BPMK

Energetikai szakmai nap

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és Budapest Főváros Önkormányzata nagy sikerű energetikai szakmai napot rendezett szeptember 25-én, a Főpolgármesteri Hivatal Dísztermében.

A szakmai nap védnökei voltak: Tarlós István főpolgármester és Kassai Ferenc BPMK elnök. A rendezvény levezető elnöke: Nagy Péter okl. épületgépész, épület energetikus, auditor volt.
Az Energetikai szakmai nap megnyitásakor Sidó Szabolcs, a Budapesti Városigazgatóság Zrt. vezérigazgatója Tarlós István főpolgármester nevében köszöntötte a résztvevőket.
Felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás és az energiahasználat nagymértékben összefügg. Ezért egyre inkább figyelemmel kell lennünk a megújuló energiák hasznosítására. A szakembereknek folyamatosan a jó megoldásokat kell keresni. Felhívta a figyelmet, hogy a mérnöki munkánk során cél kell, legyen CO2 kibocsájtás csökkentése és az energia-megtakarítás együttesen.
Kassai Ferenc BPMK elnök köszöntőjében elmondta;
A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”, ahogy az ENSZ Brudtland-jelentésében szerepel. Ehhez le kell küzdeni, a környezet elhasználódását, oly módon, hogy közben ne mondjunk le a gazdasági fejlődés, a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényéről.
A fenntartható fejlődés, városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása.
Jelenleg Magyarországon az összes energiafogyasztás negyven százaléka épületeinkben történik, ezek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható.
Magyarország gazdasági növekedését hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi és éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható építése és felújítása terén javítható.
Erre figyelmeztet bennünket az elmúlt időszak tomboló hősége, és általa a jelentősen megnövekedett energia-csúcsfelhasználás.
A hazai mintegy négymillió lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális- műszaki, illetve hő-technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány sajnos még rosszabb. Hazánkban a lakóépületek túlnyomó része energetikai szempontból korszerűtlen, és ez érvényes családi házakra, társasházakra és panelépületekre egyaránt.
Az európai energiahatékonysági előírások minden EU-országra érvényesek, ezért a magyarországi jogalkotás megfelelően szabályozta ezt a kérdést. A hazai tapasztalatok szerint a lakosság még nem kellően motivált az energia ésszerű felhasználásában: nálunk az épületek energiafelhasználása mintegy kétszerese az indokoltnak.
Fontos, hogy a polgárok gondolkodásmódja változzon, a felhasználók törekedjenek az energia megtakarításra, mert köztudott, hogy a fel nem használt energia a legjobb energia-megtakarítás, és a rezsicsökkentés új dimenziója.
Célunk és küldetésünk az, hogy elősegítsük az épületenergetikai tudatosságot, a tervezők, kivitelezők, és a tulajdonosok szemléletét abba az irányba terelje, hogy az épületenergetika kiemelt hangsúlyt kapjon, mivel növekszik a komfort is, a nyári túlmelegedés csökken.
 Végezetül elmondta, hogy a mai Energetikai szakmai nap egy nyitórendezvény, mert a Mérnöki Kamara szeretné Budapest kerületeiben és Pest megye településein a helyi adottságokhoz igazítva – az együttműködések keretében – az ott élő mérnökök bevonásával sorozatban folytatni az energia-megtakarítás és hatékonyság témakörében szakmai összejöveteleket/tapasztalatcseréket szervezni.

Nagy Péter a rendezvény levezető elnöke kiemelte, hogy;
Az energia felhasználás csökkentése napjaink egyik legfontosabb feladata mind lokálisan, mind globálisan. Ennek nagyon fontos része az energia hatékonyság növelése. Magyarország energiafelhasználásának közel 40%-a az épületeink energiaellátására fordítódik. Az Európai Unióban és így Magyarországon is egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra. Ezt felismerve és kihangsúlyozva az Országgyűlés idén megalkotta az energiahatékonysági Törvényt (2015/LVII, 05.12.), amely összhangban van az Uniós célokkal.
A Konferencia célja, hogy bemutassa a jelenlegi magyarországi helyzetet, rámutasson az energia hatékonyság lehetőségeire.
Budapest Főváros Önkormányzata ezt a fontos célt fölkarolva iránymutatást is ad más Önkormányzatoknak, hogy helyi szinten is lehet jelentős mértékű energia felhasználást csökkenteni. Ehhez alapvető és hiteles támogatást tud nyújtani a Mérnöki Kamara.
A szakmai napon átfogóan kívánjuk bemutatni a szabályozási folyamatot, a magyarországi épület energetikai felmérések, kutatások eredményeit mind lakóépületek, mind közintézmények területén.
Bemutatásra kerül néhány korszerű műszaki megoldás a fűtés- illetve a felvonók területéről. Fontos információkat hallhatunk az egyre inkább előtérbe kerülő megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről. Szó lesz a nagyvárosokra jellemző távhő ellátás korszerű felhasználási megoldásairól is.
Az előadók a szakma és a téma elismert és kiváló képviselői, akiktől első kézből kaphatunk hiteles tájékoztatást erről a napjainkat és jövőnket közvetlenül befolyásoló témáról.
Tóth Tamás főosztályvezető - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, „Ipari létesítmények Budapesten, energiahatékonysági törvény bemutatása” című előadásában elmondta;
2015. június 7-étől hatályos az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. Törvény (törvény), mely az energiahatékonyságról szóló 2012/27 EU irányelv (EED) rendelkezéseit ültette át a hazai jogrendszerbe. A fogyasztással és méréssel kapcsolatos rendelkezéseket az ágazati jogszabályok ültették át.
A jogalkotó célja az ipari szereplőkre vonatkozóan;
Egyrészt a 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv: az EU mind az ipari-, mind a szolgáltatói szektor területén jelentős energia-megtakarítási potenciált feltételez, másrészt az energetikai audit az egyes iparági szereplők versenyképességének előmozdítását, valamint az energiatudatos vállalatirányítás elterjedését is hivatott szolgálni.
Az energiahatékonyságról szóló törvény és végrehajtási rendelete;
Pl. a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó, hasznosítható hőmérsékleti szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmény tervezése vagy jelentős korszerűsítése esetén előírja a  
létesítmény szintű költség-haszon elemzés készítését.

A nagyvállalatok számára előírja energetikai auditálási kötelezettséget a vállalati tevékenység energetikai jellemzőinek megismerése céljából

A Hivatal a létesítmény szintű költség-haszon elemzés (CBA) módszertanát kidolgozza. Azok jóváhagyása jelenleg a Hivatal feladata, de hosszú távon a Nemzeti Energetikusi Hálózat végezné.
A NEH hatósági feladatain túl lehet még; Energetikai szaktanácsadás, ingyenesen nyújtott energiainformációs szolgáltatás a KKV szektor, önkormányzatok számára Közreműködés a helyi energetikai fejlesztési tervek, stratégiák kidolgozásában, Pályázatok elkészítésének támogatása.
Mindez azért rendkívül fontos, mert jelenleg az energetikusok hiánya a helyi önkormányzatoknál, KKV szektorban szakértelem és információ hiánya gátolja az energiahatékony megoldások elterjedését.
„Lakóépületek energetikai helyzete Budapesten, NÉeR program” című előadásában
Dr. Csoknyai Tamás a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének
egyetemi docense ismertette a fontosabb jogszabályi változásokat;
261/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról,
39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról
A változások már 2016. jan. 1-től lesznek. Változik az energetikai tanúsítvány alátámasztó munkarésze, a kategóriahatárok, részletesebb lesz a közel nulla definíció (változik a követelmények értéke és struktúrája és a megújuló energia részarány)
A 2012-ben lezárult TABULA projekt egy lakóépület tipológia kidolgozását tűzte ki célul. Az uniós támogatású projektben Magyarország akkor még nem vett részt. Folytatásaként 2013-ban elindult az EPISCOPE projekt, melyet szintén az Intelligens Energia Európa Program (IEE) támogatott. Ebben a projektben már 21 ország, köztük Magyarország is részt vett és kidolgozásra került a magyarországi lakóépület tipológia. Az EPISCOPE projekt célja túlmutat a tipológia létrehozásán, annak alkalmazási lehetőségeit is vizsgálja helyi, regionális és nemzeti szinten.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) koordinálásában létrehozott szakértői kör bevonásával rögzítette azokat a célokat és fő irányokat (2020-ig terjedő időszakban, kitekintéssel 2030-ig), amelyek a hazai épületállomány korszerűsítését, energiafelhasználásának jelentős mértékű csökkentését teszik lehetővé. Megadja a későbbiekben kidolgozandó épületenergetikai cselekvési tervek, konkrét programok, intézkedések elvi keretét.
Létrejött az Épületenergetikai nyilvántartó rendszer (NÉER2) és adatbázis fejlesztése és részleges feltöltése.
Lakóépület pillér (épülettipológia) esetében megtörtént 2000 lakóépület felmérése,  országos szintű energiafelhasználás meghatározása és a megtakarítási lehetőségek elemzése.
Középület pillér (épülettipológia) esetében elkészült 100 középület auditálása.
Összefoglalva;
▪       Ehhez mérhetően megalapozott reprezentatív lakóépület állomány felmérés eddig nem készült,
▪       A tipológia alkalmas jövőbeni konstrukciók hatáselemzésére, összehasonlító elemzésére, tervezésére,
▪       Az eredmények alkalmasak országos, regionális, településszintű stratégiák, cselekvési tervek megalapozására.

Virág Zoltán okl. energetikai szakmérnök - Duoplan Kft. Mérnök Iroda, a 2001. év épületgépész mérnöke, „Közintézmények energetikai helyzete Budapesten” címmel tartott előadást.
Napjaink energiapolitikájában és klímapolitikájában egyre nagyobb szerepet kap az épületenergetika, mely annak is köszönhető, hogy az épületek energiafelhasználása az összes energia felhasználás négytizedét teszi ki Európában. Az energiafelhasználás csökkentése, a javuló épületenergetikai hatékonyság egyrészt hozzájárul az energiapolitikai célok eléréséhez, másrészt az éghajlatvédelemhez is, hiszen csökkenő üvegházhatású gáz kibocsátást von maga után.
A pontos és kiszámítható szakpolitikai tervezéshez elengedhetetlen ismerni a költségvetési szervek kezelésében álló, közfeladat ellátásban résztvevő (középület) állomány összetételét és az energiafelhasználási jellemzőit. Ennek ismeretében lehet megtervezni, hogy mely energiahatékonysági beruházások lennének kívánatosak a szakpolitikai célok optimális elérése érdekében.
Költségvetési épületek energetikai felmérési projekt célja:
·       a 2014-2020-as programozási időszak megnyílására olyan támogatási eszközök és konstrukciók álljanak készen, amelyek a közszféra valós igényeit szolgálják.
·       A feladat részeként az érintett épületek felmérése alapján elkészülhet a felújítások hatékonysági rangsora,
·       2014-2020-as évekre elkészülhet a vonatkozó fejlesztési program
·       tipizálható épületegyüttesek kerüljenek meghatározásra, amelyek energetikai adottságaik alapján egy-egy jól meghatározott „korszerűsítési” csoportba kerülhetnek.
Ezen felmérések alapján lehet az épületenergetikai akciótervet meghatározni, melynek alapja az épületenergetikai modell, ami jövőbe mutató kell, legyen.

Lakatos József gépészmérnök ; „A kapilláris klíma rendszer újabb lehetőségeiről” tartott előadást.
Az 1984-ben szabadalmazott Paralellhajszálcsöves technológia (Kapillarrohr-Technologie) 1990-re érte el a piacképes szintet. A „luckytherm“ Clina rendszer lelke a paralellhajszálcsöves elem az un. “Kapillarrohrmatte” amely ma már több mint 16 éve a legnagyobb sikerrel kerül beépítésre a világon (lásd alább a referenciálisát). A kapilláris rendszer működése sokban hasonlít a tüdő működéséhez ahol a
vér áramlási sebessége 5 cm/sec, míg a “Kapillarrohrmatte”-ban azonos nagyságrendben, azaz 15 cm/sec a víz áramlási sebessége.
Fűtő-, illetve hűtő üzemmódban víz áramlik a hajszálcsövekben. Ezek a vizet „vezető“ hajszálcsövek közvetlen az aktív-felületeknek választott épületszerkezetek (mennyezetek, falak, padlók) felületek közelében attól néhány milliméternyire foglalnak helyet, mely általun. „lágy“ és hatékony temperálás válik lehetővé. A rendszer az épületek klimatizálásához bárhol, bármilyen pozícióban, vagyis vízszintes, ferde, vagy függőleges illetve ezek kombinációjaként a legelőnyösebben, leggazdaságosabban, hely-, és energiatakarékos rendszerként építhető be.
„A budapesti távhőellátás — kilábalás a jelenlegi helyzetből” címmel adott tájékoztatást
Orbán Tibor – a FŐTÁV Zrt. műszaki vezérigazgató helyettese.
Elmondta, hogy a távhő nagy állandó költségű eszköz, amely alkalmas a különböző módon és különböző tüzelőanyagból (vagy tüzelés nélkül) előállított hőenergiák összegyűjtésére és a fogyasztókhoz való elszállítására. A távhő az ÜHG csökkentés és a fosszilis primer tüzelőanyag megtakarítás energiapolitikai eszköze.  Bemutatta a budapesti távhőellátást számokban is. E szerint 17 kerületben 238 ezer távfűtött lakás 7 ezer nem lakossági felhasználó; Budapesten a hőpiaci részarány 30%.
Azonos külső hőmérséklet mellett 2000. óta 14-15 PJ-ról 11-12 PJ-ra csökkent a hőigény Budapesten. A csökkenés okai; Mérés szerinti elszámolás, felhasználó oldali korszerűsítések; hővédelem javítás, fűtéskorszerűsítés. Ezek mellett a felhasználói energiatudatosság fokozódása. Bemutatta a saját és a vásárolt hőtermelés arányát. megállapította, hogy kívánatos a saját hőtermelés részarányának növelése.
Indokolt a nagyarányú és nagyhatékonyságú kapcsolt termelés fenntartása.
Bemutatta a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP) előnyeit.
Mitől lesz sikeres a távhő és fenntartható a rezsicsökkentés?
Az olcsó hőforrástól,a  hatékony elosztástól és a magas kapacitáskihasználástól.
Leszögezte, hogy mindhárom területtel foglalkozni kell, de a jó távhő (és a fenntartható rezsicsökkentés) alapja az olcsó hő, vagyis az optimális hőforrásmix

„Egyedi és központos hőellátás megújuló energiahordozókkal” témakörben Dr. Ádám Béla ügyvezető - HGD Kft. adott elő.
A stratégiai lépéseket meghatározta az energiahatékonyság érdekében;
—  Építészeti design szempontok helyett energia koncepció új építéseknél (kompaktság, tájolás, anyagválasztás, stb.)
—  Felújításoknál az energiaigény csökkentése, komfortfokozat növelése stratégiai tervezéssel, pályázati előkészítéssel; Szigetelési program, nyílászárók cseréje, gépészeti rendszerek cseréje, beszabályozás , automatizálás, monitoring.
—  Reális megújuló energia alternatívák kiválasztása (helyi lehetőségek optimális alkalmazása)
Projektpéldákat ismertetett, mutatott be  innovatív hőszivattyús rendszerekre:
—  Passzív jellegű társasház (irodaház) komplex megújuló energia-hasznosítással
—  Telenor irodaház
—  Futura vízkútpáros hőszivattyús rendszer
—  Hun utca vízkutas rendszer – távhő kiváltás
—  Termál-kaszkád hőszivattyús rendszer
—  Biomassza erőművek (Tatabánya, Pécs)


Energiatakarékos társasház Zuglóban; 11 lakás,~1000 m2 fűtött-hűtött alapterület,11kW fűtési igény,11kW HMV, 22kW (2x11kW) hőszivattyú, 30m2 napkollektor központi HMV termelésre (éves szükséglet ~60%-a).
Felhívta a figyelmet a monitoring rendszer szükségességére.
Beszélt a hőszivattyú fejlesztési irányokról is.
Megítélése szerint; reális alternatíva a hőszivattyús fűtés-hűtés, különösen hulladékenergia hasznosításával. Mára Magyarországon is EU szintű a hőszivattyús innováció az elmúlt 2-3 évben. A hőszivattyús rendszerekkel hatékonyságnövekedés érhető el,a  gazdaságosság és a fenntarthatóság nő, a megtérülési idők csökkennek.
Megállapította, hogy a hőszivattyús műszaki fejlődés intenzitása megelőzte az energia-, környezetvédelmi és gazdaságpolitikai szemléletváltozást.

„Napenergia hasznosítás lehetőségeit” mutatta be Varga Pál ügyvezető - Naplopó Kft.
A Föld energiaforrása, a földi élet fenntartója a Nap.
Nap legfontosabb tulajdonságai
Belsejében magfúzió, vagyis termonukleáris hőtermelés zajlik.

•        Életkor: 5 milliárd év
•        Hátralévő életkor: ~ 5 milliárd év
•        Felületi hőmérséklete: ~6000°C
•        Elektromágneses sugárzást bocsát ki
•        Teljesítménye:4x1023 kW
•        Föld- Nap távolság: ~150 millió km
•        Földfelszínre érkező teljesítmény: 173x1012 kW
•       A föld felszínére kb. negyed óra alatt érkezik annyi energia a Napból, mint az  emberiség teljes éves energiaigénye.

Elmondta, hogy Magyarország területe 93.030 négyzetkilométer. Egy négyzetméter vízszintes felületre egy év alatt a gyengébb sugárzási adottságú részeken is kb. 1.250 kWh energia érkezik a Napból. A teljes területre tehát összesen 116.287.500.000.000 kWh = 418.635 PJ (1 kWh= 3.600.000 J). Magyarország egy éves energia-felhasználása kb. 1.100 PJ. Tehát az érkező napsugárzás és az energia-felhasználás aránya: 418.635 PJ / 1.100 PJ = 380.
1 m2 déli tájolású tetőfelületre évente kb. 1360 kWh energia érkezik a Napból. Ez villanyáram tarifával (40 Ft/kWh) számolva évi 54400 Ft/m2.
Véleménye szerint Magyarország egész területe alkalmas a napenergia gazdaságos hasznosítására. A legnagyobb különbség az országrészek között: 8%. Elmondta, hogy Európa országaiban hány m2 napenergia hasznosító berendezés épült. Magyarországon mindössze: 250 ezer m2, szemben Lengyelországban: 1,5 millió m2. Bemutatta a napsugárzás hasznosítási lehetőségeit épületek esetében; passzív hasznosítás (építészeti eszközökkel), hőtermelés napkollektorokkal, illetve áramtermelés napelemekkel.
Napkollektoros rendszerek napsugárzást hasznosító lehetőségeiről adott tájékoztatást.
Érkező napsugárzás:~1300-1400 kWh/(m2.év), hasznosítható napsugárzás:~550-600 kWh/(m2.év). Bemutatta a napkollektoros rendszerek méretezését kialakítását és beépítését. Beszélt a napelemes rendszerekről, így a hálózatra visszatápláló napelemes rendszer működéséről is. Napkollektor és napelem összehasonlításában kitért a rendszerek típusára, névleges teljesítményére, éves energiahozamra, méretre és az árra is.
Javaslatot tett a napkollektoros rendszerek megtermelt hőenergia alapú támogatására.
Némethy Zoltán BPMK alelnök, felvonószakértő „Energia megtakarítás, költségcsökkentés eredménye és kockázata a felvonóknál” címmel tartott előadást.
Ismertette a felvonó berendezések által használt „primer energia” fajtákat; a villamos energia, a karbantartás és javítás, az ellenőrzés és felügyelet.
Számba vette, hogy milyen megtakarítási lehetőségeink vannak az egyes részterületeken? Lényeges szempont, hogy van, amit lehet, és van, amit nem., illetve olyan is van, amit lehet, de nem szabad!
Elmondta, hogy a Nemzetközi Felvonó Szövetség adatai szerint a felvonó üzemben használt villamos energia az épület teljes villamos energia felhasználásának 5-8%-a, melynek nagy része a hajtás, kisebb hányada a vezérlés és a világítás. A hagyományos hajtású felvonók hatásfoka ῃ≈50%, korszerű felvonóknál ῃ≈85%, de ehhez nem csak a hajtást kell kicserélni.
Kiemelte, hogy a hajtás cseréje csak akkor eredményez jelentős energia megtakarítást, ha az a vezérléssel együtt történik. Ugyanakkor célszerű az aknai szerelvényeket és a biztonsági berendezéseket is cserélni, mert a jobb hatásfokú berendezésnél a véletlen elmozdulás veszélye megnő (felzuhanás!).
Felvonó üzemben használt másik „primer energia” fajta a karbantartás és javítás. Ez esetben a megtakarítás: nulla Karbantartási költséget megtakarítani, csak a javítási költségek növelésével együtt lehet és csökken az élettartam és az üzembiztonság.
Felvonó üzemben használt harmadik „primer energia” fajta az ellenőrzés és felügyelet. Ez esetben a megtakarítás részben számszerűsíthető: ha az ellenőrzés évi 3-4-ről évi 1-2-re, csökken a megtakarítás ≈ 50%, ami évi ≈ 4.-eFt/lakás. Üzem ügyeletesi felügyelet helyett tulajdonosi felügyelet esetében a szakszerűség nem biztosítható, csökkenő élettartamot és üzembiztonságot eredményezhetés és a baleseti veszély nő!
Összefoglalójában elmondta, hogy a biztonság rovására való takarékoskodás; TILOS!
Az 1970-es években évi 3-4 halálos utas baleset volt, de az utóbbi 16 évben egy sem. A budapesti felvonók 60%-ánál a villamos energia 50%-a megtakarítható, ami nem kevés, de nem kampánnyal, hanem tervszerű munkával!
Kassai Ferenc a BPMK elnöke zárszavában elmondta, hogy a jól tervezett és kivitelezett szigetelés, klíma-és fűtés rendszerekkel kevesebb energiát használunk, és kisebb környezetterhelést érünk el.  Leszögezte, hogy az épületek felújítását, az akadálymentesítésen, a liftek javításán túl egységes egészben kell elvégezni. Az épületenergetikai felújításokat csak komplexen szabad elvégezni, beleértve a hőszigetelésen túl a gépészeti, épületgépészeti berendezések felújítását, korszerűsítését, valamint a világításkorszerűsítést is. Ezek célja a kevesebb energia-felhasználás, ezáltal szolgálva a környezet védelmét és nem utolsó sorban a lakásokban élők életkörülményeinek javítását.


FOTÓK: Fűrjes Viktória