BPMK

A közlekedés aktuális kérdései a fővárosban

A BPMK és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködési megállapodása alapján „A közlekedés aktuális kérdései a fővárosban” címmel szakmai napot rendeztek november 23-án a Főpolgármesteri Hivatal dísztermében.

Kassai Ferenc elnök a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara nevében köszöntötte a konferencia előadóit és a résztvevőket. Bemutatta Holnapy Lászlót, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjét, akit egyben felkért a konferencia levezető elnöki teendőinek ellátására. Bemutatta Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala főosztályvezetőjét, Sidó Szabolcsot. Megnyitójában először gróf Széchenyi Istvánra utalt. Széchenyi reformelképzeléseit 1830-ban a Hitel című röpiratában tette közzé. Később ezt pontosította, részletezte a Világ (1831) és a Stádium (1833) című alkotásaiban. E műveiben is rendkívül fontosnak tartotta: a közlekedési feltételek javítását, így állandó hidak, vasutak építését, a tudomány és a műveltségi szint emelését, aki hangoztatta, hogy az “országnak kiművelt fők sokaságára van szüksége”. Elmondta, hogy Széchenyi István megelőzte korát, mert tudta, hogy megfelelő közlekedési hálózat nélkül a magyar gazdasági életet nem lehet fellendíteni A közlekedés, mint szolgáltatás azt a szerepet tölti be a gazdaságban, mint az élő szervezetben az érhálózat jó működése, mert a nélkül nincs egészséges emberi élet. Hangsúlyozta, hogy közlekedés nélkül nincs modern élet, nincs ipar, kereskedelem, az közlekedés fogalma elválaszthatatlan a mai világtól. A közlekedésben a távolság és az idő egymástól elválaszthatatlan fogalom. A kettő hányadosa a sebesség, amelynek növekedése a közlekedés fejlődésének egyik legfőbb jellemzője. A közlekedés fejlődésének másik jellegzetessége az útvonalak egyre nagyobb sűrűsége. Rajtuk a forgalom nagysága és a közlekedés sebessége egyre rohamosabban növekszik. Az emberi leleményesség mind könnyebbé és olcsóbbá teszi a közlekedést és egyre biztonságosabbá teszi azokat. Fontos feladat tehát a közlekedéssel összefüggő, szerteágazó, aktuális szakmai kérdések széles körű megvitatása; mert vonzó és versenyképes várost szeretnénk, mely élhető környezetet biztosít, megbízható közszolgáltatásaival, tisztább levegőjével, gondozott zöld felületeivel és köztereivel. A közlekedési rendszer a Főváros egyik legfontosabb infrastruktúrája, így fejlesztése alapvetően határozza meg Budapest jövőjét, mert jó működése, jó gazdasági teljesítmény elérését teszi lehetővé. A közlekedésfejlesztés fókuszában, a városban élő, a várost használó ember áll. A közlekedés tehát nem önmagáért érdemel állandó figyelmet és törődést a várospolitika részéről. Fontos feladata a közlekedésfejlesztésnek a közterületeket, közlekedési eszközöket használók valós mobilitási igényeinek feltérképezése és minőségi kiszolgálása, illetve a közlekedési rendszer folyamatos megújítása, fejlesztése. A nemzet fővárosának van közlekedési stratégiája, amely 2030.-ig határozza meg a teendőinket. A stratégát Balázs Mór Tervnek neveztünk el.
Balázs Mórról neveztük el, akinek sokat köszönhetünk Budapest közlekedésének korát megelőzően modern kialakításában. Munkásságának köszönhetően a villamos vonalak megvalósításával Budapest a világ nyolcadik városa lett, ahol a villamosüzemű közlekedés bevezetésre került. Ő volt a Budapesti Városi Villamos Társaság alapító vezérigazgatója, de az ő érdeme a földalatti villamosvasút megvalósítása is, mely a kontinens első földalattija volt. Idén augusztusban volt halálának 120. évfordulója. Hálával emlékezünk rá. Nem lehet elégszer hangoztatnunk, hogy minden fejlesztésnek, de különösen a közlekedésfejlesztésnek hosszú távú, megalapozott tervekre van szüksége, olyan tervekre, amelyeket felkészült mérnökök alkotnak. Tervezni már a beruházói ötlet megszületésekor kell, mert a minőségi és fenntartható megoldások felé csakis a különféle előterv-változatok alapján lehet továbblépni. A mérnöki munka összehangolt rendszer, mely a tervezéstől a megvalósuláson keresztül az építmény teljes életciklusa alatti műszaki tevékenységekre is kiterjed. Ez rendkívüli felelősséget ró mérnökeinkre. Ezért is tartja a Mérnöki Kamara eminens feladatának a szakmai konferenciák, továbbképzések megrendezését, mert a mérnökségnek biztos alapokon álló tudásra van szüksége a mindennapokban, hiszen a mérnök is a „kiművelt emberfők” közé tartozik. A közlekedésépítési folyamat szereplőinek úgy kell végezniük a munkájukat, hogy az összhangban legyen a környezet-a természetvédelem, az épített és természeti értékek védelmével, betartva a tevékenységükre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Lényeges, hogy a közlekedésépítés minden szereplője megfelelően felkészült, képzett szakember legyen. A mai szakmai továbbképzésünk is ezt a célt szolgálja. Végezetül külön felhívta a figyelmet a közlekedésbiztonság szerteágazó témakörére, mert ez mindennapi életünk egyik legmeghatározóbb, legfontosabb eleme, mely bizonyos értelemben a szakmai munka fokmérőjévé is vált.
Sidó Szabolcs Tarlós István főpolgármester nevében köszöntötte a konferenciát. Elmondat, hogy a főváros már ma is látható fejlesztési eredményei a megalapozott dokumentumok mentén születtek. A főváros elkészítette Budapest 2030-ig szóló Hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a 2020-ig szóló Integrált településfejlesztési stratégiáját, e mellet a tematikus fejlesztési programokat is; így a Duna menti területek összehangolt fejlesztésére szóló programot. Elkészült a Balázs Mór Terv, Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája és nem utolsó sorban a főváros komplex vízgazdálkodási stratégiája. Elmondta, hogy a főváros és a közlekedés elválaszthatatlan, de Budapest, mint történelmi főváros adottságaiból fakadó közlekedés fejlesztési nehézségeit is megemlítette. Nagyra értékelte a Főváros és a BPMK között három éve megkötött együttműködést. Hangsúlyozta, hogy annak eredményeként a kamara szakértelme nagyban segíti Budapest fejlesztési céljainak kialakítását, megvalósítását.
Holnapy László örömét fejezte ki, hogy a konferencián részt vehet, mint a közutak fejlesztésében 40 évet eltöltött szakember. Elmondta, hogy a fővárosi közlekedéssel csak tavaly óta foglalkozik amikor a HÉV állami tulajdonba került. Az M3 Metró felújításával kapcsolatban elmondta, hogy korábbi félelmei eloszlottak a jó pótló közlekedés szervezés miatt.
Keszthelyi Tibor elnök-vezérigazgató, Főmterv Zrt. „Budapesti fejlesztési elképzelések” című előadásában; Ismertette a főváros elmúlt évtizedeinek közlekedésfejlesztési koncepcióit, 1968-tól 2008.-ig amikor megjelent az S-bahn koncepció is, ami kiegészítette az addigi kötöttpályás hálózati elképzeléseket. Elmondta, hogy a közlekedés fejlesztés megvalósulásának sorrendje több tényezőtől függ; politikai akarat, forrás és egyéb kötelezettségek, mint az üzemben tartás, vagy a forráslehívás. Beszélt a jelenlegi beruházásokról; M3-as metró felújításról, a Széchenyi Lánchíd – Várhegyi alagút felújításáról, a2-es villamos helyben felújításáról és a csomópont felújításokról (GOH, BAH, Határ u.-Ferde u., Petőfi híd budai hídfő). Szólt a tervezett fejlesztésekről és azok indokairól. Ismertette a fejlesztési projekteket.
Ajtay Szilárd ügyvezető, Bonum Via Kft. „Települési arculati kézikönyv és a közlekedési létesítmények kapcsolata, kölcsönhatása” című előadásában beszélt a településkép-védelem új eszközeiről. Településképi Arculati Kézikönyv a Településképi arculat rendelet alapján meghatározza, a területi építészeti és egyedi építészeti követelményeket, a reklám, a műszaki berendezések elhelyezésének lehetőségeit. Az arculati tervezés szabályozási és folyamatszervezési háttere, előrelépési lehetőségei az építészeti- műszaki tervezésnél széleskörű előírás és útmutató eszköztár. Sajnos az arculat keretrendszere eddig szinte üres halmaz volt. Kiemelte a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara által kidolgozott Közlekedési arculati kézikönyvet, ami már utmutatóként is jól használható.
Követendő példaként mutatta be Zugló településképi arculati kézikönyvéről

Dr. Varga István Ph. D a BME, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja; „A jövő az új közlekedési technológiáké! Realitás, megoldás, avagy csodavárás?” című előadásában
A közlekedésirányítás célja; feltárni a közúti közlekedésben meglévő irányítási problémákat és hatékony megoldást adni azokra. Mik azok a kihívások, amelyek ösztönzik a közlekedésirányítási módszerek fejlesztését? Ezek; a nyersanyag készletek csökkenése, a túlnépesedés, a környezetszennyezés növekedése, az éghajlatváltozás, az idősödő társadalom és a közlekedési zsúfoltság növekedése. A közlekedésirányítás szempontjai és a korlátok: a környezet védelem, a gazdaságosság és a biztonság mérlegelése. Beszélt a közúti közlekedés megfigyelésének fejlődéséről.  Úgy vélte, hogy a gépjárművekben a hagyományos belsőégésű motorokkal hajtott modellek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív hajtású járművek. Ezek közül a hibrid és a teljesen elektromos hajtásúak növekedése várható. Változik: a járművek, a közlekedési infrastruktúra, az utazási módválasztás, az utazási szokásjellemzők. Hangsúlyozta a közlekedés tervezés és a technológia szoros összefüggését

Molnár László szakértő a „Parkolás, autós közlekedés, eszközváltás. Lehet-e komplex intézkedések nélkül kitörni a mai parkolási, helyfoglalási káoszból? „Beszélt a budapesti parkolási gondokról, bemutatva a tarhatalan helyezteket.

A kiindulási helyzet; a hiányos szerkezetű közúti struktúra, a belváros centrikus közúti terhelése, a funkcionálisan túlterhelt utcák, a belső kerületekben 3-4 lakásra esik 1 db utcai férőhely, az utcán kívüli férőhely nagyon kevés és a P+R parkolási kapacitás minimális. Hangsúlyozta, hogy a nagyvárosi életminőség javítását a parkolásmentes közterek kialakítása és a parkolási lehetőségek egyértelmű meghatározása eredményezheti

A jó gyakorlatokat külföldi és hazai példákon mutatta be. Kulcsfeladatként határozta meg az integrált, komplex és stratégiai gondolkodást. A város tudatos és távlatos fejlesztése elengedhetetlen és az generációs felelősséget is jelent. Az utcai cselekvéseink, a közlekedés szabályozása, pedig a napi életminőségi felelőssége.
Strang Tamás, BKK Zrt. innovációs szakértő a „Városi áruszállítás újragondolása (hol tartunk most és hol tart Európa)” című előadása a nagyközönség számára is érdekes, húsbavágó témakört taglalt.
Ismertette a főváros magasabb szintű koncepcióit: Ezek: Fehér Könyv (2011), Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (2014), Budapest Teherforgalmi Stratégiája (2008)
Budapest Közlekedésfejlesztési stratégiájából (Balázs Mór Terv) kiemelte:
- a budapesti áruszállítási folyamatok hatékonyság növelését
- az intelligens megoldások alkalmazását
- a rakodóhelyek rendszerének, a logisztikai központok és kapcsolataik fejlesztését
- a járművek össztömegén alapuló zónarendszer szabályozásának szigorítását
Véleménye szerint a Balázs Mór Terv a Budapesti teherforgalmi szabályozás fejezeteivel a legjobb 3 között van. A cél a forgalmi akadályoztatás- és a környezeti terhelés csökkentése
Beszélt a jelenlegi helyzetről és a problémákról. Stratégiai célok: a dinamikus közlekedés feltételeinek biztosítása a forgalmi akadályoztatás csökkentésével, élhető városi környezet kialakítása, a teherforgalomból adódó környezeti terhelés csökkentése. Operatív célok a rakodásból és parkolásból származó forgalmi akadályoztatás mérséklése, az áruszállítást végző járművek, illetve fuvarok számának csökkentése, kapacitások optimalizálása, az áruszállítási eszközök környezeti terhelésének csökkentése, a kijelölt rakodóhelyek igénybevételének optimalizálása. Elmondta a budapesti fejlesztések előkészítésének lépéseit.
A budapesti városi áruszállítási fejlesztési irányainál bemutatta, melyek azok a tényezők, amiket figyelembe kell vennünk;

Köller László szakértő; „Van-e jövője a vasúti barna övezetek hasznosításának. Milyen tapasztalatok vonhatók le olyan fejlesztési célkitűzések alakulásából, mint pl. Budapest-Nyugati pályaudvaron a Kormányzati Negyed, majd a Liget 2 projekt, illetve a Budapesti Déli pályaudvar tervezett lefedése?” címmel tartott előadást.
Ismertette a vasúti ingatlanok típusait ingatlanhasznosítási szempontból. A nyíltvonali területek; a vasúti pálya és tartozékai elhelyezésére szolgálnak.  Itt korlátozottak az ingatlanhasznosítási lehetőségek (területhatár rendezése, volt őrházak területe stb.) Állomási, megállóhelyi területek; a településfejlesztési és ingatlanhasznosítási szempontból a legjelentősebbek. Ezek alulhasznosított és nem belterületi funkciójú területek. Lehetőség van állomásracionalizálási lehetőségekre és kapacitásfölösleg leépítésére. Üzemi területek; vasúti létesítmények karbantartására és gyártásra berendezkedett telephelyek.  Ezeknél lehetőség van racionalizálással a telephelyek részbeni vagy teljes értékesítésére. hangsúlyozta, hogy a vasúti területek ingatlanhasznosításnál a kiindulási alap a vasútüzemi alaptevékenység szem előtt tartása. Felhívta a figyelmet, hogy nincs beavatkozási kötelezettség nélküli szabadon értékesíthető vasúti ingatlan.
Előadásában bemutatta a budapesti fejpályaudvarok komplex vasút- és ingatlenfejlesztési lehetőségeit.

Tájékoztatást adott a fővárosi állomásokon és rendezőpályaudvarokon végrehajtható további fejlesztési lehetőségekről. Összegzésként ismertette a fejlesztésekhez szükséges feltételeket.
Holnapy László megköszönte az előadók nívós előadásait és bezárta a konferenciát.

Az alábbi linken elérhetőek az előadások anyagai: https://magyarmernokikamara-my.sharepoint.com/personal/erdei_csaba_mmk_hu/_layouts/15/guestaccess.aspx?folderid=1e97ad9e8945f418790a67c8d50091b62&authkey=AUm4tJ7Neu5w8-JAat_U69c&e=9d05d6b146bb4c119d8f63103b425723