BPMK

Megalakult az Épületenergetikai Szakosztály

Az energiaellátásban jelentős változások mentek végbe a világon és ezen belül Magyarországon. 1987-ben módosították az 1974 óta fennálló törvényt, amely a gazdálkodó és a felügyeleti szervek energiagazdálkodási tevékenységéről szólt.

A szigorító módosítás meghatározta, hogy az energiahordozót felhasználó gazdálkodó és költségvetési szervek a felhasznált éves energiamennyiség függvényében energetikust kötelesek alkalmazni: 10000-25000 GJ/év esetén energiagazdálkodással foglalkozó függetlenített személyt, 25000-50000 GJ között energetikust vagy energetikus vezetése alatt álló szervezetet, 50000 GJ felett főenergetikust vagy főenergetikus vezetése alatt álló szervezetet. Országunk energiafüggősége ekkor még 50% körül volt, a földgáz m3-e 3,2 Ft, az áram kWh-ja 1,5 Ft volt.

Energiafüggőségünk és az energiaárak növekedése a rendelet további szigorítását igényelte. 1995-ben az energetikusi szakma vezető képviselői, a nagy energiatermelő és szolgáltató vállalatok és az energetikai tervező vállalatok vezetői  elkészítették  a rendelettervezet.
Az akkor szükséges egyeztetések után mégsem született meg a korszerűbb módosított rendelet, mert az anyag a deregulációs szakemberhez került, aki a rendelet megsemmisítése mellett döntött.
Az energetikusok ilyen ellehetetlenítését követően – és minden tiltakozásuk figyelmen kívül hagyásával – elindult az energiaipar privatizációja, melynek során a közel 700 milliárd Ft értékű energiatermelő és szolgáltató vállalatok közel fele külföldi tulajdonba került.
A tovább növekvő energiaárak, a privatizált energiatermelő és szolgáltató vállalatok fogyasztóbarátnak egyáltalán nem mondható magatartása – melyet sajnos az energetikai törvények is támogatnak – sajátos helyzetet idéztek elő.
Az elmúlt 20 év során energiafüggőségünk megközelítette a 80%-ot, a földgáz ára már meghaladja a 140 Ft-ot m3-enként, és az áram kWh-ja is közelít az 50 Ft-hoz, melynek következtében a lakosság mellett az önkormányzati intézmények, de a kisvállalkozói fogyasztók is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek.

A helyzet súlyosságát fokozta, hogy a privatizáció és az energetikusi törvény megszűntetése az energetikusok szerepét nagymértékben csökkentette, melynek azóta is érzékeljük káros hatását.
Az energiagazdálkodás legfontosabb feladata, az energiával való ésszerű és takarékos gazdálkodás ezáltal háttérbe szorult. Egyenes következményként az önkormányzati intézmények – melyek támogatottsága folyamatosan csökken – már-már elviselhetetlen megszorításokra kényszerülnek.
Ugyanakkor az energiagazdálkodás szerepe és jelentősége folyamatosan nő és új elemekkel gyarapszik. Országunknak és lakosságának, az önkormányzatoknak, a vállalkozói rétegnek szakértő segítségre van szüksége, amely szervezett formában nem áll rendelkezésre.
Energetikai szakmapolitikai kérdésekben sok félrevezető és nemegyszer téves információ lát napvilágot Ezek részben a média tájékozatlanságából, félreértéseiből adódnak, részben pedig szándékoltan vagy akaratlanul különböző lobbi-érdekek érvényesítési szándékával jelennek meg.
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy átgondolt és megalapozott döntésekhez korrekt szakmai tájékoztatás, illetve a kérdések minden oldalról való megvilágítása szükséges.
Kiemelt szerepet kapott az energiával való takarékoskodás. Épületeink (közel 4,2 millió lakás és csaknem 300 ezer közintézmény) együttes energiafelhasználása az ország teljes energiaszükségletének 40%-át emészti fel. Európai uniós követelmény is az épületenergetikai követelmények szigorítása, és ezen keresztül a felhasznált energia csökkentése.
Mindezeket a követelményeket csak megfelelő szakmai háttérrel, a megújult követelményekhez igazodni tudó szakemberekkel lehet megvalósítani. Több mint két évvel ezelőtt alakult meg az energiahatékonysági szakcsoport a BPMK keretein belül. Taglétszáma, az épületenergetikai tanúsítói vizsgát letett mérnökök száma gyors ütemben nőtt. A követelmények és feladatok megkívánták, hogy szervezetünk országos keretekben működjön.

A lehetőséget az Energetikai Tagozat adta meg: elfogadta, hogy Épületenergetikai Szakosztály néven – a tagozaton belül – megalakuljunk. A szakosztály tagjává válva a tagozaton belüli közel 600 tanúsító, valamint a korábbi szakcsoport tagjai együtt alkotják a csaknem 700 fős szakosztályt.
Szakosztályunk ügyrendjében megfogalmazott céljaink:
ellátjuk az energiagazdász feladatokat:   
•    épületenergetikai tanúsítások területén
•    energiagazdálkodási területen (épületek energiaigénye, energiatermelési és energiahasznosítási, mérési és elszámolási, energiamenedzsment és tanácsadás kérdései)
•    energetikusi feladatok területén
 Feladataink között szerepel:
•    az energetikai törvények felülvizsgálata — különös tekintettel az energetikusi törvény visszaállítására  
•    támogatásunkról biztosítjuk az önkormányzatoknál kialakításra kerülő főmérnöki rendszert
•    együttműködünk a hasonló feladatokat ellátó — elsősorban az épületgépész — tagozattal
•    részt veszünk az épületenergetikával foglalkozó szakemberek továbbképzésében, az energiatanúsítók vizsgáztatásában
•    igyekszünk a szakmai színvonalat egységessé tenni, a tanúsítások ellenőrzésével és értékelésével

Felelősséget érzünk a magyar energiapolitika helyes irányú követelményeinek megvalósítása, illetve annak a gyakorlati energiagazdálkodás céljainak megfelelő alakítása iránt. Ennek érdekében nagyobb hangsúlyt kívánunk adni a helyes szakmai és szakmapolitikai tájékoztatásnak.
Sorainkba várjuk mindazokat, akik törekvéseinkkel egyetértenek és támogatni kívánják elképzeléseinket.

Bocsák István