BPMK

KLENEN 2021.

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara közreműködésével szeptember 8-9-én Mátrafüreden megrendezett „Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság” konferencián kiemelt figyelmet fordítottunk az energetikai auditori és szakreferensi feladatokkal kapcsolatos tapasztalatcserére, különös tekintettel arra, hogy az energiahatékonyságról szóló törvény módosításával bevezetésre került az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR).

A résztvevők plenáris előadások keretében dr. Botos Barbara helyettes államtitkár és dr. Tóth Tamás MEKH elnökhelyettestől kaptak tájékoztatást az EKR hazai bevezetéséről, majd Pálffy Anikó energetikai szakértőtől annak nemzetközi gyakorlatáról. Remos Zakaria, az EBRD Energiahatékonysági és Klímaváltozási csoportjának igazgatóhelyettese az energiahatékonysági projektek EBRD általi finanszírozási lehetőségeit ismertette. Fontosságához mérten idén is önálló szekcióban hallgathattak a résztvevők az energiahatékonyság növelésének lehetőségeiről, különös tekintettel az EKR-re, a megújuló energiaforrásokról különös tekintettel az energiatárolásra, majd az ipari- és épületenergetikai területről hozott tapasztalatokat, jó példákat és megoldásokat ismerhettek meg. Nagy örömünkre szolgált, hogy továbbra is önálló szekcióban került sor a tehetséges fiatal energetikusok bemutatkozására, elsősorban az Energetikai Szakkollégium és az AEE Magyar Diáktagozatának soraiból.
A konferencia második napját párhuzamos szekciókban az alternatív hajtásokkal, a világítás, almérés, adatgyűjtés aktuális kérdéseivel és az ISO 50001 szabványt bevezető és alkalmazó szakemberek osztották meg tapasztalataikat az aktuális szabványátállás tapasztalatairól és kihívásairól.
Ezután a hallgatóságot is bevonó kerekasztal beszélgetés során az vitatták meg, hogy kötelezettség vagy lehetőség, haszontalan jelentésgyártás, vagy minőségi energetikai szakreferens szolgáltatás? A kerekasztal beszélgetés alkalmával eltérőek voltak a vélemények. A végső megállapítás azonban az volt, azok a vállalatok járnak el helyesen, amelyek élnek a szakreferensek felkészültségének kihasználásával, s nem csak a kötelező jelentést kérik tőlük, hanem kérik és megvalósítják az energiagazdálkodásuk hatékonyságának növelésére irányuló javaslataikat.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. §-a rendelkezik az energetikai audit minimális tartalmi követelményeiről. Meghatározza többek között, hogy „az energetikai auditnak ki kell terjednie a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására”. Erre tekintettel a konferencián több cég is élt a lehetőséggel, hogy kiállítás formájában is bemutathassák az energiahatékonyság növelését segítő termékeiket és eszközeiket.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a konferencia előadásai, a tapasztalatcserék, valamint az energiagazdálkodás hatékonyságának növelését eredményező módszerek és technikák bemutatása hozzájárult a résztvevők ismereteinek bővítéséhez és segíteni fogják őket mindennapi munkájuk végzésében. A konferencián a BPMK elnökségét Nagy Péter és dr. Zsebik Albin képviselték, akik előadást is tartottak.
A konferencia megnyitója alkalmából Kassai Ferenc BPMK-elnök nevében dr. Zsebik Albin köszöntötte a résztvevőket. Köszöntőjében elmondta, hogy a BPMK különös figyelmet fordít az energiagazdálkodás hatékonyságának növelésére, ezért is alapította meg az Energiahatékonysági szakcsoportot, amely az Energetika Tagozattal és az ETE Energiahatékonysági szakosztályával együttműködve törekszik a konferenciához hasonló tapasztalatcserék szervezésére.

A konferencián meghirdetésre került a jövő évi, KLENEN ’22 konferencia, amely 2022. március 9-10-én kerül megrendezésre. A konferencia szervezői 2021. október 15-ig várják az előadással jelentkezőket előadásuk címének és rövid összefoglalójának a www.klenen.eu honlapra történő feltöltésével.