BPMK

Új engedélyezési eljárásról döntöttek a Római-parti védműtervek esetében

Új engedélyezési eljárás lefolytatásáról döntött a Római-parti védműtervek esetében január 28-án a Fővárosi Közgyűlés.

A közgyűlés 21 igen és 9 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatos javaslatot, amely szerint a jogszabályban rögzített mértékadó árvízszintváltozás miatt - és tekintettel a 2013. évi árvízi tapasztalatokra - a teljes Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének biztosítása érdekében új vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció készítése és új engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. A feladat ez évi előirányzata 391 millió forint. A Főpolgármesteri Hivatal korábban közölte, hogy kezdeményezte a Római-parti védműtervek engedélyezési eljárásának megszüntetését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál, hogy a beruházást kibővíthesse, és a védmű a teljes Csillaghegyi-öblözetet védje.  Az fővárosi önkormányzat, a III. kerület és az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa továbbra is a part mentén építené meg a védművet úgy, hogy a Csillaghegyi-öblözet, valamint az Aranyhegyi- és a Barát-patak torkolatát is védje. Tarlós István főpolgármester elmondta: jelenleg a védmű áttervezése folyik az országos vízügyi hatóság szakvéleménye és a törvénymódosulás alapján. A védmű a vízügy szakvéleményének megfelelően, és az abban meghatározott helyszínen, vagyis a part mentén fog megépülni. Hangsúlyozta, nincs szó semmilyen telekspekulációról. Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a védmű tengelye a Királyok útja-Nánási út nyomvonalában épüljön, Tarlós István rámutatott: ez esetben megszűnne a térség egyetlen észak-déli irányú közlekedési tengelye, és a Római-part tömegközlekedéssel sem volna megközelíthető.  Tarlós István hangsúlyozta: kizárólag az vezérli, hogy Budapest árvízvédelmi szempontból egyetlen, védetlen szakaszán a Csillaghegyi-öblözetet levédjék, hiszen 55 ezer ember élet- és vagyonbiztonságáról van szó – hangsúlyozta. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a védmű ügyében húsz évig "nem történt semmi". Kitért arra is, hogy jogilag bizonytalan, hogy hullámtérnek minősül-e a Római-part, hiszen rendezetlen a jogi helyzet, kérdéses, hogy a korábbi telekalakítások nyomán hol van a hivatalos és értelmezhető kerítésvonal. (MTI)

Elfogadták a településszerkezeti tervet és a rendezési szabályzatot
Elfogadta a fővárosi településszerkezeti tervet és rendezési szabályzatot a Fővárosi Közgyűlés, azonban a két dokumentumot még ebben az évben felül kell vizsgálni a döntés szerint. Az előterjesztést 22 igen szavazattal, 2 tartózkodás és 7 nem voks mellett fogadták el. A törvény szerint a településszerkezeti terv a többi között meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját. A fővárosi rendezési szabályzat a főváros teljes közigazgatási területére megállapítja a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, valamint az egyes területek beépítési magasságának korlátozásával kapcsolatos előírásokat. A tervet és a szabályzatot a törvény szerint 2014. június 30-ig el kellett volna fogadni. Mint a testület elé került javaslatban olvasható, a településszerkezeti terv tartalmát jelentősen befolyásoló és a véleményezési eljárás lezárását követően felmerült fejlesztési és egyéb kerületi igények, valamint törvénymódosítások miatt a felsőbb szintű jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében szükségessé válik a két dokumentum módosítása. Az előterjesztésben írtak arról is, hogy a VIII. kerület részéről felmerül az az igény, hogy a fővárosi önkormányzat és a történelmi városrész területén érintett kerületek főépítészei között a településszerkezeti terv és a rendezési szabályzat elfogadását követően induljon egyeztetés e városrészekre vonatkozóan az új épületek beépítési magasságának szabályozásáról.