BPMK

Az energiafelhasználás 2,3-24 százalékkal növekedhet Magyarországon 2030-ra

A Nemzeti Energiastratégia 2020-ra és 2030-ra vonatkozó energiafelhasználási előrejelzéseiről szóló kormányhatározat melléklete szerint az energiafelhasználás 2,3-24 százalékkal növekedhet 2030-ra 2012-höz képest attól függően, hogy a "Közös erőfeszítés" vagy az "Ölbe tett kéz" forgatókönyve valósul meg.

A Magyar Közlönyben március 20-án megjelent, a kormány által elfogadott melléklet szerint az "Ölbe tett kéz" elnevezésű forgatókönyv szerint a végső energiafogyasztás 2020-ban 766, 2030-ban 840 petajoule lesz. A "Közös erőfeszítés" forgatókönyv szerint ugyanebben a két időpontban 693, illetve 692 petajoule-ra várható a végső energiafogyasztás.
A "Közös erőfeszítés" forgatókönyv az Európai Uniós kötelezettségekből fakadó és az azon felül reálisnak tekinthető energiahatékonysági intézkedések végrehajtásával, illetve energia megtakarítással kalkulál, míg az "Ölbe tett kéz" forgatókönyv azzal számol, hogy elmaradnak az energiahatékonysági intézkedések. Az előrejelzést a 2012. évi értékekből kiindulva készítették, a jelenlegi trendek, GDP-előrejelzések, illetve valószínűsíthetően megvalósuló energiahatékonysági beruházások és az ezekhez rendelt pénzügyi keretek számbavételével.
Az Országgyűlés március 17-én módosította a nemzeti energiastratégiáról szóló, 2011-ben elfogadott határozatot, ebben kötelezték a kormányt, hogy kétévente vizsgálja felül és véleményezze a stratégia teljesülését, továbbá szükség esetén frissítse az energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseket és gondoskodjon azok közzétételéről. A kormányhatározat szerint a jelenlegi mellékletben szereplőnél jelentősebb energia-megtakarítást előrejelző forgatókönyv, a Zöld Forgatókönyv szerepeltetése nem indokolt, mivel az nem mutatna be reálisan megvalósítható energiafelhasználási pályát. A Nemzeti Energiastratégiában eddig megadott előrejelzésekhez képest mind a primerenergia-felhasználás - a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semmilyen átalakításon vagy feldolgozási eljáráson - mind a végső energiafogyasztás mérsékeltebb növekedésével lehet számolni.
A kormányhatározatban kiemelik, hogy mindkét forgatókönyv a villamosenergia-import csökkenésével és a hazai villamosenergia-termelés növekedésével számol, amelynek következtében a hazai átalakítási veszteség és annak velejárójaként a hazai primerenergia fogyasztás rövidtávon növekszik.
Az "Ölbe tett kéz" forgatókönyv szerint a fűtési és hűtési igény 1,2 százalékkal nő, miközben a villamosenergia-fogyasztás évi 1,5 százalékos ütemben bővül. A forgatókönyv szerint a GDP és a lakossági energiafogyasztás is nő, az ipari, közlekedési, kereskedelmi és szolgáltatási szektor energiafogyasztása a GDP-vel arányosan bővül. A "Közös erőfeszítés" elnevezésű forgatókönyv mindenekelőtt az energiahatékonysági intézkedések sikerességével - egyebek mellett a fűtés és hűtési energiaigény csökkenésével - és a kitűzött energia-megtakarítási célok elérésével számol, valamint azzal, hogy eredményes lesz a lakossági energiatudatosságot célzó szemléletformálás. A forgatókönyv szerint a lakossági energiafogyasztás egy rövidtávú növekedés után csökkenni fog, ezen kívül a villamosenergia-fogyasztás évi 1 százalékos ütemben nő, valamint az ipari szektor, a közlekedés, a kereskedelmi és a szolgáltatási szektor kisebb mértékű - de szintén GDP növekedéssel arányos - növekedésével számol. A forgatókönyv szerint Magyarország végső energiafelhasználása rövidtávon növekedni, majd stagnálni fog. A 2012-es tényadatok szerint 992 petajoule volt Magyarország primerenergia felhasználása. Ez az "Ölbe tett kéz" forgatókönyv szerint 2020-ra 1101, 2030-ra 1217 petajoule-ra fog növekedni. A "Közös erőfeszítés" forgatókönyv szerint 2020-ra 1009, 2030-ra pedig 1028 petajoule-ra nőne. 2012-ben a végső energiafogyasztás 677 petajoule volt, amiből az ipari szektor 96, a közlekedés 157, a lakosság 215, a kereskedelem és szolgáltatás 116, a mezőgazdaság 17, a nem energetikai célú felhasználás 77 petajoule-t használt fel. A bruttó - erőművi önfogyasztással, hálózati veszteséggel és az energiaszektor saját fogyasztásával együtt számolt - villamosenergia-felhasználás 2012-ben 153 petajoule volt.
Az "Ölbe tett kéz" és a "Közös erőfeszítés" forgatókönyvek között a legnagyobb különbség a lakossági energiafogyasztás előrejelzésében van. Míg az előbbi szerint 2020-ra 247, 2030-ra 284 petajoule-ra nő, a "Közös erőfeszítés" szerint csökkenni fog, 2020-ra 207 petajoule-ra, 2030-ra pedig 187 petajoule-ra. (MTI)