegyében kezdeményeztünk stratégiai partnerséget Budapesten és Pest megyében az önkormányzatokkal, hogy helyben elérjük a lakosságot. Célunk a kerület / település épületállományának energetikai fejlesztése, lakossággal való közvetlenebb kapcsolat források aktivizálása érdekében. Best practice, amit Budapest XIV. kerületében, Zuglóban sikerült kialakítani.

A jövőben melyek lesznek még azok a platformok, ahol a mérnökökkel és a kamarával közösen lehet majd együttdolgozni?
Karácsony Gergely: Szerencsére nagyon sok ilyen ügy van. A kamara zuglói kapcsolattartója és a budapesti kamara elnöke sokat segít számos kerületi kérdésben. Az egyik kulcsterület, ahol óriási előrelépesek lehetőségeit látjuk, az energetika, de két további olyan ügy is van e pillanatban napirendben, amelyben építhetünk az együttműködésre: a közlekedés- és a városfejlesztés. Sajnos lekerült a napirendről az újpalotai villamos kérdése, de egy nagyon aktív koncepcióalkotásban vagyunk, hogy miként tudnánk ezt kiváltani úgynevezett zárt buszrendszerrel. Sürgősen rendbe kellene tennünk a Bosnyák tér környékét, amely fizikai értelemben Zugló közepe, városépítészeti szempontból azonban vakfoltja. Olyan komplex stratégiát akarunk kialakítani a tér rendezésére, ami szolgáltatási és közigazgatási funkciókat egyszerre lesz képes ide vonzani. Ebben a széles körű tervezési munkában is számítunk a kamara szakembereinek tudására. A ZETI helyszínéül is azért választottuk Bosnyák téri épületet, mert szeretnénk a mainál jobban belakni a tér környékét.
Kassai Ferenc: A zuglói önkormányzattal az együttműködésünk több éve sikeres. A helyhatóság tulajdonában lévő ingatlanokra a BPMK munkatársai már 2013-ban egy rövid intézkedési tervet, energiahatékonysági koncepciót készítettek. Mint ismeretes, az építésügy korábbi rendszere 2013. január 1-től átalakult. Bevezetésre került a partnerségi egyeztetés intézménye. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 28.) Kormányrendelet szerint; koncepció, stratégia vagy településrendezési eszköz – helyi építési szabályzat, szabályozási terv – véleményezési eljárásában a partnerségi egyeztetés szabályai szerint kell eljárni, amennyiben a kidolgozás, vagy módosítás 2013. január elsejét követően indul. Így a szakmai együttműködésünk hosszú távon megmaradhat a fenntartható városfejlesztés témakörében.



Mit csinál a ZETI?
– felvázolja az adott energiahatékonysági beruházás szakszerű és költséghatékony elvégzéséhez szükséges lépéseket.
– segít abban, hogy ezek a folyamatok hogyan néznek ki, egy adott épület vagy vállalkozás esetében
– minden fogyasztó számára egyértelmű felvilágosítást ad arról, hogy mire van szükség az energiahatékonysági beruházások elindításához, elvégzéséhez – például hogyan lehet hozzálátni meglévő anyagi források nélkül
– tájékoztat az újdonságokról, a XIV. kerületet érintő pályázatokról, lehetőségekről
– a résztvevő partnerek segítségével tematikus programokat, bemutatókat, szakmai konzultációkat szervez

Mit nem csinál a ZETI?
– nem végez közvetlen mérnöki munkát, azaz nem végez számításokat, nem tanúsít, nem végez el semmit a fogyasztók helyett
– nem ad ajánlatot egyetlen munkafolyamathoz sem
– nem ad ajánlást szakemberekhez, kereskedőkhöz, pályázatírókhoz
– nem készít pályázatot
– nem tervez, nem foglalkozik kivitelezéssel.